„Nevezéktan” változatai közötti eltérés

Innen: kémia
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
32. sor: 32. sor:
 
| CH<sub>2</sub>=CH<sub>2</sub> || {{rész|×}} {{hulink|etilén}}<ref>Egyértékű szubsztituense a <dfn>vinil</dfn>: CH<sub>2</sub>=CH–</ref>
  
| CH<sub>2</sub>=CH<sub>2</sub> || {{rész|×}} {{hulink|etilén}}<ref>Egyértékű szubsztituense a <dfn>vinil</dfn>: CH<sub>2</sub>=CH–</ref>
 
|-
  
|-
−
| align="center" rowspan="3" | 3
 +
| align="center" rowspan="5" | 3
−
| rowspan="2" | CH<sub>3</sub>–CH<sub>2</sub>–CH<sub>3</sub> || rowspan="2" | {{rész|+}} {{hulink|propán}} || {{rész|×}} {{hulink|propionsav}}<br>propánsav || propion-
 +
| rowspan="4" | CH<sub>3</sub>–CH<sub>2</sub>–CH<sub>3</sub> || rowspan="4" | {{rész|+}} {{hulink|propán}} || {{rész|×}} {{hulink|propionsav}}<br>propánsav || propion-
 
|-
  
|-
−
| {{rész|+}} {{hulink|malonsav}}<br>propándisav || malon-
 +
| {{rész|+}} {{hulink|malonsav}} || malon-
  +
|-
  +
| {{rész|+}} {{hulink|tejsav}} || lakt-
  +
|-
  +
| {{rész|+}} {{hulink|piroszőlősav}} || piruv-
 
|-
  
|-
 
| CH<sub>3</sub>–CH=CH<sub>2</sub> || <del>propilén</del><br>propén || {{rész|+}} {{hulink|akrilsav}} || akril-
  
| CH<sub>3</sub>–CH=CH<sub>2</sub> || <del>propilén</del><br>propén || {{rész|+}} {{hulink|akrilsav}} || akril-

A lap 2020. március 27., 10:16-kori változata

A kémiai nevek fajtái:[Nyitrai 1]

  • triviális név
  • félszisztematikus/féltriviális név
  • IUPAC-név/szisztematikus név

Nem szisztematikus nevek

Egyes nem szisztematikus nevek használata megengedett IUPAC-nevekben is, másoké csak korlátozottan (pl. nevezéktani műveletekkel csak bizonyos részük módosítható, általában csak a gyűrű hidrogénjeinek helyettesítése megengedett). A IUPAC célja ezen nevek lehetőség szerinti csökkentése, bár sok előnyük van:

  • egyszerűség, rövidség
  • elterjedtség.

A nem szisztematikus nevekben előfordul, hogy az atomok számozása is eltér az általános szabályoktól. Ez gyűrűs vegyületekben szokott előfordulni.

Az IUPAC-szabályok tételesen felsorolják a használható nem szisztematikus neveket a korlátozásokkal együtt.[Nyitrai 2] A listát időről időre felülvizsgálják.

A leggyakoribb triviális és féltriviális nevek

(Fél)triviális nevű nyílt szénhidrogének[Nyitrai 3]
Szén Képlet Név Sav
1 CH4 + metán × hangyasav form-[1]
2 CH3–CH3 + etán + ecetsav acet-
× glikolsav glikol-
× glioxilsav
oxo-ecetsav		 glioxil-
oxo-acet-
+ oxálsav oxal-
CH2=CH2 × etilén[2]
3 CH3–CH2–CH3 + propán × propionsav
propánsav		 propion-
+ malonsav malon-
+ tejsav lakt-
+ piroszőlősav piruv-
CH3–CH=CH2 propilén
propén		 + akrilsav akril-

A jobb oldali táblázat felsorolja a nem szisztematikus nevű, legfeljebb 6 szénatomos nyílt láncú szénhidrogének, a hozzá tartozó savak, a savak tövének a nevét. A triviális nevű sav töve a sav latin nevének töve, amiből a rokon vegyületek nevét képezzük (aldehidek, aminok, nitrilek, stb.). Jelölések:

  • + korlátlanul szubsztituálható
  • - korlátozottan szubsztituálható
  • × nem szubsztituálható
  • (üres): szisztematikus név

Jegyzetek

  1. ↑ Sav anionja a -formiát
  2. ↑ Egyértékű szubsztituense a vinil: CH2=CH–

Források

  • Nyitrai József – Nagy József: Útmutató a szerves vegyületek IUPAC nevezéktanához. Budapest: Magyar Kémikusok Egyesülete (1998) Az IUPAC Szerves Kémiai Nómenklatúrabizottságának 1993-as ajánlása alapján.
  1. ↑ R-0.2.3.
  2. ↑ R-9.1.
  3. ↑ R-9.1., 19. és 28. táblázat, 172. és 184. oldal.
A lap eredeti címe: „https://www.gyimesilaszlo.hu/kemia/index.php?title=Nevezéktan&oldid=301”