„Kémia:Mianszerin” változatai közötti eltérés

Innen: kémia
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
24. sor: 24. sor:
 
[[Fájl:Mianszerin skicc.svg|bélyegkép|jobbra|Fúziós skicc]]
 
[[Fájl:Mianszerin skicc.svg|bélyegkép|jobbra|Fúziós skicc]]
   
Az illesztés után a számozás következik. Ehhez olyan helyzetbe kell forgatni a molekulát, hogy (lehetőleg) mindegyik gyűrű a felső térfélen legyen. Ez akkor lehetséges, ha a vízszintes tengely a két benzolgyűrű középpontján megy keresztül. Az ábrán szaggatott vonal jelzi a tengelyt.
+
Az illesztés utáni gyűrűrendszer balra látható. A számozás következik. Ehhez a megengedett alakú gyűrűkkel kell lerajzolni a rendszert, és olyan helyzetbe forgatni, hogy (lehetőleg) mindegyik gyűrű a felső térfélen legyen. Azt kapjuk, hogy három gyűrű egy egyenesben van, a negyedik gyűrű a felső térfélen. Az utóbbi egyik színes ponttal jelzett atomjától kell kezdeni a számozást a távolabbi közös atom felé. A két számozás közül az nyer, amelyikben a heteroatomok (a nitrogének) helyszáma kisebb lesz.
   
  +
A piros ponttól indulva a közelebbi nitrogén helyszáma 2, a kéktől indulva 3. Így a piros ponttal jelölt atom lesz az 1-es. Így keletkeztek a bal oldali gyűrűvázon a kék helyszámok.
A szabályok szerint a számozást a legfelső gyűrűnek az óramutató járásával ellenkező irányú szélső csúcsától kezdjük, amelyik nem tartozik másik gyűrűhöz. Két lehetőség van: a felrajzolt, és a tengelyre függőleges tükörkép szerinti. A kettő különböző a nitrogénatomok helyzete miatt: a kisebb számokat kell választani. Ez esetben a tükörkép a nyerő, mert akkor a kisebbik helyszámú heteroatom a 2-es lesz, míg a felrajzolt esetben 3-as. A számozást a kék számok mutatják.
 
   
 
Következnek a kettős kötések, majd a többi (ez esetben egyetlen) előtag. Utótag nincs. A váz alapján már egy lépésben fel tudjuk rajzolni a végeredményt.
 
Következnek a kettős kötések, majd a többi (ez esetben egyetlen) előtag. Utótag nincs. A váz alapján már egy lépésben fel tudjuk rajzolni a végeredményt.

A lap 2020. szeptember 5., 18:23-kori változata

A vegyület IUPAC-neve:

  • magyarul: (±)-2-metil-1,2,3,4,10,14b-hexahidrodibenzo[c,f]pirazin[1,2-a]azepin[1]
  • térszerekezet nélkül: 2-metil-1,2,3,4,10,14b-hexahidrodibenzo[c,f]pirazin[1,2-a]azepin
Hely Név
2 metil-
1,2,3,4,10,14b hexahidro-
dibenzo[c,f]pirazin[1,2-a]azepin

Fúziós nómenklatúrával megadott gyűrűrendszer. A két előtag egyszerű: a három gyűrű illesztése a feladat.

Fúziós váz
Fúziós skicc

Az illesztés utáni gyűrűrendszer balra látható. A számozás következik. Ehhez a megengedett alakú gyűrűkkel kell lerajzolni a rendszert, és olyan helyzetbe forgatni, hogy (lehetőleg) mindegyik gyűrű a felső térfélen legyen. Azt kapjuk, hogy három gyűrű egy egyenesben van, a negyedik gyűrű a felső térfélen. Az utóbbi egyik színes ponttal jelzett atomjától kell kezdeni a számozást a távolabbi közös atom felé. A két számozás közül az nyer, amelyikben a heteroatomok (a nitrogének) helyszáma kisebb lesz.

A piros ponttól indulva a közelebbi nitrogén helyszáma 2, a kéktől indulva 3. Így a piros ponttal jelölt atom lesz az 1-es. Így keletkeztek a bal oldali gyűrűvázon a kék helyszámok.

Következnek a kettős kötések, majd a többi (ez esetben egyetlen) előtag. Utótag nincs. A váz alapján már egy lépésben fel tudjuk rajzolni a végeredményt.


(±)-2-metil-1,2,3,4,10,14b-hexahidrodibenzo[c,f]pirazin[1,2-a]azepin

Jegyzetek

  1. Mianszerin (magyar Wikipédia)