„Képlet” változatai közötti eltérés
Laci (vitalap | szerkesztései) |
Laci (vitalap | szerkesztései) |
||
| 6. sor: | 6. sor: | ||
Az '''összegképlet''' vagy '''molekulaképlet''' a vegyületet alkotó atomok mellett azok számát is megadja. Ebből kiszámítható a molekulasúly. Pl. az etén összegképlete C<sub>2</sub>H<sub>4</sub>, a propéné C<sub>3</sub>H<sub>6</sub>. |
Az '''összegképlet''' vagy '''molekulaképlet''' a vegyületet alkotó atomok mellett azok számát is megadja. Ebből kiszámítható a molekulasúly. Pl. az etén összegképlete C<sub>2</sub>H<sub>4</sub>, a propéné C<sub>3</sub>H<sub>6</sub>. |
||
| − | A '''Hill-féle rendszer''' az összegképleten belül az atomok sorrendjét adja meg. Ha a molekulában van szén, a képlet a szén- és hidrogénatomok számával kezdődik, ezt követi a többi atom abc rendben. Ha a molekulában nincsen szén, valamennyi atom (a hidrogént is beleértve) abc-sorrendben szerepel. |
+ | A '''Hill-féle rendszer''' az összegképleten belül az atomok sorrendjét adja meg. Ha a molekulában van szén, a képlet a szén- és hidrogénatomok számával kezdődik, ezt követi a többi atom abc rendben. Ha a molekulában nincsen szén, valamennyi atom (a hidrogént is beleértve) abc-sorrendben szerepel. Pl. a {{hulink|kénsav}} szokásos képlete H<sub>2</sub>SO<sub>4</sub>, ez a Hill-rendszerben H<sub>2</sub>O<sub>4</sub>S. A {{hulink|kálium-cianid}} szokásos képlet KCN, a Hill-rendszerbelié CKN. A rendszer összegképlet szerinti kereséskor hasznos. |
A Hill-féle rendszer az összegképletek rendezését is megadja (összegképlet-lista esetén): az atomok abc-sorrendjében, azon belül az atomszám szerint sorolja fel őket.<ref group="Römpp">2. kötet, 481–482. oldal.</ref> |
A Hill-féle rendszer az összegképletek rendezését is megadja (összegképlet-lista esetén): az atomok abc-sorrendjében, azon belül az atomszám szerint sorolja fel őket.<ref group="Römpp">2. kötet, 481–482. oldal.</ref> |
||
A lap 2020. március 30., 02:52-kori változata
A kémiai képlet a vegyület összetételét és/vagy szerkezetét adja meg. A bruttó képlet[Römpp 1] csak az összetételt, a szerkezeti (konstitúciós) képlet az atomok kapcsolódását is, és megadhatja a térbeli szerkezetét is.
Bruttó képlet
A tapasztalati képlet a vegyület atomjainak arányát adja meg, azok számát, a molekula súlyát nem. Polimerek, kristályok, nagy molekulák esetén használják. Pl. az etén vagy a propén kétszer annyi hidrogénatomot tartalmaz, mint szenet, így mindkettő tapasztalati képlete CH2.
Az összegképlet vagy molekulaképlet a vegyületet alkotó atomok mellett azok számát is megadja. Ebből kiszámítható a molekulasúly. Pl. az etén összegképlete C2H4, a propéné C3H6.
A Hill-féle rendszer az összegképleten belül az atomok sorrendjét adja meg. Ha a molekulában van szén, a képlet a szén- és hidrogénatomok számával kezdődik, ezt követi a többi atom abc rendben. Ha a molekulában nincsen szén, valamennyi atom (a hidrogént is beleértve) abc-sorrendben szerepel. Pl. a kénsav szokásos képlete H2SO4, ez a Hill-rendszerben H2O4S. A kálium-cianid szokásos képlet KCN, a Hill-rendszerbelié CKN. A rendszer összegképlet szerinti kereséskor hasznos.
A Hill-féle rendszer az összegképletek rendezését is megadja (összegképlet-lista esetén): az atomok abc-sorrendjében, azon belül az atomszám szerint sorolja fel őket.[Römpp 2]
Forrás
- kémiai képlet (magyar Wikipédia)
- Dr. Otto – Albrecht Neumüller: Römpp vegyészeti lexikon. Budapest: Műszaki Könyvkiadó (1981) ISBN 963-10-3269-8
- Furka Árpád: Szerves kémia. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó (1988) 38. o. ISBN 963-19-2784-9