kotta - Felhasználó közreműködései [hu]

Kategória:Parancsfájlhibát okozó lapok

2025-09-18T05:11:36Z

Kotta: Új oldal, tartalma: „Kategória: Hiba”

[[Kategória: Hiba]]

Kategória:Hibásan használt CitLib – cím nélkül

2025-09-18T05:10:53Z

Kotta: Új oldal, tartalma: „Kategória: Hiba”

[[Kategória: Hiba]]

Kategória:Hibás paraméterezésű CitWeb-et tartalmazó lapok

2025-09-18T05:10:30Z

Kotta: Új oldal, tartalma: „Kategória: Hiba”

[[Kategória: Hiba]]

Kategória:Hibás paraméterezésű CitLib-et tartalmazó lapok

2025-09-18T05:10:01Z

Kotta: Új oldal, tartalma: „Kategória: Hiba”

[[Kategória: Hiba]]

Vita:Kezdőlap

2025-09-18T04:57:38Z

Kotta:

Teendők:
* A [[Segítség:Lilypond]] lapon hiányzik egy modul.

Segítség:Lilypond

2025-09-18T04:54:34Z

Kotta:

SVG kimenet:
lilypond -d backend=svg ''file''.ly
A midi-file lejátszása: <code>timidity ''midi-file''</code>

== Formátum ==
<tt>
{| align="right" border="1" style="margin-left: 10px"
| \book {
: \score {
:: <<
::: \new Staff {
:::: \relative … {
::::: \cleff
::::: \key
::::: \time
::::: '' dallam ''
:::: }
:::: \addlyrics {
::::: ''szöveg''
:::: }
::: }
:: >>
:: \header { … }
:: \layout { … }
:: \midi { … }
:}
}
|}
</tt>

A LilyPond bemenetét szöveges formában kell megadni. A bemeneti fájlok általában ly kiterjesztéssel rendelkeznek.

Egy input file-ban egy vagy több <dfn>könyv</dfn> (<tt>\book</tt>) lehet. Minden könyv külön eredményfile-ba kerül. Ugyanezt elérhetjük úgy is, hogy minden könyv külön bemeneti file-ban van.

Egy könyvben egy vagy több <dfn>partitúra</dfn> (<tt>\score</tt>) lehet. A partitúra egy mű, vagy annak egy opusza, de végső soron rajtunk áll, hogyan osztjuk részekre a kottát. Minden partitúrához megadhatók szöveges információk (<tt>\header</tt>, pl. szerző, cím) és a lapon való elhelyezkedés (<tt>\layout</tt>). A <tt>\midi</tt> utasítja a lilypond-ot midifile generálására.

A partitúra <dfn>kottasor</dfn>okból (<tt>Staff</tt>) áll. A kottasoroknak közös ütemvonalaik vannak. Egy kottasorba kerülhet egy hangszer, vagy pl. zongoramű esetén az egyik kéz. A kottasor elején kulcs (<tt>\clef</tt>), előjegyzés (<tt>\key</tt>), az első sor előtt ütemjel (<tt>\time</tt>) áll. Ezeket elég egyszer megadni, de módosíthatók partitúrán ill. kottasoron belül is.

Egy kottasor egy vagy több <dfn>szólam</dfn> (<tt>voice</tt>) dallamát adja meg akkord vagy külön-külön hangjegyek formájában. Kórusmű esetén szövege (<tt>\addlyrics</tt>) lehet a partitúrának vagy az egyes kottasoroknak (ha a szólamok szövege különböző). Az összetartozó kottasort és szöveget <code><< … >></code> közé kell zárni.

A szomszédos hangjegyek távolsága ritkán nagyobb egy oktávnál, ezért az oktáv-magasságot az előző hanghoz relatívan érdemes megadni, bár hangjegyenként is megadhatók. Az első hang magasságát a <tt>\relative</tt> utasítás adja meg.

Egyszerű kotta esetén a fenti utasítások jó része elhagyható. Ha pl. az egyetlen partitúra egyetlen kottasorból áll, és szövege sincs, elég a <tt>\relative</tt> blokkot megadni: Ha a hangjegyeket abszolút magassággal adjuk meg, csak a kapcsos zárójelre és annak tartalmára van szükség:

<syntaxhighlight lang="latex" style="width:500px">
{
\time 2/4% Ütemmutató
\clef bass % Basszuskulcs
c4 c g g a a g2
}
</syntaxhighlight>

[[Fájl:LilyPondExample.png|jobbra|frame|A fenti bemenetbő előállított kottakép]]

Ha a fenti bemenet a <tt>hullaho.ly</tt>-ben van, akkor a fordítás parancssorból:
<syntaxhighlight lang="bash" style="width: 500px">
lilypond hullaho.ly # eredmeny: hullaho.pdf
lilypond --png hullaho.ly # eredmeny: hullaho.png
lilypond -d backend=svg hullaho.ly # eredmeny: hullaho.svg
</syntaxhighlight>

<table><tr><td>
A kotta a Wikipédiába is beágyazható, és a lilypond által előállított midi-file is lejátszható. A fenti példát egyúttal kiegészítve a dallamszöveggel:
<syntaxhighlight lang="latex" style="width: 500px">
<score vorbis="1">
{
\time 2/4% Ütemmutató
\clef bass % Basszuskulcs
c4 c g g a a g2
}
\addlyrics { Hull a pely -- hes fe -- hér hó }
</score>
</syntaxhighlight>

</td><td>
Az eredmény:

<score vorbis="1">
{
\time 2/4% Ütemmutató
\clef bass % Basszuskulcs
c4 c g g a a g2
}
\addlyrics { Hull a pely- hes fe- hér hó }
</score>

</td></tr></table>

A <code><nowiki><score></nowiki></code> parancs <tt>raw="1"</tt> paraméterével (csaknem) teljes lilypond-programot tudunk beilleszteni. E nélkül csak néhány utasítást ért a wiki. A legfontosabbak: <code>\addlyrics</code> és <code>\relative</code>.

== A dallam megadása ==
{| align="right" border="1" style="margin-left: 20pt"
|+ Hangnemek Lilypondban
|-
! Alap- hang !! Név !! Lilypond
|-
| dó || dúr || \major \ionian
|-
| ré || dór || \dorian
|-
| mi || fríg || \phrygian
|-
| fá || líd || \lydian
|-
| szó || mixolíd || \mixolydian
|-
| lá || moll || \minor \aeolian
|-
| ti || lokriszi || \locrian
|}

* Kulcs: <tt>\clef</tt>. Kulcsok: <tt>treble</tt> vagy <tt>french</tt>: hegedűkulcs (default), <tt>bass</tt>: basszuskulcs, <tt>alto</tt>, <tt>tenor</tt>, <tt>soprano</tt>, <tt>mezzosoprano</tt>, <tt>baritone</tt>, <tt>varbaritone</tt>, <tt>subbass</tt>, <tt>percussion</tt>, <tt>tab</tt>. A kulcs elhagyható a <code>\override Score.Clef #'stencil = ##f</code> utasítással (pl. kottarészletben).
* Előjegyzés: a hangnemet kell megadni. Pl.: <code>\key g \minor</code>: g-moll (két bé előjegyzés), <code>\key g \major</code>: g-dúr (egy kereszt). Nem szabványos (egy kereszt + egy bé) előjegyzésre példa a [[Kecskemét is kiállítja|''Kecskemét is kiállítja'']] c. népdal kottája. Az előjegyzés nemcsak a kotta elejére tehető, hanem bárhová a hangjegyek között.
* Ütem: pl. <code>\time 2/4</code>. Az utasítás előtti <code>\numericTimeSignature</code> a 4/4-et is szám formájában íratja ki. Az ütem elhagyása (pl. példában): <code>\once \override Staff.TimeSignature #'stencil = ##f</code>
* Tempó: pl. <code>\tempo "Allegro" 4 = 160</code>. Akár a szöveg, akár a negyed hossza elhagyható. A tempó elrejthető; így csak a midire hat: <code>\set Score.tempoHideNote = ##t</code>.
* Felütés: a hosszát kell megadni (a hosszt lásd alább, a hang hosszánál). Pl. a nyolcad felütés: <code> \partial 8</code>.
Egy hanghoz több adatot kell megadni. Az alábbi lista nem teljes:
# a hang 12-féle lehet: c, cis=des, d, dis=es, e, f, fis=ges, g, gis=as, a, ais=bes, b. A hangok neve nyelvfüggő. A magyarban ''h''-val jelölt hang a lilypondban <tt>b</tt>, a magyar ''b'' a lilypondban <tt>bes</tt>.
# a hang oktávja. Az aposztróf eggyel magasabb, a vessző eggyel alacsonyabb oktávot jelöl az előző hangnál (ha relatív megadást használunk). Kettő vagy több vessző ill. aposztróf is használható. Példa: <code>gis<nowiki>''</nowiki></code>.
# a hang elé nem kell kitenni a módosítójelet: a hang nevéből és az előjegyzésből a lilypond automatikusan megteszi. Ha figyelmeztetésként mégis jelezni akarjuk (pl. mert változott a hangnem), ezt a hang után tett felkiáltójellel vagy kérdőjellel tehetjük. Az utóbbi esetben a kereszt, bé vagy feloldójel zárójelbe kerül.
# a hang hosszát szám adja meg. 1=egész, 2=fél, 4=negyed, 8=nyolcad, 16=tizenhatod. A számot pont követheti, ami másfélszeresére növeli a hosszt. Ha a hossz nincs megadva, azonos az előző hangéval. Ha a hosszúságot két hangjeggyel kell megadni (pl. ütemvonal miatt), a két hang közé <code>~</code>-t kell tenni. Triola <code>\times 2/3 { ''hang1'', ''hang2'', ''hang3'' }</code> alakban adható meg: három hang kettő hosszúságú.
# szöveg/jel: a hangjegy alá vagy fölé írható. Az előbbi jele <code>^</code>, az utóbbié <code>_</code> (tex jelölés). A szöveg lehet hangerőjel: \ppppp, \pppp, \ppp, \pp, \p, \mp, \mf, \f, \ff, \fff, \ffff, \fp, \sf, \sff, \sp, \spp, \sfz és \rfz. A <code>\p</code> pl. piano-t jelent. A „szöveg” lehet korona: <code>\fermata</code>. Ha a szöveg nem \-sel kezdődik, kiíródik a hangjegy fölé.
# hajlítás: az ív elejét <code>(</code>, végét <code>)</code> jelzi.
# crescendo/decrescendo: a crescendo jele <code>\<</code>, a descrescendoé <code>\></code>. A végét <code>\!</code> jelzi.
# gerendázás<ref>Gerendázás: a nyolcadok, tizenhatodok, stb. jelölése a hangjegyszárak vízszintes összekötésével.</ref>: a gerenda eleje <code>[</code>, vége <code>]</code>.
A szünet betűjele r, hosszát a hang hosszával azonosan kell megadni. A nem látható szünet jele s. A cezúra neve <code>\breathe</code>. Alaphelyzetben az ötödik kottavonalon aposztrófként jelenik meg, de alakja változtatható.

Kottasor vége: <code>\break</code>. Ha a kottasorok hossza nagyon változó lesz, a lilypond figyelmen kívül hagyja.

A kotta vége: <code>\bar "|."</code>

=== Transzponálás ===
A kotta és a midifile egymástól függetlenül transzponálható. A kotta transzponálása a teljes kottára vonatkozik, ezért csak a <tt>\score</tt> blokkjában adható meg, alblokkban nem. Alakja:
\transpose ''leírt_hang'' ''kiszedett_hang''

Például a <code>\transpose bes g</code> kisterccel lefelé transzponálja a kiszedett kottát a <tt>\score</tt>-ban megadotthoz képest, beleértve az előjegyzéseket is. A b-dúr két b előjegyzéséből egy kereszt előjegyzés lesz (g-dúr).

A midifile transzponálása:
\transposition ''hang''
''Hang'' azt adja meg, hogy az egyvonalas c (leírva: c') helyett mi hangozzék el.<ref>A <tt>\transposition</tt> és <tt>\transpose</tt> közötti formai különbség feltehetően a két utasítás összetévesztését hivatott elkerülni.</ref> A transzponálás arra a blokkra vonatkozik, amelyben a <tt>\transpose</tt> utasítás van, ill. ha azt blokk követi, csak arra a blokkra.

Pl. a <code>\transposition a</code> kisterccel lefelé transzponálja a midi-beli hangokat, míg a <code>\transposition c<nowiki>''</nowiki></code> egy oktávval felfelé.

=== Előke, utóka ===
Kisebb hangjeggyel szedett hangok.

Az előkének négy formája van:
{| border="1"
| <code>\grace</code> || width="30%" | az előke hossza nem számít az ütembe. || <code><nowiki><score>{ \grace a'8 g'4 }</score></nowiki></code> || <score>{ \grace a'8 g'4 }</score>
|-
| <code>\slashedGrace</code> || áthúzott hang. A hossza nem számít bele az ütembe. || <code><nowiki><score>{ \slashedGrace a'8 g'4 }</score></nowiki></code> || <score>{ \slashedGrace a'8 g'4 }</score>
|-
| <code>\acciaccatura</code> || áthúzott, a hozzá tartozó hanggal kötőívvel összekötött hang. A hossza nem számít bele az ütembe. || <code><nowiki><score>{ \acciaccatura a'8 g'4 }</score></nowiki></code> || <score>{ \acciaccatura a'8 g'4 }</score>
|-
| <code>\appoggiatura</code> || a hozzá tartozó hanggal kötőívvel összekötött hang. A hosszával a hozzá tartozó hangot rövidíti le. || <code><nowiki><score>{ \appoggiatura a'8 g'4 }</score></nowiki></code> || <score>{ \appoggiatura a'8 g'4 }</score>
|}

Először a fenti négy kulcsszó valamelyikét kell leírni, azt követi az alaphang, majd az előke/utóka (ha több hangból áll, <code>{ }</code> között).

Az utóka kulcsszava: <code>\afterGrace</code>. Először az alaphangot kell megadni, majd az utókát:<ref>A <tt>\transposition</tt> nélkül a példa nem működik. Ez a MediaWiki 0.2-es verziójú Score kiterjesztésének hibája.</ref>

<code><nowiki><score>{ \transposition c' \afterGrace a' g'8 }</score></nowiki></code>
<score>{ \transposition c' \afterGrace a' g'8 }</score>

== Szöveg megadása ==
A szöveget szótagolva kell megadni <code>\addlyrics { ''szöveg'' }</code> formában. A szótagokat helyközök közé írt dupla kötőjellel (<code>--</code>) kell elválasztani. A lilypond automatikusan rendeli hozzá a szótagokat a hangokhoz, az ívvel összekötött hangokhoz egy szótagot. A -- jel helyére a kottában két szótag közé középre írt elválasztójel kerül, szükség esetén pedig el is marad.

Ha egy hanghoz több szót vagy szótagot akarunk írni, helyköz helyett aláhúzással (<code>_</code>) kell őket elválasztani. Tipikus példa magyarban az <cite>s</cite> szócska.

Egy dallamrészlethez több szöveg is megadható. Lásd pl. a [[Széles a Duna, keskeny a partja]] kottáját.

Ha bizonyos hangokhoz nem akarunk szöveget írni, a <code>\repeat unfold ''n'' { \skip 1 }</code> alakban hagyhatjuk ki, ahol ''n'' a kihagyott hangjegyek száma (függetlenül a hosszúságuktól).

== Ismétlés ==
Alakja:
\repeat volta ''szám'' { ''dallamrészlet'' }
\alternative {
{ ''1. dallamvég'' }
{ ''2. dallamvég'' }
}
ahol ''szám'' az ismétlések száma. Az első ismétlés után ''dallamrészlet''et az első alternatíva, a második után a második követi. Egyszerű ismétléskor a <code>\alternative</code> elmarad.

