Helyzetszám

N⁵,N⁶-Bisz(2-fluorfenil)-[1,2,5]oxadiazolo[3,4-b]pirazin-5,6-diamin

A helyszám vagy helyzetszám az atomok molekulabeli helyét megadó jelölés. Nemcsak szám lehet, hanem latin vagy görög betű és ezek vesszővel elválasztott sorozata is, melynek minden tagja egy-egy atomot jelöl. A latin betű lehet kicsi vagy nagy, álló vagy dőlt. A számot latin vagy görög betű, felső index vagy más jel egészítheti ki (pl. ′).

A helyzetszámot mindig az atom(csoport) neve elé tesszük, amire vonatkozik.

A számozásra vannak szabályok, de ezek olyan eljárásokat adnak meg, ami többféle eredményt adhat. Ilyenkor a legkisebb helyzetszámot kell választani.

Két helyszámsorozatból az a kisebb, amelyiknek a másiktól különböző első tagja kisebb. Tehát az 1,2,8 és 1,3,4 helyszámból az előbbi a kisebb.

′ < latin betű < görög betű < szám.

Nagybetűs helyszám

A nagy latin betű nitrogénen, oxigénen vagy kénen keresztüli kapcsolódást jelöl (N-), O- ill. S-). Általános szabályt nem találtam a nevezéktanban, csak bizonyos vegyülettípusok nevének megadásánál írták le. Viszont olyan példát találtam PubChem-ben, amikor a gyűrűhöz kapcsolódó nitrogénatomokat a gyűrű helyszáma alapján különböztették meg egymástól. Pl. a gyűrű 3-as szénatomjához kapcsolódó nitrogénhez kapcsolódó helyettesítő tag a 3-N vagy N3- előtagot kapta. Úgy tűnik, ennek írásmódja N³-.

Ha az alapvegyületben és az utótagban is van nitrogén, az N az utótagra vonatkozik. Tapasztalati tény, nem láttam szabályban.

Hangzóváltozás

Ha a helyzetszámot a vegyület elé írjuk (régi módi), a vegyületnév magánhangzója rövidülhet az utótagtól függően, pl.: 2-pentanol. Ha a helyszám a kettő közé kerül, nincs rövidülés: pentán-2-ol.

Ugyanez a helyzet a k ill. c változásával: 2-decén, deka-2-én.

Forrás

• Nyitrai József – Nagy József: Útmutató a szerves vegyületek IUPAC nevezéktanához. Budapest: Magyar Kémikusok Egyesülete (1998) 2. és 18. o. Az IUPAC Szerves Kémiai Nómenklatúrabizottságának 1993-as ajánlása alapján.