Kémia:Di-terc-butilciklopentadién

A vegyület IUPAC-neve:

• angolul: 2,5-Bis(2-methyl-2-propanyl)-1,3-cyclopentadiene
• magyarul: 2,5-Bisz(2-metil-2-propanil)-1,3-ciklopentadién

Hely	Név
2,5-Bisz	2-metil-2-propanil-
	1,3-ciklopentadién

Alapvegyület

Ciklopentán

1,3-Ciklopentadién

Az alapvegyület részekre bontva: ciklo- penta- di- 1,3-én. (Az 1,3-Ciklopentadién helyett a Ciklopenta-1,3-dién a preferált név, hogy a helyszám minél közelebb legyen az utótaghoz, amire vonatkozik.)

A pentán szisztematikusan képzett nyílt, egyenes láncú, telített szénhidrogén: CH₃─CH₂─CH₂─CH₂─CH₃, amit a ciklo- előtag gyűrűvé alakít. A -dién utótag két kettős kötést hoz létre a gyűrűben, az 1,3 helyszám megadja a kettős kötések helyét: az 1:2 és 3:4 szénatom között.

2-metil-2-propanil-

2-Metil-2-propanil
Terc-butil-
Izobutil-

Az -il végződés az -án helyére kerül a szubtrakciós nómenklatúrában. Egy hidrogén elhagyásával gyök képzését jelenti. Az előtag alapvegyülete tehát a 2-metilpropán, amiben a propán triviális nevű vegyület (CH₃─CH₂─CH₃), aminek a 2-es helyszámú (középső) szénatomjának egyik hidrogénje metilcsoportra cserélődik (lásd jobbra).

A 2-metil-2-propán triviális neve izobután, ami azonban nem szubsztituálható, ezért a bonyolultabb megnevezés. Használható viszont a terc-butil- (ami szintén nem szubsztituálható, de itt nincs is rá szükség).

A teljes vegyület

2,5-Bisz(2-metil-2-propanil)-1,3-ciklopentadién

A bisz- megkettőzi a terc-butil csoportot, a 2,5 helyszám pedig szubsztitúcióval a ciklopentadién 2-es és 5-ös atomjához kapcsolja a kettőt.

Forrás

• Nyitrai József – Nagy József: Útmutató a szerves vegyületek IUPAC nevezéktanához. Budapest: Magyar Kémikusok Egyesülete (1998) Az IUPAC Szerves Kémiai Nómenklatúrabizottságának 1993-as ajánlása alapján.