Az ismétlésnek két módja van. <code>volta</code> módban a dallam ismétlőjelek közé kerül a kottában. Ha a <code>volta</code> helyett az <code>unfold</code> szót használjuk, a lilypond kétszer fogja kiszedni ugyanazt a dallamot vagy szöveget.

Ha az ismétlődő dallamot a kottában ismétlőjelek között szeretnénk látni, a midifile-ban viszont kétszer hallani, akkor ugyanarról a dallamról külön állítjuk elő a kottát és a midifile-t (a lilypond file-ban két <code>\score</code> lesz). Hogy a dallamot ne kelljen kétszer leírni, érdemes azt változóba tenni.<ref>Változók bárhol használhatók a lilypond file-ban, nemcsak ismétléskor.</ref><ref>Az ismétlés elkerülésének másik módja külön file használata, mely a <code>\include "''filenév''"</code> utasítással illeszthető be a megfelelő helyekre. A <tt>\include</tt> kényelmes, ha ugyanarra a dallamra több lilypond-file-ból szeretnénk hivatkozni, viszont a Wikipédiában nem használható.</ref><ref>A lilypond-változót a [[programozási nyelv|programozási nyelvekben]] nem [[változó|változónak]], hanem [[makró|makrónak]] nevezik.</ref> Az <code>\unfoldRepeats</code> utasítás hatására a <code>volta</code> típusú ismétlés <code>unfold</code> típusúra változik. Az utasításnak akkor van értelme, ha a dallam változóban van: a kottában és a midiben ugyanazt a változót lehet használni.

A [http://localhost/proba/index.php/Csordapásztorok Csordapásztorok] szócikkben látható példa e megoldásra.

== Példa ==
{{#invoke:Megyen már a hajnalcsillag|hajnalcsillag}}

A dal első és utolsó sora egyforma, ezért ezt változóba tesszük. A második és harmadik sor csak a végében különbözik: alternatívával ismételjük. Változót csak
<code>raw=1</code>-gyel tud a beágyazott lilypond.

A beágyazott lilypond (score) 0.2-es változatában <tt>row=1</tt> használatakor egy partitúrában nem lehet dallam és midi is, ezért két partitúrát készítünk: az elsőben a kotta, a másodikban a midifájl van. Hogy a második partitúrában ne kelljen még egyszer leírni, az egész kottát is változóba tesszük.

{{#invoke:Megyen már a hajnalcsillag|hajnalcsillag|pre=1}}

== \new ==
Staff, Voice, Dinamics, Lyrics

== Elnevezések ==
* proportional spacing for chords: a hang hosszától függő hangjegy-szélesség.

== Konverterek ==
* <code>midi2ly</code>: midi → lilypond<ref>[http://lilypond.org/doc/v2.18/Documentation/usage/invoking-midi2ly 4.3.1 Invoking midi2ly] (lilypond kézikönyv)</ref>
* <code>musicxml2ly</code>: {{hulink|MusicXML}} → lilypond<ref>[http://lilypond.org/doc/v2.18/Documentation/usage/invoking-musicxml2ly 4.3.2 Invoking musicxml2ly] (lilypond kézikönyv)</ref> (lilypond kézikönyv)</ref>

== Programozás ==
A lilypond a [http://localhost/unix/index.php/Scheme Scheme] programozási nyelven van megírva. A Scheme-nek több megvalósítása van, a lilypond a Guile nyelven írtat használja.

A Scheme elindítása: <code>lilypond scheme-sandbox</code>, mire visszaad egy <code>guile></code> promptot.

== Jegyzetek ==
<references/>

== További információk ==
* [http://lilypond.org/doc/v2.12/Documentation/ Dokumentáció] (a nagy lapokat kell választani)
* [http://lilypond.org/doc/v2.12/Documentation/user/lilypond-big-page Notation reference]
* [http://www.alethis.net/reference/lily/lily.html LilyPond Quick Guide]
* [http://www.lilypond.org/doc/v2.18/Documentation/notation/midi-output MIDI output]
* [http://www.mediawiki.org/wiki/Extension:Score Lilypond Wiki-ben]
* [http://lsr.di.unimi.it/LSR/Browse Példák]
A Frescobaldi lilypond-formátumot előállító grafikus szerkesztő.

Egyéb kottázóprogram: Sibelius, [http://musicjan.x3.hu/ProgLeir/programok.htm Finale, Encore], {{linkiw1|NWC|NoteWorthy Composer}}, musescore (Debian-csomag). Kottaszabvány: {{hulink|MusicXML}}. {{linkiw1|Steinberg Cubase|Steinberg Cubase}}: stúdióprogram, benne kottázóval. [[Ludvig József]] ezt használja.
* [https://openlilylib.org/app/#/home Lilypond kiterjesztett könyvtár]
* [https://openlilylib.org/app/#/home Lilylpond blog]
* [https://github.com/openlilylib/snippets Nem-standard snippetek] (=felhasználói ötletek)
* [http://lsr.di.unimi.it/LSR/Browse The LilyPond Snippet Repository]
Ötlet: más kottázóprogramból midi-t csinálni, és azt átvinni midi2ly-vel. Hátrányok: pótolni kell az összes hajlítást, dinamikát, stb.
* [http://www.dolmetsch.com/musictheory2.htm music theory online : notes & rests] (a kottázás fogalmai)

== Kapcsolódó lapok ==
* [[Lilypond séma|minta]]
* [[Lilypond/hangszerek|hangszerek]]/hangszínek
* [[Wikipédia:Zenei műhely/Kottamunkacsoport/Kottaszerkesztési útmutató]]
* {{linkiw1|Zenei szimbólumok|List of musical symbols}}
* {{linkiw1|Zenei elnevezések|Glossary of musical terminology}}

[[Kategória:Lilypond]]

Kategória:Lapok kottákkal

2025-09-18T04:49:28Z

Kotta: Eltávolította a lap teljes tartalmát

Kategória:Sablondokumentációk

2025-09-18T04:48:11Z

Kotta: Új oldal, tartalma: „Huwikiből átvett kategória.”

Huwikiből átvett kategória.

Kotta:Boldog születésnapot

2025-09-11T12:33:05Z

Kotta: Visszavontam Kotta (vita) szerkesztését (oldid: 1419)

{{Dal infobox
| műfaj = magyar könnyűzenei dal
| szerző = {{hulink|Bródy János}}
| dallam =
| szöveg =
| fordító =
| hangfaj =
| hangnem =
| ambitus =
| kadencia =
| sorok =
| szótag =
| előadásmód =
| tempó =
}}

== Kotta és dallam ==
<score vorbis="1" midi="1">
{
<<
\relative c' {
\key g \major
\time 4/4
\tempo 4 = 120
\set Staff.midiInstrument = "electric piano 2"
\transposition c'
b'8 b b4 b r b b8 b4 b8 r b b d4. c4 b8 a r1
a4 a a d, a' a8 a a4 r8 a a4 c b a8 b ~ b4 r r2
d8 d4. d4 b d d d8 b4. d4 f e d8 c r1
c8 e4. d4 c c8 b4. b4 r d8 d4. c4 a8 g r1
d'2 b4 r c2 e4 r d2 d4 d8 c b4 c8 d r2 d4 d d b c8 c4. e2 d8 d c4 b a8 g
\bar "|."
}
\addlyrics {
Ez a nap más, mint a töb -- bi, ezt te is jó tu -- dod,
más -- ként kelt fel reg -- gel a nap, és más -- ként járt a hold.
Kö -- szön -- tünk hát té -- ged, ha már így e -- gyütt va -- gyunk,
s_a -- ján -- dé -- kul fo -- gadd el vi -- dám kis da -- lunk.
Bol -- dog, bol -- dog, bol -- dog szü -- le -- tés -- na -- pot!
Kí -- ván -- juk, hogy le -- gyen még sok i -- lyen szép na -- pod!
}
>>
}
</score>

{|
| <poem style="padding-right: 10pt">
Ez a nap más mint a többi, ezt te is jól tudod
Másként kelt fel reggel a nap és másként járt a hold
Köszöntünk hát téged, ha már így együtt vagyunk
S ajándékul fogadd el vidám kis dalunk

Boldog, boldog, boldog születésnapot
Kívánjuk, hogy legyen még sok ilyen szép napod
</poem>

| <poem style="padding-left: 10pt; border-left: 1px solid">
Megint egy évvel öregebb lettél, s bölcsebb is talán
Őrizd meg az emlékeid, s légy nagyon vidám
Köszöntünk hát téged, ha már így együtt vagyunk
S ajándékul fogadd el vidám kis dalunk

Boldog, boldog, boldog születésnapot...
</poem>

| <poem style="padding-left: 10pt; border-left: 1px solid">
Tavasz után eljön a nyár és ősz után a tél
De minden évben eljön a nap, amikor születtél
Köszöntünk hát téged, ha már így együtt vagyunk
S ajándékul fogadd el vidám kis dalunk

𝄆 Boldog, boldog, boldog születésnapot... 𝄇
</poem>
|}

== Források ==
* {{CitLib|tit=Csalamádé|subtit=Nagy Daloskönyv|vol=1. kötet|aut=Muszty Bea|aut2=Dobay András|red=Muszty-Dobay Bt.|ann=2003|misc=gitárkísérettel|pag=68}}

== Felvételek ==
* {{CitWeb|url=https://www.youtube.com/watch?v=MwHRZPlqbdI|tit=Boldog Születésnapot!|aut={{hulink|Bródy János}}|ass={{hulink|Halász Judit (színművész)|Halász Judit}}|form=videó|work=YouTube|date=2010-03-26|accd=2017-03-26}}
* {{CitWeb|url=https://www.youtube.com/watch?v=d1CaXKs55iQ|tit=Boldog Születésnapot!|aut={{hulink|Bródy János}}|ass={{hulink|Bródy János}}|form=videó|work=YouTube|date=2011-02-21|accd=2017-03-26}}

[[Kategória:Kották]]

Kotta:Boldog születésnapot

2025-09-11T12:32:42Z

Kotta:

Kotta:Élünk csendesen

2023-07-31T22:51:48Z

Kotta: Új oldal, tartalma: „{{Dal infobox | műfaj = magyar könnyűzenei dal | szerző = | dallam = {{hulink|Tolcsvay László}} | szöveg = {{hulink|Bródy János}} | fordító = | hangfaj = | hangnem = | ambitus = | kadencia = | sorok = | szótag = | előadásmód = | tempó = }} Az <cite>'''Élünk csendesen'''</cite> című dal {{hulink|Koncz Zsuzsa (előadóművész)|Koncz Zsuzsa}} <cite>Valahol</cite> című nagylemezén jelent meg 1979-be…”

{{Dal infobox
| műfaj = magyar könnyűzenei dal
| szerző =
| dallam = {{hulink|Tolcsvay László}}
| szöveg = {{hulink|Bródy János}}
| fordító =
| hangfaj =
| hangnem =
| ambitus =
| kadencia =
| sorok =
| szótag =
| előadásmód =
| tempó =
}}

Az <cite>'''Élünk csendesen'''</cite> című dal {{hulink|Koncz Zsuzsa (előadóművész)|Koncz Zsuzsa}} <cite>Valahol</cite> című nagylemezén jelent meg 1979-ben.

== Kotta és dallam ==
<score vorbis="1" midi="1" raw="1">
\version "2.18.2"
\layout { \context { \Voice \consists "Ambitus_engraver" } }
\header { tagline = "" } % ne legyen copyright szöveg
jojjtxt = { \lyricmode { Hát jöjj és nézd, ked -- ve -- sem, így é -- lünk csen -- de -- sen, } }
dallam = \relative c' {
\key a \minor
\time 4/4
\set Score.tempoHideNote = ##t \tempo 4 = 135
\set Staff.midiInstrument = "acoustic guitar (nylon)"
\transposition c'
\repeat volta 2 { %{Látom én%} g'4 g8 g ~ g2 | f4 f8 f ~ f4. c8 | f4 e f e8 c ~ | c1 | g'4 g8 g ~ g2 | f4 f8 f ~ f4. c8 | f e4. f4 g | g2 r |
%{Elmúlt néhány%} g4 g g a | f2 r | f4 f f g | e2 r | e d4 c8 d ~ | d2 r8 g, d' e | f2 r8 g, d' e | f2 r4 d8 e | f2 e4 d | c1 | }
%{Szép volt a nyár%} c2 d4 e8 f ~ | f2. r8 f | f4 e f8 f4 f8 | e2 r | c d4 e8 f ~ | f2. r4 | f8 f4 e8 f4 g8 g~ | g4
%{Hát jöjj és nézd%} g a b | c2 b4 a8 g ~ | g2. a4 | g g f e8 c ~ c2 r4 e8 f | g2 f4 e | d4. d8 e4 f8 e ~ | e2. r4 |
%{Hát jöjj és nézd%} r g a b | c2 b4 a8 g ~ | g2. a4 | g g f e8 c ~ | c2 r4 e8 f | g2 f4 e8 d ~ | d2 r4
%{Hisz a jó és a rossz%} e8 f | g2 c4 b | a2 g4 f | e2 r4 c | d d d c | c1 |
\bar "|."
}
\score {
<<
\dallam
\addlyrics {
Lá -- tom én, ked -- ve -- sem, hogy nem vagy túl vi -- dám,
Oly so -- kat té -- pe -- lődsz az i -- dő mú -- lá -- sán.
El -- múlt né -- hány év, né -- hány fur -- csa év,
mért kér -- de -- zed, hogy ho -- va tűnt a sze -- re -- lem, va -- la hol itt van még.
Szép volt a nyár, az el -- ső ta -- lál -- ko -- zás,
szép lesz az ősz, mi -- ért is len -- ne más.
\jojjtxt mo -- so -- lyog ar -- co -- don a nap -- su -- gár.
\jojjtxt ne le -- gyél bá -- na -- tos, hisz a jó és a rossz, tud -- juk már, hogy min -- dig e -- gyütt jár.
}
\addlyrics {
Jól tu -- dom, vol -- tak már _ bol -- do -- gabb i -- dők,
le -- beg -- tünk gond -- ta -- lan _ ég és föld kö -- zött.
}
>>
\layout { indent = 0.0\cm }
}
\score {
\unfoldRepeats
\dallam
\midi { }
}
</score>

{|
| <poem style="padding-right: 10pt; border-right: 1px solid">
Látom én, kedvesem, hogy nem vagy túl vidám
Oly sokat tépelõdsz az idõ múlásán

Elmúlt néhány év, néhány furcsa év
Mért kérdezed, hogy hova tûnt a szerelem
Valahol itt van még

Jól tudom, voltak már boldogabb idõk
Lebegtünk gondtalan, ég és föld között

Elmúlt néhány év, néhány furcsa év
Mért kérdezed, hogy hova tûnt a szerelem
Valahol itt van még

Szép volt a nyár, az elsõ találkozás
Szép lesz az õsz, miért is lenne más

Hát jöjj, és nézd, kedvesem
így élûnk csendesen
mosolyog arcodon a napsugár
Hát jöjj, és nézd, kedvesem
így élûnk csendesen
Ne legyél bánatos, hisz a jó és a rossz
tudjuk már, hogy mindig együtt jár
</poem>

| valign="top" | <poem style="padding-left: 10pt">
Éjszakák, nappalok sorra tûntek el
Kérdezed: hova lettek? Senki sem felel

Elmúlt néhány év, néhány furcsa év
Mért kérdezed, hogy hova tûnt a szerelem
Valahol itt van még

𝄆 Hát jöjj, és nézd, kedvesem… 𝄇
</poem>
|}

== Források ==
* {{CitLib|tit=Valahol|subtit=Koncz Zsuzsa album|red=Zeneműkiadó|loc=Budapest|pag=20}}
* {{CitLib|aut=Koncz Zsuzsa|tit=Aranyalbum|ass=Összeállította és gitárra hangszerelte: Muszty Bea és Dobay András|red=Editio Musica|loc=Budapest|pag=31}}
* {{CitLib|tit=Válogatás Koncz Zsuzsa műsorából|ass=Összeállította Vas Gábor és Szigeti Károly|ser=Régi slágerek ma is divatban|red=Solo Music|loc=Budapest|pag=6}}

== Felvételek ==
* {{CitWeb|url=https://www.youtube.com/watch?v=u2_LFzX0CrM|tit=Élünk csendesen|aut={{hulink|Tolcsvay László}}–{{hulink|Bródy János}}|ass={{hulink|Koncz Zsuzsa (előadóművész)|Koncz Zsuzsa}}|form=audió|work=YouTube|ann=1979|accd=2017-07-23}}

[[Kategória:Kották]]

Kotta:Eger városa, papok városa

2023-07-31T22:03:20Z

Kotta: Új oldal, tartalma: „{{Dal infobox | műfaj = egyéb magyar népies dal | szerző = | dallam = | szöveg = | fordító = | hangfaj = moll | hangnem = É-moll | ambitus = 4–♭6 5–10 4–10 1–8<ref name="kétsor">Az első két sor alapján. A második két sor a szótagduplázáson kívül azonos az első kettővel.</ref> | kadencia = 4 (5) 4<ref name="kétsor"/> | sorok = A B Bv C<ref name="kétsor"/> | szótag…”

{{Dal infobox
| műfaj = egyéb magyar népies dal
| szerző =
| dallam =
| szöveg =
| fordító =
| hangfaj = moll
| hangnem = É-moll
| ambitus = 4–♭6 5–10 4–10 1–8<ref name="kétsor">Az első két sor alapján. A második két sor a szótagduplázáson kívül azonos az első kettővel.</ref>
| kadencia = 4 (5) 4<ref name="kétsor"/>
| sorok = A B Bv C<ref name="kétsor"/>
| szótag =
| előadásmód =
| tempó =
}}

Az <cite>'''Eger városa, papok városa'''</cite> egy ismeretlen eredetű mulatós dal.

