Nyílt szénhidrogén

1–4 szénatomos (fél)triviális nevű nyílt szénhidrogének

Szén	Képlet	Név	Sav	Acil
1	CH4	+ metán	× hangyasav	form-
2	CH3–CH3	+ etán	+ ecetsav	acet-
			× glikolsav	glikol-
			× glioxilsav oxo-ecetsav	glioxil- oxo-acet-
			× oxálsav	oxal-
	CH2═CH2	etilén etén
	CH≡CH	+ acetilén
3	CH3–CH2–CH3	+ propán	× propionsav propánsav	propion-
			+ malonsav propándisav	malon-
			× tejsav	lakt-
			× glicerinsav	glicer-
			× piroszőlősav	piruv-
	CH3–CH═CH2	propilén propén	+ akrilsav	akril-
	CH3–C≡CH	propin metilacetilén	× propiolsav	propiol-
4	CH3–[CH2]2–CH3	+ bután	× vajsav butánsav	butir-
			+ borostyánkősav	szukcin-
			× acetecetsav	acetoecet-
			× borkősav	tartar-
	(CH3)2CH–CH3	× izobután	× izovajsav izobutánsav	izobutir-
	(CH3)2C═CH2	× izobutén	× metakrilsav	metakril-
	CH3–CH═CH–CH3	2-butén	× fumársav	fumar-
			× maleinsav	male-
+ korlátlanul szubsztituálható - korlátozottan szubsztituálható × nem szubsztituálható (üres): szisztematikus név az áthúzott név már nem használható

Nyílt szénhidrogének:

• alkánok
• alkének
• alkinek

Az alkánok telítettek, az alkének és alkinek telítetlenek.

Nyílt, telített, egyenes láncú szénhidrogének

A nyílt, telített, egyenes láncú szénhidrogének alapvegyületek. Az első négy ilyen szénhidrogén neve (jobb oldali táblázat):

1. metán
2. etán
3. propán
4. bután

A nagyobb szénatomszámú szénhidrogének nevét a görög számokból képezzük úgy, hogy a szó végi -a-t „-án”-ra cseréljük. A láncot az egyik végétől kezdve megszámozzuk.

Példák:

• hexán (6 szénatom): CH₃–[CH₂]₄–CH₃
• trikozán (23 szénatom): CH₃–[CH₂]₂₁–CH₃

Nyílt szénhidrogének

Az elágazó láncok elnevezésének első lépése a (nem elágazó) főlánc megállapítása.

1. a főlánc a lehető legtöbb telítetlen kötést tartalmazza
2. az előző pontbeliek közül a leghosszabb
3. az előző pontbeliek közül a legtöbb kettős kötést tartalmazza

A láncot úgy számozzuk meg, hogy a kettős és hármas kötések a lehető legkisebb számokat kapják, több lehetőség esetén pedig a kettős kötés kapja a kisebb helyszámot. Ha a fenti három pont sem ad eredményt, a változatok közül a számozás alapján döntünk.

Ezután minden oldalláncnál ugyanígy járunk el (rekurzió). A végül kapott egyenes láncból szubtraktív művelettel (leggyakrabban az -il utótaggal) gyököt képzünk. Az oldallánc számozása attól függ majd, hogy az ottani két lehetőség közül melyiket választjuk. Az így kapott gyököket szubsztitúcióval kapcsoljuk a főlánchoz.

Példa: izobután

Példa elágazó láncra: izobután

A főlánc a propán (CH3–CH2–CH3). Ez az alapnév, melyhez a 2-es (középső) szénatomon csatlakozik egy metilcsoportból álló oldallánc. A metán (CH4) és propán két nyílt, telített, egyenes láncú szénhidrogén triviális neve. A metil (CH3–) a metánból szubtrakcióval képzett név, melyet előtagként adunk meg a névben. A két nevet szubsztitúcióval kapcsoljuk össze: a propán középső szénatomjából eltávolítunk egy hidrogént, és összeillesztjük a két láncot. Az elnevezési szabályok szerint az utolsó előtagot egybeírjuk az alapnévvel. Az izobután egyik rendszertani neve így 2-metilpropán. Az izobután ugyancsak rendszertani, féltriviális név.

Forrás

• A magyar kémiai elnevezés és helyesírás szabályai. Szerkesztette: Erdey-Grúz Tibor és Fodorné Csányi Piroska Budapest: Akadémiai Kiadó (1972)

• Nyitrai József – Nagy József: Útmutató a szerves vegyületek IUPAC nevezéktanához. Budapest: Magyar Kémikusok Egyesülete (1998) Az IUPAC Szerves Kémiai Nómenklatúrabizottságának 1993-as ajánlása alapján.