-át

-acetát

Az -át utótag egyes triviális nevű savak nevéből képez aniont (savmaradékot) a hidroxilcsoport (─OH) hidrogénjének elhagyásával. Más szóval H⁺-t von el a vegyületből (szubtrakció).

Az -át-ot az acilcsoport tövéhez illesztjük. Az így kapott név csoportfunkciós névvé válik, amit kötőjellel kapcsolunk a név többi (előtte álló) végéhez. Így nevezzük el az észtereket.

A savtól függően a végződés -it vagy -karboxilát is. Szisztematikus nevű savak esetén mindig -oát. Alkoholok és fenolok hidroxilcsoportjából az -olát utótag von el hidrogént.

Például az ecetsav () anionja -acetát (jobb oldali kép).

Többértékű sav esetén az -át valamennyi karboxilcsoport hidrogénjét elvonja. Ilyenkor a kapcsolódó csoportokat abc-rendben kell felsorolni a savmaradék neve előtt. Savanyú észterek esetén (azaz ha vannak helyettesítetlen hidrogének karboxilcsoport(ok)ban), utolsó előtagként a hidrogén- nevet adjuk meg (szükség esetén sokszorozó taggal).

Példa:

Foszlaktomicin B

[3-(2-Aminoetil)-10-ciklohexil-1-(3-etil-6-oxo-2,3-dihidropirán-2-il)-3,6-dihidroxideka-1,7,9-trién-4-il]-dihidrogén-foszfát

A fenti példában a háromértékű foszforsavnak csak az egyik hidrogénjét helyettesítettük egy bonyolult csoporttal, a másik két hidrogént a dihidrogén- előtaggal adtuk meg.

Szervetlen kémia

A szervetlen kémiában az -át a többféle atomból álló anion végződése. Pl. -foszfát, -szulfát. A többféle részarányban oxigént tartalmazó anionok esetén az -át a magasabb oxidációfok jelölésére szolgál (az alacsonyabb végződése -it).

-át-ra végződik a komplex anionok neve. A végződés az utolsó helyen álló központi atom nevéhez kapcsolódik.</ref group="Erdey">7.22., 45. oldal.</ref>

Forrás

• Nyitrai József – Nagy József: Útmutató a szerves vegyületek IUPAC nevezéktanához. Budapest: Magyar Kémikusok Egyesülete (1998) Az IUPAC Szerves Kémiai Nómenklatúrabizottságának 1993-as ajánlása alapján.

• A magyar kémiai elnevezés és helyesírás szabályai. Szerkesztette: Erdey-Grúz Tibor és Fodorné Csányi Piroska Budapest: Akadémiai Kiadó (1972)