== Kotta és dallam ==
<score vorbis="1" midi="1">
{
<<
\relative c' {
\key e \minor
\time 4/4
\set Score.tempoHideNote = ##t \tempo 4 = 90
\set Staff.midiInstrument = "concertina"
\transposition c'
%{Eger városa, papok városa%} \repeat unfold 2 { b'8 b4 c8 b4 a | } | \bar "||" e'8 e4 fis8 g4 e | d8 d c4 b r | \bar "||"
%{Csuhások járnak%} e8 e4 fis8 g4 e | d8 g d c b4 a | \bar "||" b8 b e e b a4. | g8 g fis4 e r | \bar "||"
%{Nem vagyok én barát%} \repeat unfold 2 { b'8 b b c b a4. | } e'8 e e fis g4 e8 e | d d c4 b r |
%{Odaadom érte%} e8 e e fis g4 e8 e | d g d c b4 a | b8 b e e b b a a | g g fis4 e r |
\bar "|."
}
\addlyrics {
E -- ger vá -- ro -- sa, pa -- pok vá -- ro -- sa, Csu -- há -- sok jár -- nak fa -- pa -- pucs -- ban.
Csu -- há -- sok jár -- nak, „in no -- mi -- ne Pat -- ris”, Re -- ve -- ren -- da a -- latt pá -- lin -- kát visz.
Nem va -- gyok én ba -- rát, sze -- re -- tem a pi -- át, O -- da -- a -- dom ér -- te a re -- ve -- ren -- dát,
O -- da -- a -- dom ér -- te a csa -- tos i -- ma -- köny -- vet, Ö -- le -- lem és csó -- ko -- lom a sze -- re -- tő -- met.
}
>>
}
</score>

== Szöveg ==
{|
| <poem>
Eger városa
A papok városa,
Csuhások járnak fapapucsba,
Csuhások járnak inominepátisz,
Reverenda alatt pálinkát visz.
</poem>

| <poem style="padding-left: 20pt">
Nem vagyok én barát,
Szeretem a piát,
Eladom érte a reverendát,
Eladom érte a csatos imakönyvem,
Ölelem és csókolom a feleségem.
</poem>

|-
| <poem>
Toszós asszonynak,
Toszós a lánya.
Körül kacskaringós a szoknyája.
Kerülj elébe, Farolj alája,
Tipi-tapogasd meg van-e mája.
</poem>

| <poem style="padding-left: 20pt">
Hogy ülsz a széken?
Hogy ülsz a széken?
Hogy ülsz a széken, kérlek szépen?
Szépen ülj a széken, mert úgy váglak képen,
hogy megfordulsz a széken, kérlek szépen!
</poem>
|}

== Jegyzetek ==
<references/>

== Források ==
* {{CitLib|tit=Csalamádé|subtit=Nagy Daloskönyv 3.|aut=Muszty Bea|aut2=Dobay András|red=Muszty-Dobay Bt.|ann=2003|isbn=|misc=gitárkísérettel|pag=175}}

== Felvételek ==
* {{youtube|8QMsWYnDeAU|Eger városa, papok városa|ass=Énekel: Dócs Péter, Kísér: Ifj. Berki Béla és zenekara|date=2021-02-12}}
* {{CitWeb|url=https://www.youtube.com/watch?v=Kae0qtSj2Uc&feature=youtu.be|tit=Eger városa|aut=|ass={{hulink|Matyi és a hegedűs}}|form=audió|
work=YouTube|date=|accd=2018-01-25}}
* {{CitWeb|url=https://www.youtube.com/watch?v=1h1gkOe6ypw|tit=Eger városa, papok városa|aut=|ass={{hulink|Lagzi Lajcsi}}|form=audió|
work=YouTube|date=2001-11-04|accd=2018-01-25}}

[[Kategória:Kották]]

Kotta:Deres már a határ

2023-07-31T21:26:37Z

Kotta: Új oldal, tartalma: „{{Dal infobox | műfaj = magyar könnyűzenei dal | szerző = | dallam = {{hulink|Lehár Ferenc}} | szöveg = Innocent Vincze Ernő<ref>{{CitWeb|url=http://mek.oszk.hu/02100/02139/html/sz11/35.html|tit=Magyar Színházművészeti Lexikon|subtit=Innocent Vincze Ernő|ass=Főszerkesztő: Székely György|red=Akadémiai Kiadó|loc=Budapest|ann=1994|work=Hungarológiai Alapkönyvtár|accd=2017-09-23}}</ref> | fordító = | hangfaj = | hangnem…”

{{Dal infobox
| műfaj = magyar könnyűzenei dal
| szerző =
| dallam = {{hulink|Lehár Ferenc}}
| szöveg = Innocent Vincze Ernő<ref>{{CitWeb|url=http://mek.oszk.hu/02100/02139/html/sz11/35.html|tit=Magyar Színházművészeti Lexikon|subtit=Innocent Vincze Ernő|ass=Főszerkesztő: Székely György|red=Akadémiai Kiadó|loc=Budapest|ann=1994|work=Hungarológiai Alapkönyvtár|accd=2017-09-23}}</ref>
| fordító =
| hangfaj =
| hangnem =
| ambitus =
| kadencia =
| sorok =
| szótag =
| előadásmód =
| tempó =
}}

A <cite>'''Deres már a határ'''</cite> dalbetét {{hulink|Lehár Ferenc}} <cite>Vándordiák</cite> című operettjéből.

== Kotta és dallam ==
<score vorbis="1" midi="1" raw="1">
\version "2.18.2"
\layout { \context { \Voice \consists "Ambitus_engraver" } }
\header { tagline = "" } % ne legyen copyright szöveg
derestxt = \lyricmode {
De -- res már a ha -- tár... Ő -- szül a vén be -- tyár...
Rá sem néz már so -- ha -- sem a fe -- hér -- nép! }
dallam = \relative c' {
\key e \minor
\time 4/4
\set Score.tempoHideNote = ##t \tempo 4 = 60
\set Staff.midiInstrument = "cello"
\transposition c'
%{Deres már%} e8 e g8. g16 fis b,4.. | e8 fis g b ais16 fis4.. | b8 b e\fermata b ais g fis e | dis16 fis4.. e2 |
%{Nem is vár%} b'8 b d d cis16 fis,4.. | b8. b16 a8 g fis16 b,4.. | cis8 cis d e fis b cis d | cis b4( ais8) b2 |
%{Más se kell%} \repeat volta 2 { b8 b c b d16 c4.. | b8 b4. a2 | g8 g a g b16 a4.. | g16 g4.. fis2 |
%{Deres már%} e8 e g g fis16 b,4.. | e8 fis g b ais16 fis4.. | b8 b e\fermata b ais g fis e | dis16 fis4.. e2 | }
}
\score {
<<
\new Voice = "dallam" { \dallam }
\new Lyrics \lyricsto "dallam" {
\derestxt
Nem is vár több nya -- rat, sen -- ki -- je se ma -- radt!
E -- gyet -- len -- egy hű tár -- sa a sze -- gény -- ség…
<<
{ Más se kell az e -- gész vi -- lág -- ból, csak a pi -- pa, meg egy po -- hár bor!…
%\derestxt % Ettől megőrül a kottázó, és a dal végén csak minden második hanghoz rendel szótagot. Rejtély, miért.
De -- res már a ha -- tár… Ő -- szül a vén be -- tyár…
Rá sem néz már so -- ha -- sem a fe -- hér -- nép!
}
\new Lyrics { \set associatedVoice = "dallam"
Van az úgy, hogy egy szál vi -- rág -- tól ta -- vasz lesz az e -- gész vi -- lág -- ból!…
De -- res már a ha -- tár… so -- se bánd, vén be -- tyár!
Nyí -- lik még az ő -- szi er -- dőn vi -- rág -- szál… }
>>
}
>>
\layout { indent = 0.0\cm }
}
\score {
\unfoldRepeats
\dallam
\midi { }
}
</score>

{|
| <poem style="padding-right: 10pt">
Deres már a határ, őszül a vén betyár,
Rá sem néz már sohasem a fehérnép.
Nem is vár több nyarat, senkije se maradt,
Egyetlenegy hű társa a szegénység...

𝄆 Más se kell az egész világból,
Csak egy pipa, meg egy pohár bor!
Deres már a határ, őszül a vén betyár,
Rá sem néz már sohasem a fehérnép… 𝄇
</poem>

| <poem style="padding-left: 10pt; border-left: 1px solid">
Deres már a határ, sose bánd vén betyár,
Akad még az őszi erdőn virágszál.
Bár a nyár elszaladt, egy szív tiéd maradt,
Kivirulna, ha reája találnál.

𝄆 Van az úgy, hogy egy szál virágtól,
Tavasz lesz az egész világból.
Deres már a határ, sose bánd vén betyár,
Nyílik még az őszi erdőn virágszál… 𝄇
</poem>
|}

== Jegyzetek ==
<references/>

== Források ==
* {{CitLib|tit=Magyar operettek gyöngyszemei|subtit=Nagysikerű operettek legszebb dalai énekhangra, zongorakísérettel|edi=Második kiadás|aut=|red=Zeneműkiadó Vállalat|loc=Budapest|pag=I. kötet, 6}}
* {{CitLib|tit=Vágyom egy nő után|subtit=Harmonika-album Lehár Ferenc örökszép operettmelódiáiból|ass=Átdolgozta és ujjrenddel ellátta Kola József|red=Zeneműkiadó Vállalat|loc=Budapest|ann=1960|pag=6}}

== Felvételek ==
* {{CitWeb|url=https://www.youtube.com/watch?v=L1W90uduPyw|tit=Deres már a határ|aut={{hulink|Lehár Ferenc}}|aut2=Innocent Vincze Ernő|ass={{hulink|Domahidy László (énekes, 1920–1996)|Domahidy László}}|form=audió, képek|work=YouTube|date=2009-02-14|accd=2017-09-23}}
* {{CitWeb|url=https://www.youtube.com/watch?v=86tUhIlbOMc|tit=Deres már a határ|aut={{hulink|Lehár Ferenc}}|aut2=Innocent Vincze Ernő|ass=Némethné Kovács Magda|form=audió, képek|work=YouTube|date=2009-04-28|accd=2017-09-23}}

[[Kategória:Kották]]

Kategória:Rejtett kategóriák

2023-07-31T21:12:59Z

Kotta: Új oldal, tartalma: „__HIDDENCAT__”

__HIDDENCAT__

Kategória:Lapok kottákkal

2023-07-31T21:12:42Z

Kotta:

__HIDDENCAT__

Kadencia (dal)

2023-07-31T21:08:38Z

Kotta:

{| align="right" border="1"
! Hangköz !! Feljebb !! Lejjebb
|-
| prím || align="center" colspan="2" | 1
|-
| kis szekund || align="center" | ♭2 || align="center" | ♯ VII
|-
| nagy szekund || align="center" | 2 || align="center" | VII
|-
| kis terc || align="center" | ♭3 || align="center" | VI
|-
| nagy terc || align="center" | 3 || align="center" | ♯ V
|-
| kvart || align="center" | 4 || align="center" | V
|-
| tritónusz || align="center" | ♯4 || align="center" | ♯ IV
|-
| kvint || align="center" | 5 || align="center" | IV
|-
| kis szext || align="center" | ♭6 || align="center" | III
|-
| nagy szext || align="center" | 6 || align="center" | ♯ II
|-
| kis szeptim || align="center" | 7 || align="center" | II
|-
| nagy szeptim || align="center" | ♯7 || align="center" | ♯ I
|-
| oktáv || align="center" | 8 || align="center" | I
|}
Dalok esetén a kadencia a sorok utolsó hangjainak magassága a dal utolsó hangjához képest. A magasságot arab számokkal adjuk meg, ha azok magasabbak az utolsó hangnál: 1=prím (azonos hang), 2=nagyszekund, 3=nagyterc, stb. A hangközöket a szám elé írt ♭ fél hanggal csökkenti, a ♯ fél hanggal növeli.

Ha a hang alacsonyabb a dal utolsó hangjánál, a viszonyítási alap az utolsó hangnál egy oktávval mélyebb. A hangközöket római számokkat jelöljük.

A fentiekből következik, hogy egy római és a vele azonos arab számmal jelölt két kadencia oktáv távolságra van egymástól.

A 3 nagy tercet, a 6 nagy szextet jelenti. A dalokat nemzetközi megállapodás alapján úgy transzponálják, hogy utolsó hangjuk G legyen. A G-ről induló előjegyzés nélküli (mixolíd) skálában pedig nagyterc és nagyszext van.

<score>
{
\override Staff.TimeSignature #'stencil = ##f
\override Score.BarLine.stencil = ##f
\override Score.BarNumber #'break-visibility = #'#(#f #f #f)
<<
\relative c' {
<e f> <d e> <d f> <f a> <d g> <d gis> <d a'> \bar "" <e c'> <d b'> <d c'> <c b'> <d d'>
}
\addlyrics {
kis_szekund nagy_szekund kis_terc nagy_terc kvart tritónusz kvint kis_szext nagy_szext kis_szeptim nagy_szeptim oktáv
}
>>
}
</score>

A főkadenciát zárójelbe tesszük; ennek csökkenő sorrendje a mutató első rendezési kulcsa. Négysoros népdaloknál ez csaknem mindig a második sor utolsó hangja. Az utolsó sor kadenciája a fenti szabályok szerint mindig 1, ezért ezt fel sem tüntetjük.

Például az {{hulink|Az én lovam, Szajkó}} sorvéghangjai a kottában: B', Esz, Esz, C, így a kadenciája <code>7 (♭3) ♭3</code>.

A módszert Ilmari Krohn<ref>[[wikipedia:de:Ilmari Krohn|Ilmari Krohn]] (német Wikipédia)</ref> használta először a finn népdalok rendszerezésére. Bartók már 1912-ban javasolta az eredeti Krohn-rend a módosítását (a fő kadencia szerinti rendezést magyar népdalok esetén).

