Alapvegyület
A lap korábbi változatát látod, amilyen Laci (vitalap | szerkesztései) 2020. április 8., 11:59-kor történt szerkesztése után volt.
Az alapvegyület a vegyületnek az a része, amiből az elnevezéskor kiindulunk.
Az alapvegyület mindig egyenes láncú. Ez alól csak azok a befogadott (fél)triviális nevű vegyületek kivételek, melyek nevükben oldalláncot is magukban foglalnak. A lánc tagjai gyűrűk is lehetnek, ha közvetlenül kapcsolódnak egymáshoz. Az alapvegyületként használható gyűrűk vagy teljesen telítettek, vagy teljesen telítetlenek, bár ez alól van néhány triviális nevű kivétel.
A nevezéktan gondoskodik róla, hogy az alapvegyületnek mindig legyen rendszertani vagy befogadott (fél)triviális neve. Az alapvegyület neve az alapnév.
Alapvegyületnek az alábbi vegyülettípusok választhatók:
- Egyenes láncú hidridek. A hidrid lehet szénhidrogén (cikloalkán vagy annulén), lehet több centrumú, és lehetnek benne heteroatomok is.[Nyitrai 1]
- Monociklusos szénhidrogének, hidridek, heterociklusok.
- Policiklusok (kondenzált, áthidalt vagy spirociklus)
- Gyűrűtársulás
Forrás
- Nyitrai József – Nagy József: Útmutató a szerves vegyületek IUPAC nevezéktanához. Budapest: Magyar Kémikusok Egyesülete (1998) Az IUPAC Szerves Kémiai Nómenklatúrabizottságának 1993-as ajánlása alapján.
- ↑ R-2.1. és R-2.2.