„Áthidalt gyűrű” változatai közötti eltérés
Laci (vitalap | szerkesztései) |
Laci (vitalap | szerkesztései) |
||
| 10. sor: | 10. sor: | ||
== {{anchor|híd}} Hídképző előtagok == |
== {{anchor|híd}} Hídképző előtagok == |
||
| + | === Szénhidrogének === |
||
{| border="1" style="float: right; clear: right; margin-left: 10pt" |
{| border="1" style="float: right; clear: right; margin-left: 10pt" |
||
|+ Példák híd előtagokra |
|+ Példák híd előtagokra |
||
| 36. sor: | 37. sor: | ||
{{bővebben|Kémia:Taxán}} |
{{bővebben|Kémia:Taxán}} |
||
{{clear}} |
{{clear}} |
||
| + | |||
| + | === Heteroatomos hidak === |
||
| + | A nyílt hidak többségét az [[epo-]] előtaggal vagy az [[-o]] végződéssel képezzük.<ref group="R-9.2.1.4., 189–190. oldal.</ref> |
||
| + | |||
| + | A heterociklusos hidakat az alapnév után tett [[-o]] végződéssel képezzük.<ref group="R-9.2.1.4., 190. oldal.</ref> |
||
== Jegyzetek == |
== Jegyzetek == |
||
A lap 2020. július 20., 00:13-kori változata
Két gyűrű áthidalt, ha három vagy több közös atomjuk van. Az áthidalt gyűrűrendszereknek külön nevezéktanuk van, mellyel kondenzált gyűrűk is elnevezhetők. Hidakat fúziós nómenklatúrában előtaggal is tudunk definiálni[Erdey 1] (lásd alább).
Fogalmak
- Híd
- A gyűrű két (tercier vagy kvaternel) atomját összekötő vegyértékkötés, atom vagy egyenes lánc.
- Hídfő
- a hídhoz csatlakozó két (tercier vagy kvaternel) szénatom.
- Gyűrűszám
- a vegyület nyílt lánccá alakításához szükséges elhagyandó hidak száma.
- Főgyűrű
- a leghosszabb gyűrű.
- Főhíd
- a lehető leghosszabb híd, melynek mindkét hídfője a főgyűrűhöz tartozik. Több lehetőség esetén az, amelyik a a molekulát a lehető legszimmetrikusabban osztja ketté.
Hídképző előtagok
Szénhidrogének
| Szénhidrogén | Hídnév | Képlet |
|---|---|---|
| metán | metano- | ─CH2─ |
| etán | etano- | ─CH2─CH2─ |
| propán | propano- | ─CH2─CH2─CH2─ |
| bután | butano- | ─CH2─CH2─CH2─CH2─ |
| 2-butén | but[2]eno- | ─CH2─CH═CH─CH2─ |
A hidat a megfelelő egyenes láncú szénhidrogén nevéből származtatjuk le úgy, hogy az -án, -én, stb. végződést -ano, -eno végződésre változtatjuk.[1] A hidakat ábécérendben soroljuk fel a váz előtt. Az így képzett gyűrűrendszer számozása csak annyiban változik, hogy több lehetőség esetén a hídfők kapják a legkisebb számokat. A híd atomjait utólag számozzuk a nagyobb számú hídfőtől kezdve, a felsorolás sorrendjében (azaz ábécé rendben).
Ha a hídban kettős kötés van, azt szögletes zárójelben jelezzük.[Nyitrai 1]
Példa hídképzésre:
A molekula triviális neve taxán (a sztereokémiai jellemzők nélkül).
Heteroatomos hidak
A nyílt hidak többségét az epo- előtaggal vagy az -o végződéssel képezzük.[R-9.2.1.4., 189–190. oldal.</ref 1]
Jegyzetek
- ↑ Az -ano, -eno nem utótag, hanem végződésváltoztatás, ezért képezhetők belőlük előtagok.
Forrás
- Nyitrai József – Nagy József: Útmutató a szerves vegyületek IUPAC nevezéktanához. Budapest: Magyar Kémikusok Egyesülete (1998) Az IUPAC Szerves Kémiai Nómenklatúrabizottságának 1993-as ajánlása alapján.
- ↑ R-2.4.1.2., 48. oldal.
- A magyar kémiai elnevezés és helyesírás szabályai. Szerkesztette: Erdey-Grúz Tibor és Fodorné Csányi Piroska Budapest: Akadémiai Kiadó (1972)
- ↑ A-34.1., 145. oldal
- Áthidalt gyűrűs nómenklatúra (magyar Wikipédia)
Forráshivatkozás-hiba: <ref> címkék léteznek a(z) „R-9.2.1.4., 189–190. oldal.</ref” csoporthoz, de nincs hozzá <references group="R-9.2.1.4., 189–190. oldal.</ref"/>