== Jegyzetek ==
<references/>

== Források ==
* {{CitWeb|url=http://real-j.mtak.hu/4702/1/ZenetudomanyiDolgozatok_2001-2002.pdf|aut=Bereczky János|tit=Zenetudományi dolgozatok 2001–2002|subtit=Ilmari Krohn hatása a magyar népzenetudományra|red=MTA Zenetudományi Intézete|loc=Budapest|ann=2002|pag=30–36|accd=2016-12-01}}

[[Kategória: Zeneelmélet]]

Kadencia (dal)

2023-07-31T20:51:59Z

Kotta: Új oldal, tartalma: „{| align="right" border="1" ! Hangköz !! Feljebb !! Lejjebb |- | prím || align="center" colspan="2" | 1 |- | kis szekund || align="center" | ♭2 || align="center" | ♯ VII |- | nagy szekund || align="center" | 2 || align="center" | VII |- | kis terc || align="center" | ♭3 || align="center" | VI |- | nagy terc || align="center" | 3 || align="center" | ♯ V |- | kvart || align="center" | 4 || align="center" | V |- | tritónusz…”

{| align="right" border="1"
! Hangköz !! Feljebb !! Lejjebb
|-
| prím || align="center" colspan="2" | 1
|-
| kis szekund || align="center" | ♭2 || align="center" | ♯ VII
|-
| nagy szekund || align="center" | 2 || align="center" | VII
|-
| kis terc || align="center" | ♭3 || align="center" | VI
|-
| nagy terc || align="center" | 3 || align="center" | ♯ V
|-
| kvart || align="center" | 4 || align="center" | V
|-
| tritónusz || align="center" | ♯4 || align="center" | ♯ IV
|-
| kvint || align="center" | 5 || align="center" | IV
|-
| kis szext || align="center" | ♭6 || align="center" | III
|-
| nagy szext || align="center" | 6 || align="center" | ♯ II
|-
| kis szeptim || align="center" | 7 || align="center" | II
|-
| nagy szeptim || align="center" | ♯7 || align="center" | ♯ I
|-
| oktáv || align="center" | 8 || align="center" | I
|}
Dalok esetén a kadencia a sorok utolsó hangjainak magassága a dal utolsó hangjához képest. A magasságot arab számokkal adjuk meg, ha azok magasabbak az utolsó hangnál: 1=prím (azonos hang), 2=nagyszekund, 3=nagyterc, stb. A hangközöket a szám elé írt ♭ fél hanggal csökkenti, a ♯ fél hanggal növeli.

Ha a hang alacsonyabb a dal utolsó hangjánál, a viszonyítási alap az utolsó hangnál egy oktávval mélyebb. A hangközöket római számokkat jelöljük.

A fentiekből következik, hogy egy római és a vele azonos arab számmal jelölt két kadencia oktáv távolságra van egymástól.

A 3 nagy tercet, a 6 nagy szextet jelenti. A dalokat nemzetközi megállapodás alapján úgy transzponálják, hogy utolsó hangjuk G legyen. A G-ről induló előjegyzés nélküli (mixolíd) skálában pedig nagyterc és nagyszext van.

<score>
{
\override Staff.TimeSignature #'stencil = ##f
\override Score.BarLine.stencil = ##f
\override Score.BarNumber #'break-visibility = #'#(#f #f #f)
<<
\relative c' {
<e f> <d e> <d f> <f a> <d g> <d gis> <d a'> \bar "" <e c'> <d b'> <d c'> <c b'> <d d'>
}
\addlyrics {
kis_szekund nagy_szekund kis_terc nagy_terc kvart tritónusz kvint kis_szext nagy_szext kis_szeptim nagy_szeptim oktáv
}
>>
}
</score>

A főkadenciát zárójelbe tesszük; ennek csökkenő sorrendje a mutató első rendezési kulcsa. Négysoros népdaloknál ez csaknem mindig a második sor utolsó hangja. Az utolsó sor kadenciája a fenti szabályok szerint mindig 1, ezért ezt fel sem tüntetjük.

Például az {{hulink|Az én lovam, Szajkó}} sorvéghangjai a kottában: B', Esz, Esz, C, így a kadenciája <code>7 (♭3) ♭3</code>.

A módszert {{linkiw1|Ilmari Krohn|Ilmari Krohn|de}} használta először a finn népdalok rendszerezésére. Bartók már 1912-ban javasolta az eredeti Krohn-rend a módosítását (a fő kadencia szerinti rendezést magyar népdalok esetén).

== Források ==
* {{CitWeb|url=http://real-j.mtak.hu/4702/1/ZenetudomanyiDolgozatok_2001-2002.pdf|aut=Bereczky János|tit=Zenetudományi dolgozatok 2001–2002|subtit=Ilmari Krohn hatása a magyar népzenetudományra|red=MTA Zenetudományi Intézete|loc=Budapest|ann=2002|pag=30–36|accd=2016-12-01}}

[[Kategória: Zeneelmélet]]

Hangterjedelem

2023-07-31T20:46:56Z

{| align="right" border="1"
! Hangköz !! Feljebb !! Lejjebb
|-
| prím || align="center" colspan="2" | 1
|-
| kis szekund || align="center" | ♭2 || align="center" | ♯ VII
|-
| nagy szekund || align="center" | 2 || align="center" | VII
|-
| kis terc || align="center" | ♭3 || align="center" | VI
|-
| nagy terc || align="center" | 3 || align="center" | ♯ V
|-
| kvart || align="center" | 4 || align="center" | V
|-
| tritónusz || align="center" | ♯4 || align="center" | ♯ IV
|-
| kvint || align="center" | 5 || align="center" | IV
|-
| kis szext || align="center" | ♭6 || align="center" | III
|-
| nagy szext || align="center" | 6 || align="center" | ♯ II
|-
| kis szeptim || align="center" | 7 || align="center" | II
|-
| nagy szeptim || align="center" | ♯7 || align="center" | ♯ I
|-
| oktáv || align="center" | 8 || align="center" | I
|}
Népdalokban a hangterjedelmet a záróhanghoz viszonyítjuk. A záróhang az 1, a nála magasabb hangokat arab, az alacsonyabbakat római számok jelzik; az utóbbi esetben a záróhang alsó oktávjához képest. A távolságokat a mixolíd skála szerint mérik,<ref>A nemzetközi kiadványokban a dallam záróhangját egyvonalas g-re transzponálják, a g-re végződő törzshangos skála pedig a mixolíd.</ref> ezért a kis szeptim 7-es számjelzése elé nem kell a ♭, mert a mixolídben kis szeptim van, a nagy szeptimet jelző 7 elé viszont kell a ♯ (lásd a jobb oldali táblázatot).

Pl. a {{hulink|Szánt a babám}} kottabeli záróhangja F, legalacsonyabb hangja az egyvonalas C, legmagasabb a kétvonalas C, így a teljes dal, és szokatlan módon minden sor ambitusa is V—5. A {{hulink|Madárka, madárka}} soronkénti ambitusa <code>1–4 5–8 4–7 1–4</code>, így a teljes dalé <code>1–8</code>.

A népdal {{anchor|plagális}} <dfn>plagális</dfn>, ha a legmélyebb hangja V vagy alacsonyabb (a záróhanghoz képest). Ilyen pl. az előbb említett a <cite>Szánt a babám</cite>. A dal {{anchor|autentikus}} <dfn>autentikus</dfn>, ha a legmélyebb hangja nem éri el az V-öt. A dallam <dfn>kevert hangterjedelmű</dfn> ({{anchor|tonus mixtus}}<cite>tonus mixtus</cite>), ha mindkét típust magában foglalja (V–8).

A magyar népdalok legnagyobb része autentikus, sőt, általában a záróhang a legmélyebb (vagyis az ambitus első értéke 1).

== Jegyzetek ==
<references/>

== Forrás ==
* {{CitWeb|url=http://lfze.hu/documents/672647/4779005/Avasi_Bela--Zeneelmelet-1--RESZLET.pdf/6de18956-a80c-4194-b7ef-10690b886f02|tit=Zeneelmélet|aut=Avasi Béla|accd=2016-05-27}}
* {{CitWeb|url=http://www.vm-knyek.hu/dokuk/enek/enek10.pdf|tit=Ének-zene 10. osztály|pag=11|accd=2018-02-10}}

[[Kategória:Zeneelmélet]]

Kotta:De nehéz az iskolatáska

2023-07-31T20:41:38Z

Kotta: Új oldal, tartalma: „{{Dal infobox | műfaj = magyar könnyűzenei dal | szerző = | dallam = {{hulink|Hajdu Sándor (zeneszerző)|Hajdú Sándor}} | szöveg = {{hulink|Demjén Ferenc}} | fordító = | hangfaj = moll | hangnem = Á moll | ambitus = V–1 V–♭3 V–1 V–♭3 V–5 VII–5 | kadencia = VII V VII (V) 1 | sorok = A B A B C Cv | szótag = 14 10 14 14 16 17 | előadásmód = | tempó = }} Fe…”

{{Dal infobox
| műfaj = magyar könnyűzenei dal
| szerző =
| dallam = {{hulink|Hajdu Sándor (zeneszerző)|Hajdú Sándor}}
| szöveg = {{hulink|Demjén Ferenc}}
| fordító =
| hangfaj = moll
| hangnem = Á moll
| ambitus = V–1 V–♭3 V–1 V–♭3 V–5 VII–5
| kadencia = VII V VII (V) 1
| sorok = A B A B C Cv
| szótag = 14 10 14 14 16 17
| előadásmód =
| tempó =
}}

Feldolgozás:
{| border="1"
! Szerző !! Mire !! Mű 
|-
| Ludvig József || ének, gitárakkordok || Ballag már a vén diák, 19. oldal
|}

== Kotta és dallam ==
<score vorbis="1" midi="1" raw="1">
\version "2.14.2"
\layout { \context { \Voice \consists "Ambitus_engraver" } }
\header { tagline = "" } % ne legyen copyright szöveg
elsosor = \relative c' { \repeat unfold 2 { r4 f8 a g4 f e f8 g4. r4 } }
dallam = \relative c' {
\key a \minor
\time 4/4
\tempo 4 = 110
\set Staff.midiInstrument = "synth bass 1"
\transposition c'
\elsosor \bar "||"
r4 a'8 c b4 a8 g8 ~ g2 r r4 f8 a g4 f8 e ~ e2 r \bar "||" \break
\elsosor \bar "||"
r4 a8 c b4 a g g8 g r2 r4 f8 a g4 f e e8 e r2 \bar "||" \break
r4 c'8 e d4 c8 b8 ~ b a gis a4. e4 r c'8 e d4 c8 b8 ~ b a4 gis8 a4 r \bar "||"
r4 c8 e d4 c8 b ~b a4 b8 c4 g r c8 e d4 c8 b ~ b a4 gis8 a4 r \bar "|."
}
\score {
<<
\dallam
\addlyrics {
E -- gyik hét -- fő dél -- e -lőtt Pe -- ti áll a ház e -- lőtt,
me -- lyik út -- ra lép, ko -- moly most a tét.
Pe -- ti áll a ház e -- lőtt, szí -- ve jobb -- ra húz -- za őt,
bal -- ra van az is -- ko -- la, e -- sze súg -- ja, menj o -- da.
De ne -- héz az is -- ko -- la -- tás -- ka i -- lyen szép na -- pos dél -- e -- lőtt,
Pe -- ti vár a vá -- lasz -- ra vár -- va, hát -- ha lesz, ki meg -- szán -- ja őt.
}
>>
\layout { indent = 0.0\cm }
}
\score {
\unfoldRepeats
\dallam
\midi { }
}
</score>

{|
| <poem>
Egyik hétfő délelőtt Peti áll a ház előtt.
Melyik útra lép? Komoly most a tét.
Peti áll a ház előtt, szíve jobbra húzza őt,
Balra van az iskola, esze súgja: menj oda!

De nehéz az iskolatáska ilyen szép napos délelőtt.
Peti áll a válaszra várva, hátha lesz, ki megszánja őt.
</poem>

| <poem style="padding-left: 20pt">
Arra ment egy kisleány, Peti sosem látta tán,
Az eszem helyett jobb, ha a szív vezet.
Felcsillant a két szeme: inkább tartok ő vele,
Elindult a lány után, bármi lesz is ezután.

De nehéz az iskolatáska ilyen szép napos délelőtt.
És elindult fürgén a lába, ballagott a kislány mögött.
</poem>
|-
| <poem>
Ó, de szörnyű pillanat, rászedetted jól magad!
Épp ott állnak ők az iskola előtt.
Ez a nap már tönkre ment, a kislány iskolába ment.
Hát most mit tegyek? Én is elmegyek.

||: Könnyebb már az iskolatáska, lehet szép napos délelőtt.
Együtt járnak most iskolába, s Peti mindig megvárja őt. :||
</poem>
|}

== Források ==
* {{CitLib|tit=Csalamádé|subtit=Nagy Daloskönyv|vol=1. kötet|aut=Muszty Bea|aut2=Dobay András|red=Muszty-Dobay Bt.|ann=2003|misc=gitárkísérettel|pag=14}}
* {{CitLib|aut=Ludvig József|tit=Ballag már a vén diák|misc=gitárakkordokkal|red=KONCERT 1234 Kft.|loc=Miskolc|pag=19}}

== Felvételek ==
* {{CitWeb|url=https://www.youtube.com/watch?v=ZqabmZ8S5rY|tit=Iskolatáska|ass=Demjén Ferenc és Szinetár Dóra|form=videó|work=YouTube|date=2014-08-30|accd=2017-02-19}}
* {{CitWeb|url=https://www.youtube.com/watch?v=lAR7MtRBZ1c|tit=De nehéz az iskolatáska |ass=Demjén Ferenc|form=audió, szöveg|work=YouTube|date=2016-09-16|accd=2017-02-19}}
* {{CitWeb|url=https://www.youtube.com/watch?v=CLCgBwbAzWs|tit= De nehéz az iskolatáska|ass=Subecz Tamás és az ABRAKAZABRA|form=audió|work=YouTube|date=2013-02-18|accd=2017-02-19}}

== Kapcsolódó lapok ==
* {{hulink|Bergendy-együttes}}

[[Kategória:Kották]]

Kategória:Kották

2023-07-31T20:38:02Z

Kotta:

[[Kategória:Tartalom]]

SVG

2023-07-31T20:35:25Z

Kotta: /* Kapcsolódó lapok */

A lilypond által előállított SVG-t nem lehet wikibe tölteni, mert linkek vannak benne (amik egyébként is idegesítőek). Így lehet megszabadulni tőlük:
egrep -v 'textedit:|^</a>' ''input_file'' >''output_file''

== LocalSettings.php ==
<pre>
$wgFileExtensions[] = 'svg';
#$wgSVGConverter = 'ImageMagick';
$wgSVGConverter = 'rsvg';
$wgSVGConverters = array(
'ImageMagick' => '$path/convert -background white -thumbnail $widthx$height\! $input PNG:$output',
'sodipodi' => '$path/sodipodi -z -w $width -f $input -e $output',
'inkscape' => '$path/inkscape -z -w $width -f $input -e $output',
'batik' => 'java -Djava.awt.headless=true -jar $path/batik-rasterizer.jar -w $width -d '
. '$output $input',
'rsvg' => '$path/rsvg -w $width -h $height $input $output',
'imgserv' => '$path/imgserv-wrapper -i svg -o png -w$width $input $output',
'ImagickExt' => array( 'SvgHandler::rasterizeImagickExt' ),
);
$wgSVGConverters['batik'] = '/usr/bin/java -Djava.awt.headless=true -jar $path/batik-rasterizer.jar -w $width -d $output $input';
$wgSVGConverters = array( 'rsvg' => '/usr/bin/rsvg-convert -w $width -h $height -o $output $input');
</pre>

Batik nem működik azzal a hibajelzéssel, hogy nem tud elég memóriát foglalni a cache számára. ImageMagick csak az öt kottavonalat húzza ki, hangjegyeket nem ír sem a szócikkben, sem a bélyegképben, bár a teljes SVG jó.

