H-
A H- előtaggal jelöljük az ún. kiemelt hidrogént. Ez olyan teljesen telítetlen gyűrűkben fordul elő, ahol meg kell jelölni egy vagy több atomot, amihez nem kapcsolódik kettős kötés. Ilyenek pl. a Hantzsch-Widman-névvel megadott páratlan atomszámú teljesen telített gyűrűk. A H- előtagot mindig helyszám(ok) előzi(k) meg.
A kiemelt hidrogén elhagyható, ha a telített atom helye enélkül is egyértelmű, pl. az atomok vegyértéke vagy a szubsztituensek miatt.
Az 1H- előtagot a gyakorlatban gyakran elhagyják. A H-
„hivatalosan” is elhagyható, ha nem okoz többértelműséget.[1]
Ha választási lehetőség van (pl. a hidro- előtag miatt), a kiemelt hidrogén helyszámát a lehető legkisebbre kell választani.[Erdey 1]
Példa:
A pirrol triviális név, a Hantzsch-Widman-név azol. Mindkét névben fel kell tüntetni a kiemelt hidrogént a tautomerek megkülönböztetésére.
Kiemelt hidrogén az utótagban
Ha az alapnév utótagja megbont egy kettős kötést (pl. -on), és emiatt kiemelt hidrogén keletkezik, a H
-t az utótagba tesszük. Pl.: 2(1H)-on
.
Forrás
- Nyitrai József – Nagy József: Útmutató a szerves vegyületek IUPAC nevezéktanához. Budapest: Magyar Kémikusok Egyesülete (1998) R-1.3., 36–37. o. Az IUPAC Szerves Kémiai Nómenklatúrabizottságának 1993-as ajánlása alapján.
- A magyar kémiai elnevezés és helyesírás szabályai. Szerkesztette: Erdey-Grúz Tibor és Fodorné Csányi Piroska Budapest: Akadémiai Kiadó (1972)
- ↑ A-23.1., 138–139. oldal.
- ↑ FR-9 Indicated Hydrogen. IUPAC (1998) FR-9.3, 2. megjegyzés.