Szögletes zárójel

Innen: kémia
A lap korábbi változatát látod, amilyen Laci (vitalap | szerkesztései) 2020. április 23., 09:04-kor történt szerkesztése után volt. (→‎Fúziós nómenklatúra)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

A szögletes zárójel ([ és ]) többféle értelemben használatos a nevezéktanban.

A wikiben szócikk címében a szögletes zárójel technikai okokból nem megengedett, ezért kerek zárójelekkel helyettesítjük.

Összetett előtagok

Szögletes zárójelbe tesszük azokat az összetett előtagokat, melyek nevében már van kerek zárójel.

Szerkezeti képlet

Szerkezeti képletben a szögletes zárójel ugyanazon atomcsoport elágazás nélküli ismétlődését jelenti. Az ismétlések számát ] után alsó indexben jelezzük.

Pl. a bután gyökcsoportos képlete: CH3–[CH2]2–CH3. Ugyanez szögletes zárójel nélkül: CH3–CH2–CH2–CH3.

Áthidaló élek

Áthidalt gyűrűrendszer Hantzsch-Widman-féle nevében szögletes zárójelben adjuk meg a hidak hosszát.

Spiroatomok

Spirociklusos vegyületekben szögletes zárójelben adjuk meg a spiroatomok közötti láncok hosszát.

Fúziós nómenklatúra

A szögletes zárójel a két csatlakozó gyűrű élét adja meg.

Ha Hantzsch-Widman-névből képezünk fúziós előtagot, a név előtti helyettesítéses helyszámokat szögletes zárójelbe kell tenni.

Kettős kötés hídban

A híd kettős kötésének helyét adja meg, pl. but[2]eno- (─CH2─CH═CH─CH2).

Forrás

  • Nyitrai József – Nagy József: Útmutató a szerves vegyületek IUPAC nevezéktanához. Budapest: Magyar Kémikusok Egyesülete (1998) R-0.1.5.2., 7–8. o. Az IUPAC Szerves Kémiai Nómenklatúrabizottságának 1993-as ajánlása alapján.