== Forrás ==
* [https://www.mediawiki.org/wiki/Manual:$wgSVGConverters SVG konverterek] (mediawiki)

[[Kategória:Lilypond]]

Kotta:Csizmám kopogó

2023-07-31T20:32:32Z

Kotta: /* Felvételek */

{{Dal infobox
| műfaj = magyar komolyzenei dal
| szerző =
| dallam = {{hulink|Kodály Zoltán}}
| szöveg = {{hulink|Weöres Sándor}}
| fordító =
| hangfaj = pentaton
| hangnem = D moll
| ambitus =
| kadencia =
| sorok =
| szótag =
| előadásmód =
| tempó =
}}

A <cite>'''Csizmám kopogó'''</cite> egy gyermekdal.

== Kotta és dallam ==
<score vorbis="1" midi="1" raw="1">
\version "2.18.2"
\layout { \context { \Voice \consists "Ambitus_engraver" } }
\header { tagline = "" } % ne legyen copyright szöveg
dallam = \relative c' {
\key d \minor
\time 2/4
\tempo 4 = 90
% \set Staff.midiInstrument = "drawbar organ"
\transposition c'
\repeat volta 2 { d4 c | f8 g a4 | a g | }
\alternative { { a8 g f4 } { d8 d d4 } }
\bar "|."
}
\score {
<<
\dallam
\addlyrics {
Csiz -- mám ko -- po -- gó, tán -- com do -- bo -- gó,
}
\addlyrics {
ked -- vem ra -- gyo -- gó, hej -- hó, \repeat unfold 3 { \skip 1 } ha -- ja -- hó.
}
>>
\layout { indent = 0.0\cm }
}
\score {
\unfoldRepeats
\dallam
\midi { }
}
</score>

{|
| <poem>
Csizmám kopogó,
Táncom dobogó,
Kedvem ragyogó,
Sej, hó, hajahó.
</poem>

| <poem style="padding-left: 20pt">
Kendőm libegő,
Lábam tipegő,
Arcom nevető,
Pajtás jer elő.
</poem>
|}

== Források ==
* {{CitLib|tit=Tücsök koma, gyere ki|subtit=Gyermekdalok és -játékok óvodásoknak és kisiskolásoknak|edi=II., javított kiadás|ass=Összeállította: {{hulink|Petres Csaba}}|red=Ábel kiadó|ann=2007|isbn=978 973 114 033 9|misc=204. kotta}}
* {{CitLib|tit=Szép magyar ének|aut={{hulink|Béres József (üzletember)|Béres József}}|red=Akovita Könyvkiadó Kft.|ann=2016|isbn=978 963 88686 9 5|edi=Negyedik kiadás|pag=I. kötet, 93}}

== Felvételek ==
* {{CitWeb|url=https://www.youtube.com/watch?v=3ADApzZbAs4|tit=Csizmám kopogó|aut={{hulink|Kodály Zoltán}}–{{hulink|Weöres Sándor}}|ass=Zeneker Team|form=videó, szöveg|work=YouTube|date=2012-09-28|accd=2017-06-18}}

[[Kategória:Kották]]

Kotta:Bécsi harangjáték

2023-07-31T20:32:18Z

Kotta: /* Felvételek */

{{Dal infobox
| műfaj = hangszeres komolyzene
| szerző = {{hulink|Kodály Zoltán}}
| dallam =
| szöveg =
| fordító =
| hangfaj =
| hangnem =
| ambitus =
| kadencia =
| sorok =
| szótag =
| előadásmód =
| tempó =
}}

A '''Bécsi harangjáték''' {{hulink|Kodály Zoltán}} <cite>{{hulink|Háry János (opera)|Háry János}}</cite> című daljátékának részlete a II. kaland elejéről.

== Kotta és dallam ==
<score vorbis="1" midi="1" raw="1">
\version "2.18.2"
\layout { \context { \Voice \consists "Ambitus_engraver" } }
\header { tagline = "" } % ne legyen copyright szöveg
tema = \relative c' { g'8-. d-. b'-. d,-. g4-- r8 d-. g-. d-. b'-. d,-. g4-- r8
d-. g-. b16( c d8)-. d-. d-- b16( a g8)-. a-. b16( g d8)-. d-. d-. }
dallam = \relative c' {
\key g \major
\time 4/4
\override Score.MetronomeMark.padding = #2 \tempo 4 = 60
\set Staff.midiInstrument = "tubular bells"
\tema d4-- r8 d-. \tema g2-- \bar "|."
}
\score {
\dallam
\header {
title = "Bécsi harangjáték"
composer = "Kodály Zoltán"
}
\layout { indent = 0.0\cm }
}
\score {
\unfoldRepeats
\dallam
\midi { }
}
</score>

== Források ==
* {{CitLib|aut=Törzsök Béla|tit=Zenehallgatás az óvodában|subtit=Dallamgyűjtemény óvodák számára|red=Zeneműkiadó|loc=Budapest|isbn=963 330 402 4|ann=1980|misc=289. kotta}}

== Felvételek ==
* {{CitWeb|url=https://www.youtube.com/watch?v=M5n-jO6gsE4|tit=Háry János: Bécsi harangjáték|aut={{hulink|Kodály Zoltán}}|ass={{hulink|Magyar Állami Operaház}} zenekara, vezényel {{hulink|Ferencsik János}}|form=audió|work=YouTube|date=1995-07-07|accd=2017-04-08}}
* {{CitWeb|url=https://www.youtube.com/watch?v=43Y-MdBuhNg|tit=Kecskemét, Városháza harangjáték|form=audió, képek|work=YouTube|date=2010-02-16|accd=2017-04-08|misc=Kodály Zoltán Kecskeméten született}}

[[Kategória:Kották]]

Kotta:Boldog születésnapot

2023-07-31T20:32:03Z

Kotta: /* Felvételek */

Kotta:Betlehemi királyok

2023-07-31T20:31:35Z

Kotta: /* Felvételek */

{{Dal infobox
| műfaj = magyar könnyűzenei dal
| szerző =
| dallam = {{hulink|Tolcsvay László}}
| szöveg = {{hulink|József Attila}}
| fordító =
| hangfaj =
| hangnem =
| ambitus =
| kadencia =
| sorok =
| szótag =
| előadásmód =
| tempó =
}}

A <cite>'''Betlehemi királyok'''</cite> című dal {{hulink|Koncz Zsuzsa (előadóművész)|Koncz Zsuzsa}} <cite>Kertész leszek</cite> című nagylemezén jelent meg 1975-ben.

== Kotta és dallam ==
<score vorbis="1" midi="1">
{
<<
\relative c' {
\key c \major
\time 4/4
\tempo 4 = 90
\set Staff.midiInstrument = "electric piano 2"
\transposition c'
%{Adjon Isten%} c c e e | g d8 d4 e d8 | c4 r r2 | g'4 g b8 b4. | r2 r4 a8 b | g4 r r2 |
%{Lángos csillag%} c4 c b a | g a8 e4. d4 | e8 e4. gis4 gis | a4. e8 d4 c |
%{kis juhocska%} f4. f8 a4 a | g g e c | f4. f8 a a4. | g4 g e c | r1 |
%{Menyhárt király%} g'4 d d8 d4. | e8 d c4 r2 | g'8 d4. d4 d | e d8 c4. r4 |
\bar "|."
}
\addlyrics {
Ad -- jon Is -- ten, Jé -- zu -- sunk, Jé -- zu -- sunk.
Há -- rom ki -- rály mi va -- gyunk.
Lán -- gos csil -- lag állt fe -- let -- tünk,
gya -- log jöt -- tünk, mert si -- et -- tünk,
kis ju -- hocs -- ka mond -- ta, biz -- tos itt la -- kik a Jé -- zus Krisz -- tus.
Meny -- hárt ki -- rály a ne -- vem, se -- gíts, é -- des Is -- te -- nem.
}
>>
}
</score>

{|
| <poem>
Adjonisten, Jézusunk, Jézusunk!
Három király mi vagyunk.
Lángos csillag állt felettünk,
gyalog jöttünk, mert siettünk,
kis juhocska mondta - biztos
itt lakik a Jézus Krisztus.
Menyhárt király a nevem.
Segíts, édes Istenem!
</poem>

| <poem style="padding-left: 20pt">
Istenfia, jónapot, jónapot!
Nem vagyunk mi vén papok.
Úgy hallottuk, megszülettél,
szegények királya lettél.
Benéztünk hát kicsit hozzád,
Üdvösségünk, égi ország!
Gáspár volnék, afféle
földi király személye.
</poem>

| <poem style="padding-left: 20pt">
Adjonisten, Megváltó, Megváltó!
Jöttünk meleg országból.
Főtt kolbászunk mind elfogyott,
fényes csizmánk is megrogyott,
hoztunk aranyat hat marékkal,
tömjént egész vasfazékkal.
Én vagyok a Boldizsár,
aki szerecseny király.
</poem>

| <poem style="padding-left: 20pt">
Irul-pirul Mária, Mária,
boldogságos kis mama.
Hulló könnye záporán át
alig látja Jézuskáját.
A sok pásztor mind muzsikál.
Meg is kéne szoptatni már.
Kedves három királyok,
jóéjszakát kívánok!
</poem>
|}

== Források ==
* {{CitLib|aut={{hulink|Koncz Zsuzsa (előadóművész)|Koncz Zsuzsa}}|tit=Aranyalbum|ass=Összeállította és gitárra hangszerelte: Muszty Bea és Dobay András|red=Editio Musica|loc=Budapest|pag=20}}
* [[wikisource:hu:Betlehemi királyok|Betlehemi királyok]] (Wikiforrás)
* {{CitLib|tit=Csalamádé|subtit=Nagy Daloskönyv 3.|aut=Muszty Bea|aut2=Dobay András|red=Muszty-Dobay Bt.|ann=2003|isbn=|misc=gitárkísérettel|pag=133}}

== Felvételek ==
* {{youtube|TPjBsB2Ewks|Betlehemi királyok|ass={{hulink|Koncz Zsuzsa (előadóművész)|Koncz Zsuzsa}}|loc=Budapest Sportcsarnok, 1995. december 26.}}
* {{CitWeb|url=https://www.youtube.com/watch?v=VMz--9J7dWA|tit=Betlehemi királyok|aut={{hulink|Tolcsvay László}}–{{hulink|József Attila}}|ass=Galántai Melinda|form=audió|work=YouTube|date=2016-12|accd=2017-07-28}}
* {{youtube|Cb0jcilBx_s|Betlehemi királyok|ass=Kormorán együttes|aut={{hulink|Tolcsvay László}}–{{hulink|József Attila}}|accd=2023-07-30}}

[[Kategória:Kották]]

Hangfaj

2023-07-31T20:14:44Z

Kotta: /* Hétfokú hangsor */

E szócikkben '''hangnemtípus'''on (másik szóval '''hangfaj''' vagy a tágabb értelemben használt '''hangnem''') a zeneműben található hangok közötti távolságot és azok sorrendjét értjük a {{hulink|kromatikus skála|kromatikus skálában}}. E fogalom abban különbözik a {{hulink|hangnem}}től, hogy nem foglalkozik az alaphang magasságával.
: Ha pl. a hangnem C dúr, a hangnemtípus a ''dúr''.

{{hulink|Hangsor|<dfn>Hangsor</dfn>}}on vagy <dfn>skálá</dfn>n a zenemű hangjait értjük egy {{hulink|oktáv}}on belülre vetítve.<ref>Csak a „lényeges” hangokat vesszük figyelembe, az egyszer-egyszer előfordulókat (melyeket általában {{hulink|Zenei módosítójelek|módosítójel}} előz meg), nem, így a meghatározás nem teljesen egzakt.</ref> A hangnemtípus <dfn>foka</dfn> az így kapott hangsor hangjainak száma.

A hangsor <dfn>modális</dfn>, ha van alaphangja. Az alaphang sem egzakt fogalom, amit jól mutat, hogy nem ismert olyan algoritmus, mely egy dallamról teljes biztonsággal eldöntené annak alaphangját.<ref>{{CitWeb|url=http://last.hit.bme.hu/download/firtha/Egy%C3%A9b/F%C3%BCl%C3%B6pTibprB%C3%ADr%C3%A1lat/thesis.pdf|tit=Zeneszámok hangnemének automatikus
felismerése|aut=Fülöp Tibor|work=Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar, Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék|misc=szakdolgozat|date=2012-05-17|accd=2016-05-22}}</ref> E szócikkben nem foglalkozunk az alaphang magasságával, csak a hangsorbeli helyével az oktávon belül.

Az egy oktávnyi skálát körrel ábrázoljuk, kis pontokkal jelöljük a kromatikus skála hangjait, nagy pontokkal a dallam hangsorához tartozókat. A hangok közötti távolság mértékegysége a félhang (1=kis {{hulink|szekund}}, 2=nagy szekund, 3=kis {{hulink|terc}}).

== Hétfokú hangsor ==

{| border="1" align="right"
! Ábra !! Alaphang !! Hangnemtípus !! width="200pt" | Megjegyzés
|-
| colspan="4" align="center" | Kistercet nem tartalmazó hangnemtípusok
|-
| rowspan="7" | [[File:Heptatonia prima.svg|150px]]
| align="center" | 1. || {{hulink|dúr}} || rowspan="7" | 2-2-1-2-2-2-1{{hulink|Diatonikus hangsor|Diatonikus skála}}.

