Baeyer-rendszer

Innen: kémia
A lap korábbi változatát látod, amilyen Laci (vitalap | szerkesztései) 2020. április 10., 21:41-kor történt szerkesztése után volt. (→‎Elnevezés)
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

A Baeyer-rendszer policiklusos, áthidalt vagy kondenzált gyűrűs szénhidrogének elnevezési rendszere.

A Baeyer-rendszerbeli molekulában minden szénatom gyűrűben kell legyen (nem lehet benne elsődleges szénatom; az ilyen vegyületeket a Baeyer-névből további nevezéktani műveletekkel vezetjük le).

A Baeyer-rendszerben elnevezett névre alkalmazható a helyettesítéses művelet; ezáltal a rendszerrel heterogyűrűs vegyületek is elnevezhetők.

A Baeyer-rendszer nem az egyetlen (bizonyos esetekben nem is preferált) módja a fenti vegyületek elnevezésének.

Fogalmak

Híd
két tercier vagy kvaternel szénatomot összekötő vegyértékkötés, atom vagy egyenes lánc.
Hídfő
a hídhoz csatlakozó két tercier vagy kvaternel szénatom.
Gyűrűszám
a vegyület nyílt lánccá alakításához szükséges elhagyandó hidak száma.
Főgyűrű
a leghosszabb gyűrű.
Főhíd
a lehető leghosszabb híd, melynek mindkét hídfője a főgyűrűhöz tartozik. Több lehetőség esetén az, amelyik a a molekulát a lehető legszimmetrikusabban osztja ketté.

A főgyűrű és főhíd segítségével a policiklus nevének kiindulópontja a két gyűrűből álló rendszer neve lesz. A számozás a főhíd egyik hídfőjéből indul, és először a főgyűrűt atomjait számozza meg, a hosszabbik út felé kezdve.

Elnevezés

A Baeyer-rendszerben elnevezett telített policiklus neve: gyűrűszámciklo[hidak]nyílt név, ahol

  • a gyűrűszámot sokszorozó taggal adjuk meg (di-, tri-, stb.)
  • a nyílt név a policiklus összes szénatomjából képzett egyenes láncú nyílt szénhidrogén neve (bután, pentán, stb.)
  • a hidak ponttal elválasztott számok, és a hidak atomszámát adják meg csökkenő sorrendben. Kettőnél több gyűrű esetén a mellékhidak hídfőinek sorszámát felső indexpárban adjuk meg, vesszővel elválasztva. Azonos atomszámú hídból a nagyobb sorszámú atomból kiinduló kerül előre. Az első három számnak nincs felső indexe.

Két gyűrűből álló szénhidrogének

A kéttagú gyűrűben három híd van: a szögletes zárójelben három szám lesz ponttal elválasztva, csökkenő sorrendben.

Forrás

  • A magyar kémiai elnevezés és helyesírás szabályai. Szerkesztette: Erdey-Grúz Tibor és Fodorné Csányi Piroska Budapest: Akadémiai Kiadó (1972) 1. kötet, A-31. és A-32., 142–145. o.