Sokszorozó tag
|
|
|
|
Sokszorozó tagot akkor használunk, ha a névben (az alapvegyületben) ismétlődés fordul elő. A sokszorozó tag görög számokból áll, melyeket a sokszorozandó elem elé írunk kötőjel nélkül. Az elem elő- vagy utótag is lehet.
Gyűrűtársulások esetén a sokszorozó tagok kicsit mások (lásd ott).
- az 1 előtagja mono-. A hen- az egyes számjegy a szám végén.
- a 2 előtagja di-. A do- a kettes számjegy a szám végén.
- a 20 előtagja ejkoza-, a 21-é henejkoza-, 22–29 között a tízes helyiérték előtagja koza-.
- 13-tól kezdve a számokat a fenti táblázatból a legkisebb helyiértéktől kezdve képezzük
A sokszorozó tagot a fentiek figyelembe vételével, a legkisebb helyiértéktől a legmagasabb felé haladva képezzük, a táblázatbeli tagok egybeírásával.
Ha a deka-, undeka-, dodeka- végződést magas hangrendű magánhangzó követi, a k
c
-re módosul (pl. dekán → decén).[Nyitrai 1]
Példák:
- 468 = oktahexakontatetrakta-
- NH2–NH2: diazán (hidrazin)
- PH2–[PH]3–PH2: pentafoszfán
Összetett előtagok sokszorozása
Ha a sokszorozandó előtag már tartalmaz sokszorozó tagot, az előtag sokszorozó tagja:
- mono-
- bisz-
- trisz-
Az ennél nagyobb tagok végére illesztjük a kisz-
végződést. Pl.: tetrakisz.
Az ilyen előtagokat mindig kerek nyitó zárójel követi.[Nyitrai 2]
Példa:
3,4-Bisz(1,3-benzodioxol-5-ilmetil)oxolán-2-on
Forrás
- Nyitrai József – Nagy József: Útmutató a szerves vegyületek IUPAC nevezéktanához. Budapest: Magyar Kémikusok Egyesülete (1998) 74. o. Az IUPAC Szerves Kémiai Nómenklatúrabizottságának 1993-as ajánlása alapján.