A szomszédos félhangok (3-4 és 7-1) 4 ill. 6 félhang távolságra vannak.
|-
| align="center" | 2. || {{hulink|Dór hangsor|dór}}
|-
| align="center" | 3. || {{linkiw1|fríg|Phrygian_mode#Modern_Phrygian_mode}}
|-
| align="center" | 4. || {{linkiw1|líd|Lydian_mode#Modern_Lydian_mode}}
|-
| align="center" | 5. || {{linkiw1|mixolíd|Mixolydian_mode#Modern_Mixolydian}}
|-
| align="center" | 6. || {{hulink|moll}}
|-
| align="center" | 7. || {{linkiw1|lokriszi|Locrian_mode#Modern_Locrian}}
|-
| rowspan="7" | [[File:Heptatonia secunda.svg|150px]]
| align="center" | 1. || {{linkiw1|melódikus moll|Minor_scale#Melodic_minor_scale}} || rowspan="7" | 2-1-2-2-2-2-1

A szomszédos félhangok (2-3 és 7-1) 2 ill. 8 félhang távolságra vannak.
|-
| align="center" | 2. || nápolyi dór
|-
| align="center" | 3. || {{linkiw1|bőkvintes líd|Lydian augmented scale}}
|-
| align="center" | 4. || {{linkiw1|akusztikus skála|Acoustic scale}}
|-
| align="center" | 5. || {{linkiw1|pikardiai eol|Aeolian dominant scale}}
|-
| align="center" | 6. || {{linkiw1|szűk-kvintes eol|Half diminished scale}}
|-
| align="center" | 7. || {{linkiw1|szűk-kvartos lokriszi|Altered scale}}
|-
| rowspan="2" | [[File:Heptatonia tertia.svg|150px]]
| align="center" | 1. || {{linkiw1|nápolyi dúr|Neapolitan scale}} || rowspan="2" | 1-2-2-2-2-2-1

A szomszédos félhangok (7-1 és 1-2) szomszédosak ill. 10 félhang távolságra vannak.
|-
| align="center" | 3. || {{linkiw1|lokriszi dúr|Major Locrian scale}}
|-
| colspan="4" align="center" | Egy kistercet tartalmazó hangnemtípusok
|-
| rowspan="4" | [[File:liszt1.svg|150px]]
| align="center" | 1. || indolíd || 3-1-2-1-2-2-1
|-
| align="center" | 3. || {{linkiw1|harmonikus moll|Harmonic minor scale}} || 2-1-2-2-1-3-1
|-
| align="center" | 6. || {{linkiw1|bőkvartos dór|Ukrainian Dorian scale}} || 2-1-3-1-2-1-2
|-
| align="center" | 7. || {{linkiw1|nagyterces fríg|Phrygian dominant scale}} || 1-3-1-2-1-2-2
|-
| rowspan="2" | [[File:liszt2.svg|150px]]
| align="center" | 3. || „Kecskeméti hangsor” {{linkiw1|harmonikus dúr|Harmonic major scale}} || 2-2-1-2-1-3-1
|-
| align="center" | 6. || melodikus cigány moll || 2-1-3-1-2-2-1
|-
| rowspan="3" | [[File:liszt3.svg|150px]]
| align="center" | 1. || bőmásodos dúr || 3-1-1-2-2-2-1
|-
| align="center" | 3 || {{linkiw1|nápolyi moll|Neapolitan scale}} harmonikus fríg || 1-2-2-2-1-3-1
|-
| align="center" | 6. || {{linkiw1|bőkvartos eol|Hungarian gypsy scale}} || 2-1-3-1-1-2-2
|-
| [[File:liszt6.svg|150px]]
| align="center" | 7. || {{linkiw1|enigmatikus skála|Enigmatic scale}} || 1-3-2-2-2-1-1
|-
| colspan="4" align="center" | Két kistercet tartalmazó hangnemtípusok
|-
| rowspan="2" | [[File:liszt4.svg|150px]]
| align="center" | 1. || {{linkiw1|cigánymoll|Hungarian minor scale}} bőkvartos moll magyar hangsor || 2-1-3-1-1-3-1
|-
| align="center" | 5. || {{linkiw1|cigányskála|Double harmonic scale}} kalindra || 1-3-1-2-1-3-1
|-
| rowspan="2" | [[File:liszt5.svg|150px]]
| align="center" | 1. || cigányos fríg fríges ungár || 1-2-3-1-1-3-1
|-
| align="center" | 5. || {{linkiw1|perzsa skála|Persian scale}} || 1-3-1-1-2-3-1
|}

Idegen szóval: <dfn>heptatonia</dfn>. A csak kis és nagy szekundot tartalmazó hangnemtípusokat {{hulink|Bárdos Lajos}} három csoportra osztotta: <dfn>prima</dfn>, <dfn>secunda</dfn> és <dfn>tertia</dfn>.

A mai zene leggyakoribb hangnemtípusa a két félhang- és öt egész hangközt tartalmazó skála (heptatonia prima).
{{bővebben|Bővebben: {{hulink|hangsor}}}}

A kistercet (<dfn>bőmásod</dfn>ot) is tartalmazó hangsorokat {{hulink|Liszt Ferenc}} <dfn>népi hangsorok</dfn>nak nevezte. Itt nincs kialakult szokás a felsorolás sorrendjére (az ábrán az 1-es helyére).

Az elnevezések magyarázata két példán keresztül:
* szűk-kvartos: a hangsor {{hulink|kvart}}ot nem, csak {{hulink|nagyterc}}et (szűk-kvartot) tartalmaz
* bőkvartos: a <dfn>{{linkiw1|bőkvart|Tritone}}</dfn> (tritónusz) a kvartnál fél hanggal bővebb hangköz. A bőkvartos skála nem tartalmaz kvartot.
{{clear}}

== Négyfokú hangsor ==
Más néven: <dfn>tetrachord</dfn>. Felülről lefelé lépve:
{| border ="1"
| líd || ½ – 1 – 1
|-
| fríg || 1 – ½ – 1
|-
| dór || 1 – 1 – ½
|}

== Jegyzetek ==
<references/>

== Források ==
* {{hulink|b:Heptatoniák|Heptatoniák}}

== Kapcsolódó lapok ==
* {{hulink|Hangsor}}
* {{hulink|Hangsorok ábrázolása betűkkel és választójelekkel}}
* {{linkiw1|List of pitch class sets|List of pitch class sets}}

[[Kategória:Zeneelmélet]]

Hangfaj

2023-07-31T20:00:55Z

Kotta: /* Hétfokú hangsor */

E szócikkben '''hangnemtípus'''on (másik szóval '''hangfaj''' vagy a tágabb értelemben használt '''hangnem''') a zeneműben található hangok közötti távolságot és azok sorrendjét értjük a {{hulink|kromatikus skála|kromatikus skálában}}. E fogalom abban különbözik a {{hulink|hangnem}}től, hogy nem foglalkozik az alaphang magasságával.
: Ha pl. a hangnem C dúr, a hangnemtípus a ''dúr''.

{{hulink|Hangsor|<dfn>Hangsor</dfn>}}on vagy <dfn>skálá</dfn>n a zenemű hangjait értjük egy {{hulink|oktáv}}on belülre vetítve.<ref>Csak a „lényeges” hangokat vesszük figyelembe, az egyszer-egyszer előfordulókat (melyeket általában {{hulink|Zenei módosítójelek|módosítójel}} előz meg), nem, így a meghatározás nem teljesen egzakt.</ref> A hangnemtípus <dfn>foka</dfn> az így kapott hangsor hangjainak száma.

A hangsor <dfn>modális</dfn>, ha van alaphangja. Az alaphang sem egzakt fogalom, amit jól mutat, hogy nem ismert olyan algoritmus, mely egy dallamról teljes biztonsággal eldöntené annak alaphangját.<ref>{{CitWeb|url=http://last.hit.bme.hu/download/firtha/Egy%C3%A9b/F%C3%BCl%C3%B6pTibprB%C3%ADr%C3%A1lat/thesis.pdf|tit=Zeneszámok hangnemének automatikus
felismerése|aut=Fülöp Tibor|work=Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar, Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék|misc=szakdolgozat|date=2012-05-17|accd=2016-05-22}}</ref> E szócikkben nem foglalkozunk az alaphang magasságával, csak a hangsorbeli helyével az oktávon belül.

Az egy oktávnyi skálát körrel ábrázoljuk, kis pontokkal jelöljük a kromatikus skála hangjait, nagy pontokkal a dallam hangsorához tartozókat. A hangok közötti távolság mértékegysége a félhang (1=kis {{hulink|szekund}}, 2=nagy szekund, 3=kis {{hulink|terc}}).

== Hétfokú hangsor ==

{| border="1" align="right"
! Ábra !! Alaphang !! Hangnemtípus !! width="200pt" | Megjegyzés
|-
| colspan="4" align="center" | Kistercet nem tartalmazó hangnemtípusok
|-
| rowspan="7" | [[File:Heptatonia prima.svg|150px]]
| align="center" | 1. || {{hulink|dúr}} || rowspan="7" | 2-2-1-2-2-2-1{{hulink|Diatonikus hangsor|Diatonikus skála}}.

A szomszédos félhangok (3-4 és 7-1) 4 ill. 6 félhang távolságra vannak.
|-
| align="center" | 2. || {{hulink|Dór hangsor|dór}}
|-
| align="center" | 3. || {{linkiw1|fríg|Phrygian_mode#Modern_Phrygian_mode}}
|-
| align="center" | 4. || {{linkiw1|líd|Lydian_mode#Modern_Lydian_mode}}
|-
| align="center" | 5. || {{linkiw1|mixolíd|Mixolydian_mode#Modern_Mixolydian}}
|-
| align="center" | 6. || {{hulink|moll}}
|-
| align="center" | 7. || {{linkiw1|lokriszi|Locrian_mode#Modern_Locrian}}
|-
| rowspan="7" | [[File:Heptatonia secunda.svg|150px]]
| align="center" | 1. || {{linkiw1|melódikus moll|Minor_scale#Melodic_minor_scale}} || rowspan="7" | 2-1-2-2-2-2-1

A szomszédos félhangok (2-3 és 7-1) 2 ill. 8 félhang távolságra vannak.
|-
| align="center" | 2. || nápolyi dór
|-
| align="center" | 3. || {{linkiw1|bőkvintes líd|Lydian augmented scale}}
|-
| align="center" | 4. || {{linkiw1|akusztikus skála|Acoustic scale}}
|-
| align="center" | 5. || {{linkiw1|pikardiai eol|Aeolian dominant scale}}
|-
| align="center" | 6. || {{linkiw1|szűk-kvintes eol|Half diminished scale}}
|-
| align="center" | 7. || {{linkiw1|szűk-kvartos lokriszi|Altered scale}}
|-
| rowspan="2" | [[File:Heptatonia tertia.svg|150px]]
| align="center" | 1. || {{linkiw1|nápolyi dúr|Neapolitan scale}} || rowspan="2" | 1-2-2-2-2-2-1

A szomszédos félhangok (7-1 és 1-2) szomszédosak ill. 10 félhang távolságra vannak.
|-
| align="center" | 3. || {{linkiw1|lokriszi dúr|Major Locrian scale}}
|-
| colspan="4" align="center" | Egy kistercet tartalmazó hangnemtípusok
|-
| rowspan="4" | [[File:liszt1.svg|150px]]
| align="center" | 1. || indolíd || 3-1-2-1-2-2-1
|-
| align="center" | 3. || {{linkiw1|harmonikus moll|Harmonic minor scale}} || 2-1-2-2-1-3-1
|-
| align="center" | 6. || {{linkiw1|bőkvartos dór|Ukrainian Dorian scale}} || 2-1-3-1-2-1-2
|-
| align="center" | 7. || {{linkiw1|nagyterces fríg|Phrygian dominant scale}} || 1-3-1-2-1-2-2
|-
| rowspan="2" | [[File:liszt2.svg|150px]]
| align="center" | 3. || „Kecskeméti hangsor” {{linkiw1|harmonikus dúr|Harmonic major scale}} || 2-2-1-2-1-3-1
|-
| align="center" | 6. || melodikus cigány moll || 2-1-3-1-2-2-1
|-
| rowspan="3" | [[File:liszt3.svg|150px]]
| align="center" | 1. || bőmásodos dúr || 3-1-1-2-2-2-1
|-
| align="center" | 3 || {{linkiw1|nápolyi moll|Neapolitan scale}} harmonikus fríg || 1-2-2-2-1-3-1
|-
| align="center" | 6. || {{linkiw1|bőkvartos eol|Hungarian gypsy scale}} || 2-1-3-1-1-2-2
|-
| [[File:liszt6.svg|150px]]
| align="center" | 7. || {{linkiw1|enigmatikus skála|Enigmatic scale}} || 1-3-2-2-2-1-1
|-
| colspan="4" align="center" | Két kistercet tartalmazó hangnemtípusok
|-
| rowspan="2" | [[File:liszt4.svg|150px]]
| align="center" | 1. || {{linkiw1|cigánymoll|Hungarian minor scale}} bőkvartos moll magyar hangsor || 2-1-3-1-1-3-1
|-
| align="center" | 5. || {{linkiw1|cigányskála|Double harmonic scale}} kalindra || 1-3-1-2-1-3-1
|-
| rowspan="2" | [[File:liszt5.svg|150px]]
| align="center" | 1. || cigányos fríg fríges ungár || 1-2-3-1-1-3-1
|-
| align="center" | 5. || {{linkiw1|perzsa skála|Persian scale}} || 1-3-1-1-2-3-1
|}

Idegen szóval: <dfn>heptatonia</dfn>. A csak kis és nagy szekundot tartalmazó hangnemtípusokat {{hulink|Bárdos Lajos}} három csoportra osztotta: <dfn>prima</dfn>, <dfn>secunda</dfn> és <dfn>tertia</dfn>.

A mai zene leggyakoribb hangnemtípusa a két félhang- és öt egész hangközt tartalmazó skála (heptatonia prima).
{{bővebben|hangsor}}

A kistercet (<dfn>bőmásod</dfn>ot) is tartalmazó hangsorokat {{hulink|Liszt Ferenc}} <dfn>népi hangsorok</dfn>nak nevezte. Itt nincs kialakult szokás a felsorolás sorrendjére (az ábrán az 1-es helyére).

Az elnevezések magyarázata két példán keresztül:
* szűk-kvartos: a hangsor {{hulink|kvart}}ot nem, csak {{hulink|nagyterc}}et (szűk-kvartot) tartalmaz
* bőkvartos: a <dfn>{{linkiw1|bőkvart|Tritone}}</dfn> (tritónusz) a kvartnál fél hanggal bővebb hangköz. A bőkvartos skála nem tartalmaz kvartot.
{{clear}}

== Négyfokú hangsor ==
Más néven: <dfn>tetrachord</dfn>. Felülről lefelé lépve:
{| border ="1"
| líd || ½ – 1 – 1
|-
| fríg || 1 – ½ – 1
|-
| dór || 1 – 1 – ½
|}

== Jegyzetek ==
<references/>

== Források ==
* {{hulink|b:Heptatoniák|Heptatoniák}}

== Kapcsolódó lapok ==
* {{hulink|Hangsor}}
* {{hulink|Hangsorok ábrázolása betűkkel és választójelekkel}}
* {{linkiw1|List of pitch class sets|List of pitch class sets}}

[[Kategória:Zeneelmélet]]

Fájl:Liszt5.svg

2023-07-31T19:43:43Z

Kotta:

Fájl:Liszt2.svg

2023-07-31T19:42:59Z

Kotta:

Fájl:Liszt6.svg

2023-07-31T19:42:22Z

Kotta:

Fájl:Liszt3.svg

2023-07-31T19:40:58Z

Kotta:

Fájl:Liszt4.svg

2023-07-31T19:40:08Z

Kotta:

Fájl:Liszt1.svg

2023-07-31T19:39:22Z

Kotta:

Fájl:Heptatonia secunda.svg

2023-07-31T19:35:56Z

Kotta:

Fájl:Heptatonia tertia.svg

2023-07-31T19:35:12Z

Kotta:

Fájl:Heptatonia prima.svg

2023-07-31T19:33:14Z

Kotta:

Hangfaj

2023-07-31T19:13:21Z

Kotta: /* Kapcsolódó lapok */

E szócikkben '''hangnemtípus'''on (másik szóval '''hangfaj''' vagy a tágabb értelemben használt '''hangnem''') a zeneműben található hangok közötti távolságot és azok sorrendjét értjük a {{hulink|kromatikus skála|kromatikus skálában}}. E fogalom abban különbözik a {{hulink|hangnem}}től, hogy nem foglalkozik az alaphang magasságával.
: Ha pl. a hangnem C dúr, a hangnemtípus a ''dúr''.

{{hulink|Hangsor|<dfn>Hangsor</dfn>}}on vagy <dfn>skálá</dfn>n a zenemű hangjait értjük egy {{hulink|oktáv}}on belülre vetítve.<ref>Csak a „lényeges” hangokat vesszük figyelembe, az egyszer-egyszer előfordulókat (melyeket általában {{hulink|Zenei módosítójelek|módosítójel}} előz meg), nem, így a meghatározás nem teljesen egzakt.</ref> A hangnemtípus <dfn>foka</dfn> az így kapott hangsor hangjainak száma.

A hangsor <dfn>modális</dfn>, ha van alaphangja. Az alaphang sem egzakt fogalom, amit jól mutat, hogy nem ismert olyan algoritmus, mely egy dallamról teljes biztonsággal eldöntené annak alaphangját.<ref>{{CitWeb|url=http://last.hit.bme.hu/download/firtha/Egy%C3%A9b/F%C3%BCl%C3%B6pTibprB%C3%ADr%C3%A1lat/thesis.pdf|tit=Zeneszámok hangnemének automatikus
felismerése|aut=Fülöp Tibor|work=Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar, Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék|misc=szakdolgozat|date=2012-05-17|accd=2016-05-22}}</ref> E szócikkben nem foglalkozunk az alaphang magasságával, csak a hangsorbeli helyével az oktávon belül.

