„Nyílt szénhidrogén” változatai közötti eltérés

Innen: kémia
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
23. sor: 23. sor:
   
 
Ezután minden oldalláncnál ugyanígy járunk el (rekurzió). A végül kapott egyenes láncból [[szubtrakció|szubtraktív művelet]]tel (leggyakrabban az [[-il]] utótaggal) gyököt képzünk. Az oldallánc számozása attól függ majd, hogy az ottani két lehetőség közül melyiket választjuk. Az így kapott gyököket [[szubsztitúció]]val kapcsoljuk a főlánchoz.
  
Ezután minden oldalláncnál ugyanígy járunk el (rekurzió). A végül kapott egyenes láncból [[szubtrakció|szubtraktív művelet]]tel (leggyakrabban az [[-il]] utótaggal) gyököt képzünk. Az oldallánc számozása attól függ majd, hogy az ottani két lehetőség közül melyiket választjuk. Az így kapott gyököket [[szubsztitúció]]val kapcsoljuk a főlánchoz.
  +
  +
=== Példa: izobután ===
  +
{|
  +
| <gallery>
  +
Fájl:Izobután vonalképlet.svg|Példa elágazó láncra: {{hulink|izobután}}
  +
</gallery>
  +
  +
| A főlánc a {{hulink|propán}} ({{képlet|CH<sub>3</sub>–CH<sub>2</sub>–CH<sub>3</sub>}}). Ez az alapnév, melyhez a 2-es (középső) szénatomon csatlakozik egy {{hulink|metil}}csoportból álló oldallánc.
  +
  +
A metán ({{képlet|CH<sub>4</sub>}}) és propán két [[szénhidrogén]] triviális neve. A metil ({{képlet|CH<sub>3</sub>–}}) a metánból [[szubtrakció]]val képzett név, melyet [[előtag]]ként adunk meg a névben. A két nevet [[szubsztitúció]]val kapcsoltuk össze: a propán középső szénatomjából eltávolítottunk egy hidrogént, és összeillesztettük a két láncot.
  +
  +
Az elnevezési szabályok szerint az utolsó előtagot egybeírjuk az alapnévvel.
  +
  +
Az izobután rendszertani neve így 2-metilpropán.
  +
  +
  +
|}
   
 
== Jegyzetek ==
  
== Jegyzetek ==

A lap 2020. április 4., 05:42-kori változata

A szénhidrogének a szén hidridjei.

Nyílt, telített, egyenes láncú szénhidrogének

A nyílt, telített, egyenes láncú szénhidrogének alapvegyületek. Az első négy ilyen szénhidrogén neve:[1]

  1. metán
  2. etán
  3. propán
  4. bután

A nagyobb szénatomszámú szénhidrogének nevét a görög számokból képezzük úgy, hogy a szó végi -a-t „-án”-ra cseréljük. A láncot az egyik végétől kezdve megszámozzuk.

Példák:

  • hexán (6 szénatom): CH3–[CH2]4–CH3
  • trikozán (23 szénatom): CH3–[CH2]21–CH3

Nyílt szénhidrogének

Az elágazó láncok elnevezésének első lépése a (nem elágazó) főlánc megállapítása.[Erdey 1]

  1. a főlánc a lehető legtöbb telítetlen kötést tartalmazza
  2. az előző pontbeliek közül a leghosszabb
  3. az előző pontbeliek közül a legtöbb kettős kötést tartalmazza

A láncot úgy számozzuk meg, hogy a kettős és hármas kötések a lehető legkisebb számokat kapják, több lehetőség esetén pedig a kettős kötés kapja a kisebb helyszámot. Ha a fenti három pont sem ad eredményt, a változatok közül a számozás alapján döntünk.

Ezután minden oldalláncnál ugyanígy járunk el (rekurzió). A végül kapott egyenes láncból szubtraktív művelettel (leggyakrabban az -il utótaggal) gyököt képzünk. Az oldallánc számozása attól függ majd, hogy az ottani két lehetőség közül melyiket választjuk. Az így kapott gyököket szubsztitúcióval kapcsoljuk a főlánchoz.

Példa: izobután

A főlánc a propán (CH3–CH2–CH3). Ez az alapnév, melyhez a 2-es (középső) szénatomon csatlakozik egy metilcsoportból álló oldallánc.

A metán (CH4) és propán két szénhidrogén triviális neve. A metil (CH3–) a metánból szubtrakcióval képzett név, melyet előtagként adunk meg a névben. A két nevet szubsztitúcióval kapcsoltuk össze: a propán középső szénatomjából eltávolítottunk egy hidrogént, és összeillesztettük a két láncot.

Az elnevezési szabályok szerint az utolsó előtagot egybeírjuk az alapnévvel.

Az izobután rendszertani neve így 2-metilpropán.


Jegyzetek

  1. ↑ Lásd (Fél)triviális nevű szénhidrogének, R-9.1, 19. táblázat.

Forrás

  • A magyar kémiai elnevezés és helyesírás szabályai. Szerkesztette: Erdey-Grúz Tibor és Fodorné Csányi Piroska Budapest: Akadémiai Kiadó (1972)
  1. ↑ A-3.4.
A lap eredeti címe: „https://www.gyimesilaszlo.hu/kemia/index.php?title=Nyílt_szénhidrogén&oldid=824”