Innen: kémia
A lap korábbi változatát látod, amilyen Laci (vitalap | szerkesztései) 2020. augusztus 31., 07:42-kor történt szerkesztése után volt.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

A szervetlen vegyületek nevében az elektronpozitív összetevő(k) áll(nak) az első helyen. Ez a sókra is érvényes. Az összetevő neve változatlan marad.[Erdey 1] Savanyú sók esetén a hidrogént a kationok között utolsónak soroljuk fel.[Erdey 2] A kationokat – a IUPAC-ajánlástól eltérően – az összegképletbeli, azaz a vegyjelük szerinti sorrendben soroljuk fel.[Erdey 3]

Az elektronnegatív összetevőt (rövidített vagy latin) nevéből az -id végződéssel képezzük.[Erdey 4]

Sztöchiometriai arányok

Magyarul: melyik elemből hány van.

Lényegében állandó vegyértékű elemek esetén nem kell jelölni az sztöchiometriai arányokat, ill. az ezt közvetve megadó oxidációs számot[Erdey 5] (lásd alább).

Példák
Összegképlet Stock Ewens
FeCl2 vas(II)-klorid vas(2+)-klorid
FeCl3 vas(III)-klorid vas(3+)-klorid

Stock-féle jelölés

Az oxidációs számot az elem neve után írjuk római számmal, kerek zárójelben. Negatív szám esetén az előjelet ki kell írni.[Erdey 6]

Ewens-Bassett-féle jelölés

Az ion töltését az ion neve után, kerek zárójelbe tett számmal adjuk meg. Az előjelet a szám után írjuk ki.

Forrás

A magyar kémiai elnevezés és helyesírás szabályai. Szerkesztette: Erdey-Grúz Tibor és Fodorné Csányi Piroska Budapest: Akadémiai Kiadó (1972)

  1. 2.21., 21. oldal.
  2. 6.323., 41. oldal.
  3. 6.321., 40. oldal.
  4. 2.22., 21. oldal.
  5. 2.26., 25. oldal.
  6. 2.252., 24. oldal.