„Kémia:Konivaptán” változatai közötti eltérés
Laci (vitalap | szerkesztései) (→Előtag) |
Laci (vitalap | szerkesztései) (→Előtag) |
||
23. sor: | 23. sor: | ||
Hámozzuk le az előtagról a különböző csoportokat: |
Hámozzuk le az előtagról a különböző csoportokat: |
||
* ''N''…fenil-: az alapvegyület nitrogénjéhez fenilcsoport kapcsolódik |
* ''N''…fenil-: az alapvegyület nitrogénjéhez fenilcsoport kapcsolódik |
||
− | * 4-…karbonil: a fenilcsoport 4-es szénatomjához karbonilcsoport ([[Fájl: |
+ | * 4-…karbonil: a fenilcsoport 4-es szénatomjához karbonilcsoport ([[Fájl:-karbonil.svg]]) kapcsolódik |
{| style="float: right; clear: right; margin-left: 10pt" |
{| style="float: right; clear: right; margin-left: 10pt" |
A lap 2020. június 18., 14:47-kori változata
A vegyület IUPAC-neve:
- magyarul: N-{4-[(4,5-dihidro-2-metilimidazo[4,5-d][1]benzazepin-6(1H)-il)karbonil]fenil}-(1,1′-bifenil)-2-karboxamid[1]
Hely | Név |
---|---|
N | 4-[(4,5-dihidro-2-metilimidazo[4,5-d][1]benzazepin-6(1H)-il)karbonil]fenil- |
1,1′-bifenil | |
2 | karboxamid |
Ez jó bonyolult. Az alapvegyület az 1,1′-bifenil
, bár ez nem látszik róla a il
végződés miatt, és az 1,1′
is csak a megtévesztést szolgálja: semmi szükség rá, csak épp kötelező kiírni. Ennek 2-es szénatomjához kapcsolódik az utótagként megadott karboxamid. Az előtagok mindig az utótaggal/funkciós csoporttal együtt értett utótaghoz csatlakoznak, ahogy itt is. A bifenilnek ui. nincs nitrogénatomja.
Előtag
Hámozzuk le az előtagról a különböző csoportokat:
- N…fenil-: az alapvegyület nitrogénjéhez fenilcsoport kapcsolódik
- 4-…karbonil: a fenilcsoport 4-es szénatomjához karbonilcsoport () kapcsolódik
És most jön a lényeg:
Hely | Név |
---|---|
4,5 | dihidro- |
2 | metil- |
imidazo[4,5-d][1]benzazepin | |
6(1H) | -il |
Először is állapítsuk meg, hogy a név hibás. A hidro- el nem váló vázmódosító előtag: az alapvegyület előtt van a helye. A két előtag rossz sorrendben van.
Az alapvegyület az imidazol és az 1-benzazepin fúziója. Az imidazol triviális nevű vegyület, az 1-benzazepin pedig maga is fúziós név: a Hantzsch-Widman-nevű azepinből a benzo- előtaggal képződött. A jobb oldali ábrán az 1H-val nem törődünk: a név úgyis felül fogja írni.
Az imidazol 4:5-ös élét kell illeszteni a benzazepin d, azaz ugyancsak 4:5-ös éléhez. A szimmetria miatt nem számít az irány.
Következik a számozás. Három nem egyvonalba eső gyűrűnk van. Két gyűrű egyvonalban van, a harmadik a vonal fölött: ez 3 lehetőség. A benzol–imidazol rögtön kiesik, mert akkor az azepin középre kerülne, nem a jobb felső negyedbe. A megmaradó két lehetőség közül a benzol–azepin tengely a jobb (ehhez a tengelyre tükrözni kell a rajzot), mert ekkor a nitrogén az 1-es számot kapja (kék számok).
Ezután jönnek a kettős kötések. A 4:5 élen levő kettős kötés megszűnik, és az imidazol nitrégénjéhez kapcsolódó kiemelt hidrogén a rend kedvéért átvándorol a másik nitrogénatomra.
A szubsztituensek következnek. A 2-es szénatomra metilcsoport, a 6-os nitrogénatom hidrogénje helyére pedig a fejezet elején említett karbonilcsoport, annak nitrogénjéhez pedig fenilcsoport. A fenilcsoport kapcsolja össze a bifenil gyűrűtársulást az előtagbeli hármas gyűrűvel.