Az egy oktávnyi skálát körrel ábrázoljuk, kis pontokkal jelöljük a kromatikus skála hangjait, nagy pontokkal a dallam hangsorához tartozókat. A hangok közötti távolság mértékegysége a félhang (1=kis {{hulink|szekund}}, 2=nagy szekund, 3=kis {{hulink|terc}}).

== Hétfokú hangsor ==

{| border="1" align="right"
! Ábra !! Alaphang !! Hangnemtípus !! width="200pt" | Megjegyzés
|-
| colspan="4" align="center" | Kistercet nem tartalmazó hangnemtípusok
|-
| rowspan="7" | [[File:Heptatonia prima.svg|150px]]
| align="center" | 1. || {{hulink|dúr}} || rowspan="7" | 2-2-1-2-2-2-1Diatonikus skála.

A szomszédos félhangok (3-4 és 7-1) 4 ill. 6 félhang távolságra vannak.
|-
| align="center" | 2. || {{hulink|Dór hangsor|dór}}
|-
| align="center" | 3. || {{linkiw1|fríg|Phrygian_mode#Modern_Phrygian_mode}}
|-
| align="center" | 4. || {{linkiw1|líd|Lydian_mode#Modern_Lydian_mode}}
|-
| align="center" | 5. || {{linkiw1|mixolíd|Mixolydian_mode#Modern_Mixolydian}}
|-
| align="center" | 6. || {{hulink|moll}}
|-
| align="center" | 7. || {{linkiw1|lokriszi|Locrian_mode#Modern_Locrian}}
|-
| rowspan="7" | [[File:Heptatonia secunda.svg|150px]]
| align="center" | 1. || {{linkiw1|melódikus moll|Minor_scale#Melodic_minor_scale}} || rowspan="7" | 2-1-2-2-2-2-1

A szomszédos félhangok (2-3 és 7-1) 2 ill. 8 félhang távolságra vannak.
|-
| align="center" | 2. || nápolyi dór
|-
| align="center" | 3. || {{linkiw1|bőkvintes líd|Lydian augmented scale}}
|-
| align="center" | 4. || {{linkiw1|akusztikus skála|Acoustic scale}}
|-
| align="center" | 5. || {{linkiw1|pikardiai eol|Aeolian dominant scale}}
|-
| align="center" | 6. || {{linkiw1|szűk-kvintes eol|Half diminished scale}}
|-
| align="center" | 7. || {{linkiw1|szűk-kvartos lokriszi|Altered scale}}
|-
| rowspan="2" | [[File:Heptatonia tertia.svg|150px]]
| align="center" | 1. || {{linkiw1|nápolyi dúr|Neapolitan scale}} || rowspan="2" | 1-2-2-2-2-2-1

A szomszédos félhangok (7-1 és 1-2) szomszédosak ill. 10 félhang távolságra vannak.
|-
| align="center" | 3. || {{linkiw1|lokriszi dúr|Major Locrian scale}}
|-
| colspan="4" align="center" | Egy kistercet tartalmazó hangnemtípusok
|-
| rowspan="4" | [[File:liszt1.svg|150px]]
| align="center" | 1. || indolíd || 3-1-2-1-2-2-1
|-
| align="center" | 3. || {{linkiw1|harmonikus moll|Harmonic minor scale}} || 2-1-2-2-1-3-1
|-
| align="center" | 6. || {{linkiw1|bőkvartos dór|Ukrainian Dorian scale}} || 2-1-3-1-2-1-2
|-
| align="center" | 7. || {{linkiw1|nagyterces fríg|Phrygian dominant scale}} || 1-3-1-2-1-2-2
|-
| rowspan="2" | [[File:liszt2.svg|150px]]
| align="center" | 3. || „Kecskeméti hangsor” {{linkiw1|harmonikus dúr|Harmonic major scale}} || 2-2-1-2-1-3-1
|-
| align="center" | 6. || melodikus cigány moll || 2-1-3-1-2-2-1
|-
| rowspan="3" | [[File:liszt3.svg|150px]]
| align="center" | 1. || bőmásodos dúr || 3-1-1-2-2-2-1
|-
| align="center" | 3 || {{linkiw1|nápolyi moll|Neapolitan scale}} harmonikus fríg || 1-2-2-2-1-3-1
|-
| align="center" | 6. || {{linkiw1|bőkvartos eol|Hungarian gypsy scale}} || 2-1-3-1-1-2-2
|-
| [[File:liszt6.svg|150px]]
| align="center" | 7. || {{linkiw1|enigmatikus skála|Enigmatic scale}} || 1-3-2-2-2-1-1
|-
| colspan="4" align="center" | Két kistercet tartalmazó hangnemtípusok
|-
| rowspan="2" | [[File:liszt4.svg|150px]]
| align="center" | 1. || {{linkiw1|cigánymoll|Hungarian minor scale}} bőkvartos moll magyar hangsor || 2-1-3-1-1-3-1
|-
| align="center" | 5. || {{linkiw1|cigányskála|Double harmonic scale}} kalindra || 1-3-1-2-1-3-1
|-
| rowspan="2" | [[File:liszt5.svg|150px]]
| align="center" | 1. || cigányos fríg fríges ungár || 1-2-3-1-1-3-1
|-
| align="center" | 5. || {{linkiw1|perzsa skála|Persian scale}} || 1-3-1-1-2-3-1
|}

Idegen szóval: <dfn>heptatonia</dfn>. A csak kis és nagy szekundot tartalmazó hangnemtípusokat {{hulink|Bárdos Lajos}} három csoportra osztotta: <dfn>prima</dfn>, <dfn>secunda</dfn> és <dfn>tertia</dfn>.

A mai zene leggyakoribb hangnemtípusa a két félhang- és öt egész hangközt tartalmazó skála (heptatonia prima).
{{bővebben|hangsor}}

A kistercet (<dfn>bőmásod</dfn>ot) is tartalmazó hangsorokat {{hulink|Liszt Ferenc}} <dfn>népi hangsorok</dfn>nak nevezte. Itt nincs kialakult szokás a felsorolás sorrendjére (az ábrán az 1-es helyére).

Az elnevezések magyarázata két példán keresztül:
* szűk-kvartos: a hangsor {{hulink|kvart}}ot nem, csak {{hulink|nagyterc}}et (szűk-kvartot) tartalmaz
* bőkvartos: a <dfn>{{linkiw1|bőkvart|Tritone}}</dfn> (tritónusz) a kvartnál fél hanggal bővebb hangköz. A bőkvartos skála nem tartalmaz kvartot.
{{clear}}

== Négyfokú hangsor ==
Más néven: <dfn>tetrachord</dfn>. Felülről lefelé lépve:
{| border ="1"
| líd || ½ – 1 – 1
|-
| fríg || 1 – ½ – 1
|-
| dór || 1 – 1 – ½
|}

== Jegyzetek ==
<references/>

== Források ==
* {{hulink|b:Heptatoniák|Heptatoniák}}

== Kapcsolódó lapok ==
* {{hulink|Hangsor}}
* {{hulink|Hangsorok ábrázolása betűkkel és választójelekkel}}
* {{linkiw1|List of pitch class sets|List of pitch class sets}}

[[Kategória:Zeneelmélet]]

Hangfaj

2023-07-31T19:13:10Z

Kotta: /* Négyfokú hangsor */

E szócikkben '''hangnemtípus'''on (másik szóval '''hangfaj''' vagy a tágabb értelemben használt '''hangnem''') a zeneműben található hangok közötti távolságot és azok sorrendjét értjük a {{hulink|kromatikus skála|kromatikus skálában}}. E fogalom abban különbözik a {{hulink|hangnem}}től, hogy nem foglalkozik az alaphang magasságával.
: Ha pl. a hangnem C dúr, a hangnemtípus a ''dúr''.

{{hulink|Hangsor|<dfn>Hangsor</dfn>}}on vagy <dfn>skálá</dfn>n a zenemű hangjait értjük egy {{hulink|oktáv}}on belülre vetítve.<ref>Csak a „lényeges” hangokat vesszük figyelembe, az egyszer-egyszer előfordulókat (melyeket általában {{hulink|Zenei módosítójelek|módosítójel}} előz meg), nem, így a meghatározás nem teljesen egzakt.</ref> A hangnemtípus <dfn>foka</dfn> az így kapott hangsor hangjainak száma.

A hangsor <dfn>modális</dfn>, ha van alaphangja. Az alaphang sem egzakt fogalom, amit jól mutat, hogy nem ismert olyan algoritmus, mely egy dallamról teljes biztonsággal eldöntené annak alaphangját.<ref>{{CitWeb|url=http://last.hit.bme.hu/download/firtha/Egy%C3%A9b/F%C3%BCl%C3%B6pTibprB%C3%ADr%C3%A1lat/thesis.pdf|tit=Zeneszámok hangnemének automatikus
felismerése|aut=Fülöp Tibor|work=Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar, Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék|misc=szakdolgozat|date=2012-05-17|accd=2016-05-22}}</ref> E szócikkben nem foglalkozunk az alaphang magasságával, csak a hangsorbeli helyével az oktávon belül.

Az egy oktávnyi skálát körrel ábrázoljuk, kis pontokkal jelöljük a kromatikus skála hangjait, nagy pontokkal a dallam hangsorához tartozókat. A hangok közötti távolság mértékegysége a félhang (1=kis {{hulink|szekund}}, 2=nagy szekund, 3=kis {{hulink|terc}}).

== Hétfokú hangsor ==

{| border="1" align="right"
! Ábra !! Alaphang !! Hangnemtípus !! width="200pt" | Megjegyzés
|-
| colspan="4" align="center" | Kistercet nem tartalmazó hangnemtípusok
|-
| rowspan="7" | [[File:Heptatonia prima.svg|150px]]
| align="center" | 1. || {{hulink|dúr}} || rowspan="7" | 2-2-1-2-2-2-1Diatonikus skála.

A szomszédos félhangok (3-4 és 7-1) 4 ill. 6 félhang távolságra vannak.
|-
| align="center" | 2. || {{hulink|Dór hangsor|dór}}
|-
| align="center" | 3. || {{linkiw1|fríg|Phrygian_mode#Modern_Phrygian_mode}}
|-
| align="center" | 4. || {{linkiw1|líd|Lydian_mode#Modern_Lydian_mode}}
|-
| align="center" | 5. || {{linkiw1|mixolíd|Mixolydian_mode#Modern_Mixolydian}}
|-
| align="center" | 6. || {{hulink|moll}}
|-
| align="center" | 7. || {{linkiw1|lokriszi|Locrian_mode#Modern_Locrian}}
|-
| rowspan="7" | [[File:Heptatonia secunda.svg|150px]]
| align="center" | 1. || {{linkiw1|melódikus moll|Minor_scale#Melodic_minor_scale}} || rowspan="7" | 2-1-2-2-2-2-1

A szomszédos félhangok (2-3 és 7-1) 2 ill. 8 félhang távolságra vannak.
|-
| align="center" | 2. || nápolyi dór
|-
| align="center" | 3. || {{linkiw1|bőkvintes líd|Lydian augmented scale}}
|-
| align="center" | 4. || {{linkiw1|akusztikus skála|Acoustic scale}}
|-
| align="center" | 5. || {{linkiw1|pikardiai eol|Aeolian dominant scale}}
|-
| align="center" | 6. || {{linkiw1|szűk-kvintes eol|Half diminished scale}}
|-
| align="center" | 7. || {{linkiw1|szűk-kvartos lokriszi|Altered scale}}
|-
| rowspan="2" | [[File:Heptatonia tertia.svg|150px]]
| align="center" | 1. || {{linkiw1|nápolyi dúr|Neapolitan scale}} || rowspan="2" | 1-2-2-2-2-2-1

A szomszédos félhangok (7-1 és 1-2) szomszédosak ill. 10 félhang távolságra vannak.
|-
| align="center" | 3. || {{linkiw1|lokriszi dúr|Major Locrian scale}}
|-
| colspan="4" align="center" | Egy kistercet tartalmazó hangnemtípusok
|-
| rowspan="4" | [[File:liszt1.svg|150px]]
| align="center" | 1. || indolíd || 3-1-2-1-2-2-1
|-
| align="center" | 3. || {{linkiw1|harmonikus moll|Harmonic minor scale}} || 2-1-2-2-1-3-1
|-
| align="center" | 6. || {{linkiw1|bőkvartos dór|Ukrainian Dorian scale}} || 2-1-3-1-2-1-2
|-
| align="center" | 7. || {{linkiw1|nagyterces fríg|Phrygian dominant scale}} || 1-3-1-2-1-2-2
|-
| rowspan="2" | [[File:liszt2.svg|150px]]
| align="center" | 3. || „Kecskeméti hangsor” {{linkiw1|harmonikus dúr|Harmonic major scale}} || 2-2-1-2-1-3-1
|-
| align="center" | 6. || melodikus cigány moll || 2-1-3-1-2-2-1
|-
| rowspan="3" | [[File:liszt3.svg|150px]]
| align="center" | 1. || bőmásodos dúr || 3-1-1-2-2-2-1
|-
| align="center" | 3 || {{linkiw1|nápolyi moll|Neapolitan scale}} harmonikus fríg || 1-2-2-2-1-3-1
|-
| align="center" | 6. || {{linkiw1|bőkvartos eol|Hungarian gypsy scale}} || 2-1-3-1-1-2-2
|-
| [[File:liszt6.svg|150px]]
| align="center" | 7. || {{linkiw1|enigmatikus skála|Enigmatic scale}} || 1-3-2-2-2-1-1
|-
| colspan="4" align="center" | Két kistercet tartalmazó hangnemtípusok
|-
| rowspan="2" | [[File:liszt4.svg|150px]]
| align="center" | 1. || {{linkiw1|cigánymoll|Hungarian minor scale}} bőkvartos moll magyar hangsor || 2-1-3-1-1-3-1
|-
| align="center" | 5. || {{linkiw1|cigányskála|Double harmonic scale}} kalindra || 1-3-1-2-1-3-1
|-
| rowspan="2" | [[File:liszt5.svg|150px]]
| align="center" | 1. || cigányos fríg fríges ungár || 1-2-3-1-1-3-1
|-
| align="center" | 5. || {{linkiw1|perzsa skála|Persian scale}} || 1-3-1-1-2-3-1
|}

Idegen szóval: <dfn>heptatonia</dfn>. A csak kis és nagy szekundot tartalmazó hangnemtípusokat {{hulink|Bárdos Lajos}} három csoportra osztotta: <dfn>prima</dfn>, <dfn>secunda</dfn> és <dfn>tertia</dfn>.

A mai zene leggyakoribb hangnemtípusa a két félhang- és öt egész hangközt tartalmazó skála (heptatonia prima).
{{bővebben|hangsor}}

A kistercet (<dfn>bőmásod</dfn>ot) is tartalmazó hangsorokat {{hulink|Liszt Ferenc}} <dfn>népi hangsorok</dfn>nak nevezte. Itt nincs kialakult szokás a felsorolás sorrendjére (az ábrán az 1-es helyére).

