„-il” változatai közötti eltérés
Ugrás a navigációhoz
Ugrás a kereséshez
Laci (vitalap | szerkesztései) |
Laci (vitalap | szerkesztései) |
||
| 11. sor: | 11. sor: | ||
Bár az <code>-il</code> formálisan műveleti utótag, egyúttal előtagvégződés is,<ref group="Nyitrai">R-3.2.1.2.</ref> és ez a gyakoribb használata. (Egy névben csak egy utótag van, de végződése minden előtagnak van, vagyis <code>-il</code> több lehet, akár egy előtagon belül is. A szubtrakció nemcsak utótaggal, hanem végződésváltoztatással is megadható.<ref group="Nyitrai">R-1.2.5.2.</ref>) |
Bár az <code>-il</code> formálisan műveleti utótag, egyúttal előtagvégződés is,<ref group="Nyitrai">R-3.2.1.2.</ref> és ez a gyakoribb használata. (Egy névben csak egy utótag van, de végződése minden előtagnak van, vagyis <code>-il</code> több lehet, akár egy előtagon belül is. A szubtrakció nemcsak utótaggal, hanem végződésváltoztatással is megadható.<ref group="Nyitrai">R-1.2.5.2.</ref>) |
||
| − | A <code>dekán</code> végződés <code>decil</code>-re módosul.<ref>Annak ellenére, hogy a <cite>deka</cite> görög szó, a végződést mégis latinosan használjuk. A görögben nincs <cite>c</cite> betű.</ref> |
+ | A <code>dekán</code> végződés <code>decil</code>-re módosul.<ref>Annak ellenére, hogy a <cite>deka</cite> görög szó, a végződést mégis latinosan használjuk. A görögben nincs <cite>c</cite> betű.</ref> |
| + | |||
| + | Ha az -il előtt hosszú magánhangzóra végződő, az <code>-il</code>-lel egybeírt utótag van, a magánhangzó rövidre módosul – gondolom én, de ezt a szabályt én alkottam. Mindenesetre az -én-il önálló utótaggá, <code>-enil</code>-re módosult. |
||
Példák: |
Példák: |
||
A lap 2020. augusztus 27., 23:36-kori változata
Az -il utótag az egyik szubtraktív művelet.
Szabad vegyérték képzése
Az -il egy hidrogénatom elvételével egy szabad vegyértéket hoz létre az alapvegyületben.
- Telített, aciklusos vagy monociklusos szénhidrogénekből (továbbá néhány más hidridből) leszármaztató csoportok esetén az -il-t az alapnév -án végződésének a helyére kell írni. A szabad vegyértékű atom mindig a lánc végén van, és az 1-es helyzetszámot kapja, amit a nevében nem kell jelezni.
- Az -il bármilyen alapnév után írható. A szabad vegyértékű atom a lehető legkisebb helyzetszámot kapja, az alapvegyület számozásának megfelelően. Ilyenkor az 1-es helyzetszámot is ki kell írni. Mindig ki kell írni az 1-es helyszámot telítetlen alapvegyületből képzett szubsztituens esetén.[Nyitrai 1] Pl. but-3-én-1-il (CH2═CH─CH2─CH2─).
Az -il utótag sokszorozható (-diil, -triil, -tetrail, stb.).
Bár az -il formálisan műveleti utótag, egyúttal előtagvégződés is,[Nyitrai 2] és ez a gyakoribb használata. (Egy névben csak egy utótag van, de végződése minden előtagnak van, vagyis -il több lehet, akár egy előtagon belül is. A szubtrakció nemcsak utótaggal, hanem végződésváltoztatással is megadható.[Nyitrai 3])
A dekán végződés decil-re módosul.[1]
Ha az -il előtt hosszú magánhangzóra végződő, az -il-lel egybeírt utótag van, a magánhangzó rövidre módosul – gondolom én, de ezt a szabályt én alkottam. Mindenesetre az -én-il önálló utótaggá, -enil-re módosult.
Példák:
- CH3– metil (1. változat)
- CH3–CH2–CH2–CH2–CH2–
- pentil (1. változat)
- pentán-1-il (2.)
- 1-metilbutil (1. változat). A metil a jobb oldali CH3, ami a butil (nem jelzett) 1-es szénatomjához kapcsolódik (ahonnan a hidrogént elvettük) szubsztitúcióval (ez vette el a második hidrogént).
- pentán-2-il (2. változat).
- SH– szulfanil- (2. változat. A szulfán egycentrumos hidrid.)
- pentán-1,2,3-triil (2. változat)
Acilcsoport képzése
Egyes triviális nevű vegyületekben az -il acilcsoportot képez a sav (latin nevű) szótövéből. Pl.
- ecetsav → acetil-[Nyitrai 4] (triviális nevű sav)
Jegyzetek
- ↑ Annak ellenére, hogy a deka görög szó, a végződést mégis latinosan használjuk. A görögben nincs c betű.
Forrás
- Nyitrai József – Nagy József: Útmutató a szerves vegyületek IUPAC nevezéktanához. Budapest: Magyar Kémikusok Egyesülete (1998) Az IUPAC Szerves Kémiai Nómenklatúrabizottságának 1993-as ajánlása alapján.
- R-2.5.
- R-5.8.1.1.
- IUPAC Nomenclature of Organic Chemistry: R-1.2.5 Subtractive operation. www.acdlabs.com (1993) Kék könyv.
- IUPAC Nomenclature of Organic Chemistry: R-2.5 Substituent Prefix Names Derived from Parent Hydrides. www.acdlabs.com (1993) Kék könyv.
- IUPAC Nomenclature of Organic Chemistry: R-3.1.4 Substituent prefix names for unsaturated/saturated parent hydrides. www.acdlabs.com (1993) Kék könyv.
- IUPAC Nomenclature of Organic Chemistry: R-5.8.1 Radicals. www.acdlabs.com (1993) Kék könyv.