Hangjegy

Innen: kotta
A lap korábbi változatát látod, amilyen Kotta (vitalap | szerkesztései) 2018. január 16., 09:10-kor történt szerkesztése után volt.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

A zenei hangokat a kottában hangjegyekkel (angolul pitch) jelezzük. A kottázás szempontjából nem teszünk különbséget a két fogalom között.

A hang lehet akkordban, ilyenkor a tulajdonságainak egy része az akkordhoz tartozik. Pl. az akkord összes hangja azonos hosszúságú.

A hangjegy tulajdonságai:
hang akkord
kottafej
szár, gerenda
név, oktáv
hossz
artikuláció
ujjrend
ív, frazeálóív átkötés
dinamika
előke, utóka
szöveg (jelzés)

A hang magasságát a név és az oktáv együtt adja meg. A kottabeli és tényleges oktáv módosítható, lásd alább.

Artikuláció: pl. staccato.

A lilypond azonosan kezeli a hanghoz írt szöveget és jelzést (pl. korona).

A kottafej méretének állítása az egész szólam számára: \tiny, \normalsize. Egy hangra: \tweak font-size #-2; példa az akkord szócikkben.

Oktáv beállítása

A hang jelezheti, hogy a tényleges oktávjánál lejjebb vagy feljebb kell érteni. Pl. \ottava #-1 pl. egy oktávval lejjebb viszi a hangot, mint ahogy a kottában szerepel, ezt jelzi is a kottában. Alaphelyzetben a beállítás a kottasor összes szólamára vonatkozik.

Népi megfigyelés szerint az oktávváltás szövege nem változtatható, és ez elég baj, mert a jelzés helye nagyon megtévesztő lehet.

<score>
\relative c' {
   \ottava #0 e \ottava #-1 { f e } \ottava #0 e }
</score>

\relative c' {
   \ottava #0 e \ottava #-1 { f e } \ottava #0 e }

Forrás