Képlet
A kémiai képlet a vegyület összetételét és/vagy szerkezetét adja meg. A bruttó képlet[Römpp 1] csak az összetételt, a szerkezeti (konstitúciós) képlet az atomok kapcsolódását is, és megadhatja a térbeli szerkezetét is.
Bruttó képlet
A tapasztalati képlet a vegyület atomjainak arányát adja meg, azok számát, a molekula súlyát nem. Polimerek, kristályok, nagy molekulák esetén használják.
Az összegképlet vagy molekulaképlet a vegyületet alkotó atomok mellett azok számát is megadja. Ebből kiszámítható a molekulasúly.
A Hill-féle rendszer az összegképletben az atomok sorrendjét adja meg. Ha a molekulában van szén, a képlet a szén- és hidrogénatomok számával kezdődik, ezt követi a többi atom abc rendben. Ha a molekulában nincsen szén, valamennyi atom (a hidrogént is beleértve) abc-sorrendben szerepel.
A Hill-féle rendszer az összegképletek rendezését is megadja (összegképlet-lista esetén): az atomok abc-sorrendjében, azon belül az atomszám szerint sorolja fel őket.[Römpp 2]
Forrás
- kémiai képlet (magyar Wikipédia)
- Dr. Otto – Albrecht Neumüller: Römpp vegyészeti lexikon. Budapest: Műszaki Könyvkiadó (1981) ISBN 963-10-3269-8
- Furka Árpád: Szerves kémia. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó (1988) 38. o. ISBN 963-19-2784-9