-át
Az -át utótag egyes triviális nevű savak nevéből képez aniont a hidroxilcsoport (─OH) hidrogénjének elhagyásával. Más szóval H+-t von el a vegyületből[Nyitrai 1] (szubtrakció).
Az -át
-ot az acilcsoport tövéhez illesztjük. Az így kapott név csoportfunkciós névvé válik, amit kötőjellel kapcsolunk a név többi (előtte álló) végéhez.[Nyitrai 2] Így nevezzük el az észtereket.
A savtól függően a végződés -it vagy -karboxilát is. Szisztematikus nevű savak esetén mindig -oát.
Például az ecetsav () anionja -acetát
(jobb oldali kép).
Többértékű sav esetén az -át
valamennyi karboxilcsoport hidrogénjét elvonja. Ilyenkor a kapcsolódó csoportokat abc-rendben kell felsorolni a savmaradék neve előtt. Savanyú észterek esetén (azaz ha vannak helyettesítetlen hidrogének karboxilcsoport(ok)ban, utolsó előtagként a hidrogén-
nevet adjuk meg (szükség esetén sokszorozó taggal).
Forrás
- Nyitrai József – Nagy József: Útmutató a szerves vegyületek IUPAC nevezéktanához. Budapest: Magyar Kémikusok Egyesülete (1998) Az IUPAC Szerves Kémiai Nómenklatúrabizottságának 1993-as ajánlása alapján.