„Észter” változatai közötti eltérés
Laci (vitalap | szerkesztései) |
Laci (vitalap | szerkesztései) |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
Az észterek formálisan [[savmaradék]]ból és egy vagy több hozzá kapcsolódó csoportból állnak. A savat néha az [[acilcsoport]]tal adjuk meg; ilyenkor a két csoport közötti oxigént is meg kell adni a névben. |
Az észterek formálisan [[savmaradék]]ból és egy vagy több hozzá kapcsolódó csoportból állnak. A savat néha az [[acilcsoport]]tal adjuk meg; ilyenkor a két csoport közötti oxigént is meg kell adni a névben. |
||
| + | {{lásd még|-oát|-tioát}} |
||
== Kétértékű észterek == |
== Kétértékű észterek == |
||
A lap jelenlegi, 2020. augusztus 29., 20:44-kori változata
Az észterek formálisan savmaradékból és egy vagy több hozzá kapcsolódó csoportból állnak. A savat néha az acilcsoporttal adjuk meg; ilyenkor a két csoport közötti oxigént is meg kell adni a névben.
Kétértékű észterek
Ha az észtereket funkciós csoportnévvel adjuk meg, problémát jelent a név szubsztituenseinek és a savmaradékhoz kapcsolódó csoportok megkülönböztetése a vegyület nevében. Úgy tűnik, nincs általános megoldás: trükközni kell. Ez a fejezet néhány példát mutat be a lehetőségek közül.
1-Etil-hidrogén-(3-klórftalát)
.svg)
Azzal, hogy az első változatban a ftálsav zárójelbe került, egyértelművé vált, hogy a klór- a ftálsav vázához, az etil- és hidrogén- pedig a belőle képzett csoporthoz kapcsolódik. A megoldás általános: a hidrogén- helyén állhatna pl. 2-metil-.
A második változat már nem általános: kihasználja, hogy a vegyület savanyú észter, és az egyértékű sav triviális nevéből indul ki. Az észtert pedig szubsztituensként adja meg (2-Etoxikarbonil-).
Források
- Nyitrai József – Nagy József: Útmutató a szerves vegyületek IUPAC nevezéktanához. Budapest: Magyar Kémikusok Egyesülete (1998) Az IUPAC Szerves Kémiai Nómenklatúrabizottságának 1993-as ajánlása alapján.
- ↑ 127. oldal.