Az elnevezések magyarázata két példán keresztül:
* szűk-kvartos: a hangsor {{hulink|kvart}}ot nem, csak {{hulink|nagyterc}}et (szűk-kvartot) tartalmaz
* bőkvartos: a <dfn>{{linkiw1|bőkvart|Tritone}}</dfn> (tritónusz) a kvartnál fél hanggal bővebb hangköz. A bőkvartos skála nem tartalmaz kvartot.
{{clear}}

== Négyfokú hangsor ==
Más néven: <dfn>tetrachord</dfn>. Felülről lefelé lépve:
{| border ="1"
| líd || ½ – 1 – 1
|-
| fríg || 1 – ½ – 1
|-
| dór || 1 – 1 – ½
|}

== Jegyzetek ==
<references/>

== Források ==
* {{hulink|b:Heptatoniák|Heptatoniák}}

== Kapcsolódó lapok ==
* {{hulink|Hangsor}}
* {{hulink|Hangsorok ábrázolása betűkkel és választójelekkel}}
* {{linkiw1|List of pitch class sets|List of pitch class sets}}
* [[Tetrachord]]

[[Kategória:Zeneelmélet]]

Sablon:Clear

2023-07-31T19:09:09Z

Kotta: Új oldal, tartalma: „ ”

Hangfaj

2023-07-31T19:08:25Z

Kotta: Új oldal, tartalma: „E szócikkben '''hangnemtípus'''on (másik szóval '''hangfaj''' vagy a tágabb értelemben használt '''hangnem''') a zeneműben található hangok közötti távolságot és azok sorrendjét értjük a {{hulink|kromatikus skála|kromatikus skálában}}. E fogalom abban különbözik a {{hulink|hangnem}}től, hogy nem foglalkozik az alaphang magasságával. : Ha pl. a hangnem C dúr, a hangnemtípus a ''dúr''. {{hulink|Hangsor|<dfn>Hangsor</dfn>}}on vagy <dfn>…”

E szócikkben '''hangnemtípus'''on (másik szóval '''hangfaj''' vagy a tágabb értelemben használt '''hangnem''') a zeneműben található hangok közötti távolságot és azok sorrendjét értjük a {{hulink|kromatikus skála|kromatikus skálában}}. E fogalom abban különbözik a {{hulink|hangnem}}től, hogy nem foglalkozik az alaphang magasságával.
: Ha pl. a hangnem C dúr, a hangnemtípus a ''dúr''.

{{hulink|Hangsor|<dfn>Hangsor</dfn>}}on vagy <dfn>skálá</dfn>n a zenemű hangjait értjük egy {{hulink|oktáv}}on belülre vetítve.<ref>Csak a „lényeges” hangokat vesszük figyelembe, az egyszer-egyszer előfordulókat (melyeket általában {{hulink|Zenei módosítójelek|módosítójel}} előz meg), nem, így a meghatározás nem teljesen egzakt.</ref> A hangnemtípus <dfn>foka</dfn> az így kapott hangsor hangjainak száma.

A hangsor <dfn>modális</dfn>, ha van alaphangja. Az alaphang sem egzakt fogalom, amit jól mutat, hogy nem ismert olyan algoritmus, mely egy dallamról teljes biztonsággal eldöntené annak alaphangját.<ref>{{CitWeb|url=http://last.hit.bme.hu/download/firtha/Egy%C3%A9b/F%C3%BCl%C3%B6pTibprB%C3%ADr%C3%A1lat/thesis.pdf|tit=Zeneszámok hangnemének automatikus
felismerése|aut=Fülöp Tibor|work=Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar, Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék|misc=szakdolgozat|date=2012-05-17|accd=2016-05-22}}</ref> E szócikkben nem foglalkozunk az alaphang magasságával, csak a hangsorbeli helyével az oktávon belül.

Az egy oktávnyi skálát körrel ábrázoljuk, kis pontokkal jelöljük a kromatikus skála hangjait, nagy pontokkal a dallam hangsorához tartozókat. A hangok közötti távolság mértékegysége a félhang (1=kis {{hulink|szekund}}, 2=nagy szekund, 3=kis {{hulink|terc}}).

== Hétfokú hangsor ==

{| border="1" align="right"
! Ábra !! Alaphang !! Hangnemtípus !! width="200pt" | Megjegyzés
|-
| colspan="4" align="center" | Kistercet nem tartalmazó hangnemtípusok
|-
| rowspan="7" | [[File:Heptatonia prima.svg|150px]]
| align="center" | 1. || {{hulink|dúr}} || rowspan="7" | 2-2-1-2-2-2-1Diatonikus skála.

A szomszédos félhangok (3-4 és 7-1) 4 ill. 6 félhang távolságra vannak.
|-
| align="center" | 2. || {{hulink|Dór hangsor|dór}}
|-
| align="center" | 3. || {{linkiw1|fríg|Phrygian_mode#Modern_Phrygian_mode}}
|-
| align="center" | 4. || {{linkiw1|líd|Lydian_mode#Modern_Lydian_mode}}
|-
| align="center" | 5. || {{linkiw1|mixolíd|Mixolydian_mode#Modern_Mixolydian}}
|-
| align="center" | 6. || {{hulink|moll}}
|-
| align="center" | 7. || {{linkiw1|lokriszi|Locrian_mode#Modern_Locrian}}
|-
| rowspan="7" | [[File:Heptatonia secunda.svg|150px]]
| align="center" | 1. || {{linkiw1|melódikus moll|Minor_scale#Melodic_minor_scale}} || rowspan="7" | 2-1-2-2-2-2-1

A szomszédos félhangok (2-3 és 7-1) 2 ill. 8 félhang távolságra vannak.
|-
| align="center" | 2. || nápolyi dór
|-
| align="center" | 3. || {{linkiw1|bőkvintes líd|Lydian augmented scale}}
|-
| align="center" | 4. || {{linkiw1|akusztikus skála|Acoustic scale}}
|-
| align="center" | 5. || {{linkiw1|pikardiai eol|Aeolian dominant scale}}
|-
| align="center" | 6. || {{linkiw1|szűk-kvintes eol|Half diminished scale}}
|-
| align="center" | 7. || {{linkiw1|szűk-kvartos lokriszi|Altered scale}}
|-
| rowspan="2" | [[File:Heptatonia tertia.svg|150px]]
| align="center" | 1. || {{linkiw1|nápolyi dúr|Neapolitan scale}} || rowspan="2" | 1-2-2-2-2-2-1

A szomszédos félhangok (7-1 és 1-2) szomszédosak ill. 10 félhang távolságra vannak.
|-
| align="center" | 3. || {{linkiw1|lokriszi dúr|Major Locrian scale}}
|-
| colspan="4" align="center" | Egy kistercet tartalmazó hangnemtípusok
|-
| rowspan="4" | [[File:liszt1.svg|150px]]
| align="center" | 1. || indolíd || 3-1-2-1-2-2-1
|-
| align="center" | 3. || {{linkiw1|harmonikus moll|Harmonic minor scale}} || 2-1-2-2-1-3-1
|-
| align="center" | 6. || {{linkiw1|bőkvartos dór|Ukrainian Dorian scale}} || 2-1-3-1-2-1-2
|-
| align="center" | 7. || {{linkiw1|nagyterces fríg|Phrygian dominant scale}} || 1-3-1-2-1-2-2
|-
| rowspan="2" | [[File:liszt2.svg|150px]]
| align="center" | 3. || „Kecskeméti hangsor” {{linkiw1|harmonikus dúr|Harmonic major scale}} || 2-2-1-2-1-3-1
|-
| align="center" | 6. || melodikus cigány moll || 2-1-3-1-2-2-1
|-
| rowspan="3" | [[File:liszt3.svg|150px]]
| align="center" | 1. || bőmásodos dúr || 3-1-1-2-2-2-1
|-
| align="center" | 3 || {{linkiw1|nápolyi moll|Neapolitan scale}} harmonikus fríg || 1-2-2-2-1-3-1
|-
| align="center" | 6. || {{linkiw1|bőkvartos eol|Hungarian gypsy scale}} || 2-1-3-1-1-2-2
|-
| [[File:liszt6.svg|150px]]
| align="center" | 7. || {{linkiw1|enigmatikus skála|Enigmatic scale}} || 1-3-2-2-2-1-1
|-
| colspan="4" align="center" | Két kistercet tartalmazó hangnemtípusok
|-
| rowspan="2" | [[File:liszt4.svg|150px]]
| align="center" | 1. || {{linkiw1|cigánymoll|Hungarian minor scale}} bőkvartos moll magyar hangsor || 2-1-3-1-1-3-1
|-
| align="center" | 5. || {{linkiw1|cigányskála|Double harmonic scale}} kalindra || 1-3-1-2-1-3-1
|-
| rowspan="2" | [[File:liszt5.svg|150px]]
| align="center" | 1. || cigányos fríg fríges ungár || 1-2-3-1-1-3-1
|-
| align="center" | 5. || {{linkiw1|perzsa skála|Persian scale}} || 1-3-1-1-2-3-1
|}

Idegen szóval: <dfn>heptatonia</dfn>. A csak kis és nagy szekundot tartalmazó hangnemtípusokat {{hulink|Bárdos Lajos}} három csoportra osztotta: <dfn>prima</dfn>, <dfn>secunda</dfn> és <dfn>tertia</dfn>.

A mai zene leggyakoribb hangnemtípusa a két félhang- és öt egész hangközt tartalmazó skála (heptatonia prima).
{{bővebben|hangsor}}

A kistercet (<dfn>bőmásod</dfn>ot) is tartalmazó hangsorokat {{hulink|Liszt Ferenc}} <dfn>népi hangsorok</dfn>nak nevezte. Itt nincs kialakult szokás a felsorolás sorrendjére (az ábrán az 1-es helyére).

Az elnevezések magyarázata két példán keresztül:
* szűk-kvartos: a hangsor {{hulink|kvart}}ot nem, csak {{hulink|nagyterc}}et (szűk-kvartot) tartalmaz
* bőkvartos: a <dfn>{{linkiw1|bőkvart|Tritone}}</dfn> (tritónusz) a kvartnál fél hanggal bővebb hangköz. A bőkvartos skála nem tartalmaz kvartot.
{{clear}}

== Négyfokú hangsor ==
Felülről lefelé lépve:
{| border ="1"
| líd || ½ – 1 – 1
|-
| fríg || 1 – ½ – 1
|-
| dór || 1 – 1 – ½
|}

== Jegyzetek ==
<references/>

== Források ==
* {{hulink|b:Heptatoniák|Heptatoniák}}

== Kapcsolódó lapok ==
* {{hulink|Hangsor}}
* {{hulink|Hangsorok ábrázolása betűkkel és választójelekkel}}
* {{linkiw1|List of pitch class sets|List of pitch class sets}}
* [[Tetrachord]]

[[Kategória:Zeneelmélet]]

Kategória:Zeneelmélet

2023-07-31T19:07:52Z

Kotta: Új oldal, tartalma: „Kategória: Tartalom”

[[Kategória: Tartalom]]

Sablon:Linkiw1

2023-07-31T19:03:31Z

Kotta:

[[wikipedia:{{{2|{{{1}}}}}}|{{{1|{{{2}}}}}}]]

Sablon:Linkiw1

2023-07-31T19:00:26Z

Kotta:

[[wikipedia:{{{2|{{{1}}}}}}|{{{2|{{{1}}}}}}]]

Sablon:Linkiw1

2023-07-31T18:56:25Z

Kotta: Új oldal, tartalma: „{{{1}}}}}}”

[[wikipedia:{{{1|{{{2}}}}}}|{{{2|{{{1}}}}}}]]

Kotta:Csizmám kopogó

2023-07-31T18:46:09Z

Kotta:

Kotta:Csizmám kopogó

2023-07-31T18:43:03Z

Kotta: Új oldal, tartalma: „{{Dal infobox | műfaj = magyar komolyzenei dal | szerző = | dallam = {{hulink|Kodály Zoltán}} | szöveg = {{hulink|Weöres Sándor}} | fordító = | hangfaj = pentaton | hangnem = D moll | ambitus = | kadencia = | sorok = | szótag = | előadásmód = | tempó = }} A <cite>'''Csizmám kopogó'''</cite> egy gyermekdal. == Kotta és dallam == <score vorbis="1" midi="1" raw="1"> \version "2.18.2" \layout { \context {…”

{{Dal infobox
| műfaj = magyar komolyzenei dal
| szerző =
| dallam = {{hulink|Kodály Zoltán}}
| szöveg = {{hulink|Weöres Sándor}}
| fordító =
| hangfaj = pentaton
| hangnem = D moll
| ambitus =
| kadencia =
| sorok =
| szótag =
| előadásmód =
| tempó =
}}

A <cite>'''Csizmám kopogó'''</cite> egy gyermekdal.

== Kotta és dallam ==
<score vorbis="1" midi="1" raw="1">
\version "2.18.2"
\layout { \context { \Voice \consists "Ambitus_engraver" } }
\header { tagline = "" } % ne legyen copyright szöveg
dallam = \relative c' {
\key d \minor
\time 2/4
\tempo 4 = 90
% \set Staff.midiInstrument = "drawbar organ"
\transposition c'
\repeat volta 2 { d4 c | f8 g a4 | a g | }
\alternative { { a8 g f4 } { d8 d d4 } }
\bar "|."
}
\score {
<<
\dallam
\addlyrics {
Csiz -- mám ko -- po -- gó, tán -- com do -- bo -- gó,
}
\addlyrics {
ked -- vem ra -- gyo -- gó, hej -- hó, \repeat unfold 3 { \skip 1 } ha -- ja -- hó.
}
>>
\layout { indent = 0.0\cm }
}
\score {
\unfoldRepeats
\dallam
\midi { }
}
</score>

{|
| <poem>
Csizmám kopogó,
Táncom dobogó,
Kedvem ragyogó,
Sej, hó, hajahó.
</poem>

| <poem style="padding-left: 20pt">
Kendőm libegő,
Lábam tipegő,
Arcom nevető,
Pajtás jer elő.
</poem>
|}

== Források ==
* {{CitLib|tit=Tücsök koma, gyere ki|subtit=Gyermekdalok és -játékok óvodásoknak és kisiskolásoknak|edi=II., javított kiadás|ass=Összeállította: [[Petres Csaba]]|red=Ábel kiadó|ann=2007|isbn=978 973 114 033 9|misc=204. kotta}}
* {{CitLib|tit=Szép magyar ének|aut=[[Béres József (üzletember)|Béres József]]|red=Akovita Könyvkiadó Kft.|ann=2016|isbn=978 963 88686 9 5|edi=Negyedik kiadás|pag=I. kötet, 93}}

== Felvételek ==
* {{CitWeb|url=https://www.youtube.com/watch?v=3ADApzZbAs4|tit=Csizmám kopogó|aut={{hulink|Kodály Zoltán}}–{{hulink|Weöres Sándor}}|ass=Zeneker Team|form=videó, szöveg|work=YouTube|date=2012-09-28|accd=2017-06-18}}

[[Kategória:Lilypond]]

Kotta:Bécsi harangjáték

2023-07-30T19:46:45Z

Kotta: Új oldal, tartalma: „{{Dal infobox | műfaj = hangszeres komolyzene | szerző = {{hulink|Kodály Zoltán}} | dallam = | szöveg = | fordító = | hangfaj = | hangnem = | ambitus = | kadencia = | sorok = | szótag = | előadásmód = | tempó = }} A '''Bécsi harangjáték''' {{hulink|Kodály Zoltán}} <cite>{{hulink|Háry János (opera)|Háry János}}</cite> című daljátékának részlete a II. kaland elejéről. == Kotta és dallam =…”

Kotta:Boldog születésnapot

2023-07-30T19:19:57Z

Kotta: Új oldal, tartalma: „{{Dal infobox | műfaj = magyar könnyűzenei dal | szerző = {{hulink|Bródy János}} | dallam = | szöveg = | fordító = | hangfaj = | hangnem = | ambitus = | kadencia = | sorok = | szótag = | előadásmód = | tempó = }} == Kotta és dallam == <score vorbis="1" midi="1"> { << \relative c' { \key g \major \time 4/4 \tempo 4 = 120 \set Staff.midiInstrument = "electric piano 2"…”

Sablon:Hulink

2023-07-30T18:59:16Z

Kotta:

[[wikipedia:hu:{{{1|{{{2}}}}}}|{{{2|{{{1}}}}}}]]

Kotta:Betlehemi királyok

2023-07-30T18:57:24Z

Kotta: