Kondenzált gyűrű
Két gyűrű kondenzált, ha pontosan két közös atomjuk van.
A kondenzált gyűrű neve -én-re végződik, ha a rendszer teljesen telítetlen. (Kivétel a naftalin, mely ugyancsak teljesen telítetlen, de a neve -in-re végződik.)
Névképzés
Ha a kondenzált gyűrűrendszernek nincs trivális neve, alaprendszernek kiválasztjuk a legnagyobb (fél)triviális névvel elnevezhető részgyűrűt vagy egy monociklust, és előtagokkal illesztjük hozzá a többi gyűrűt. Egyetlen kikötés, hogy ha az egész rendszer heterociklusos, akkor az alaprendszer is az kell legyen.[Nyitrai 1] A fúziós név képzése külön nevezéktani művelet.
Számozás
A gyűrűket szabályos sokszögként rajzoljuk le. A számozáshoz úgy kell forgatni a molekulát, hogy
- a 3, 4, 6 és 8 tagú gyűrűknek legyen függőleges élük
- az 5 és 7 tagú gyűrűknek legyen vízszintes élük (azaz az egyik csúcsuk alul vagy fölül középen legyen)
- a legtöbb gyűrű vízszintes sorban legyen
- a legtöbb gyűrű kerüljön a jobb fölső térnegyedbe
- a legkevesebb gyűrű kerüljön a bal alsó térnegyedbe.
A számozást az óramutató járásával azonos irányban végezzük a csak egy gyűrűhöz tartozó atomokon. Az első atom a jobb fölső gyűrű első ilyen atomja. A több gyűrűhöz tartozó atomok nem kapnak külön sorszámot, hanem a korábbi gyűrű számához illesztett latin betűt. Több lehetőség esetén a közös atomokat a lehető legkisebb számmal jelöljük.[Erdey 1] Ez pl. azt jelenti, hogy két gyűrű esetén a kisebb tagszámú kerül a jobb oldalra, és azon kezdjük a számozást.
Forrás
- Nyitrai József – Nagy József: Útmutató a szerves vegyületek IUPAC nevezéktanához. Budapest: Magyar Kémikusok Egyesülete (1998) Az IUPAC Szerves Kémiai Nómenklatúrabizottságának 1993-as ajánlása alapján.
- ↑ R-0.2.3.3.1., 15. oldal és R-2.4.1.1., 46–48. oldal.
- A magyar kémiai elnevezés és helyesírás szabályai. Szerkesztette: Erdey-Grúz Tibor és Fodorné Csányi Piroska Budapest: Akadémiai Kiadó (1972)
- ↑ A-22.1. – 22.5.