„Nyílt szénhidrogén” változatai közötti eltérés
Ugrás a navigációhoz
Ugrás a kereséshez
Laci (vitalap | szerkesztései) |
Laci (vitalap | szerkesztései) |
||
24. sor: | 24. sor: | ||
== Jegyzetek == |
== Jegyzetek == |
||
<references/> |
<references/> |
||
+ | |||
+ | == Forrás == |
||
+ | * {{erdey}} |
||
+ | <references group="Erdey"/> |
||
[[Kategória:Fogalmak]] |
[[Kategória:Fogalmak]] |
A lap 2020. április 3., 18:34-kori változata
A szénhidrogének a szén hidridjei.
Nyílt, telített, egyenes láncú szénhidrogének
A nyílt, telített, egyenes láncú szénhidrogének alapvegyületek. Az első négy ilyen szénhidrogén neve:[1]
- metán
- etán
- propán
- bután
A nagyobb szénatomszámú szénhidrogének nevét a görög számokból képezzük úgy, hogy a szó végi -a-t „-án”-ra cseréljük. A láncot az egyik végétől kezdve megszámozzuk.
Példák:
- hexán (6 szénatom): CH3–[CH2]4–CH3
- trikozán (23 szénatom): CH3–[CH2]21–CH3
Nyílt szénhidrogének
Az elágazó láncok elnevezésének első lépése a (nem elágazó) főlánc megállapítása.[Erdey 1]
- a főlánc a lehető legtöbb telítetlen kötést tartalmazza
- az előző pontbeliek közül a leghosszabb
- az előző pontbeliek közül a legtöbb kettős kötést tartalmazza
A láncot úgy számozzuk meg, hogy a kettős és hármas kötések a lehető legkisebb számokat kapják. Ha a fenti három pont sem ad eredményt, a változatok közül a számozás alapján döntünk.
Jegyzetek
- ↑ Lásd (Fél)triviális nevű szénhidrogének, R-9.1, 19. táblázat.
Forrás
- A magyar kémiai elnevezés és helyesírás szabályai. Szerkesztette: Erdey-Grúz Tibor és Fodorné Csányi Piroska Budapest: Akadémiai Kiadó (1972)
- ↑ A-3.4.