| Párt | Összes | Egyéni | Lista | ||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Szavazat | Mand. | Átlag | Szavazat | Mand. | Átlag | Szavazat | Mand. | Átlag | |
| FIDESZ-KDNP | 5 460 850 | 133 | 41 059 | 2 636 203 | 91 | 28 969 | 2 824 647 | 42 | 67 253 |
| JOBBIK | 2 369 513 | 26 | 91 135 | 1 276 842 | 1 | 1 276 842 | 1 092 671 | 25 | 43 706 |
| MSZP-PÁRBESZÉD | 1 305 063 | 20 | 65 253 | 622 458 | 8 | 77 807 | 682 605 | 12 | 56 883 |
| LMP | 717 159 | 8 | 89 644 | 312 731 | 1 | 312 731 | 404 428 | 7 | 57 775 |
| DK | 656 248 | 9 | 72 916 | 348 178 | 3 | 116 059 | 308 070 | 6 | 51 345 |
| EGYÜTT | 96 153 | 1 | 96 153 | 58 591 | 1 | 58 591 | 37 562 | 0 | |
| Független | 55 612 | 1 | 55 612 | 55 612 | 1 | 55 612 | 0 | 0 | |
Az egyéni körzetben az nyer, aki ott a legnépszerűbb, a többiekre leadott szavazatok elvesznek. Aki sok helyen második, az nagyon sok szavazatot veszít. Ezt látjuk az Egyéni oszlopban, a FIDESZ és a JOBBIK közötti különbségben. Ez az egyéni választókerület sajátossága mindenütt a világon. A helyieknek jó, de országosan nem, mert nem tükrözi a párt országos népszerűségét.
A tisztán listás szavazás teljesen arányos, a mandátumokat a kerekítési hibáktól eltekintve a listára leadott szavazatok arányában osztja ki.
Az egyéni és lista kombinációját arra használják, hogy enyhítsék az egyéni kerületek okozta nagy mandátumkülönbségeket. A Jobbiknak 44-szer annyi szavazat kellett egy (az egyetlen) mandátumához, mint a Fidesznek. Teljesen természetes, hogy ő jutott a legkönnyebben listás mandátumhoz. Arányaiban másfélszer könnyebben, ami messze nem kompenzálja a 44-szeres egyéni különbséget.
Hasonlítsuk viszont össze az MSZP–LMP sorpárt. Az LMP arányaiban 4-szer annyi szavazatot veszített egyéniben, mint az MSZP, a lista pedig ahelyett, hogy kompenzált volna, még növelte is az aránytalanságot. Ugyanezt mutatja az LMP–DK összehasonlítás: az LMP kétszer annyit veszített egyéniben, mint a DK, és a lista ezt a veszteséget tovább növelte. Mondhatjuk, hogy a választási rendszer az LMP-vel volt a legigazságtalanabb.
Elmondhatjuk, hogy a választási rendszer listás része nem tölti be az arányosítási feladatát, mert csak némileg enyhíti a legkirívóbb aránytalanságokat, miközben máskor épp aránytalanságot okoz. Egy arányos (tisztán listás) választási rendszerben a Fidesznek nemhogy kétharmada, de még többsége sem lenne. (A listákra leadott érvényes szavazatok száma 5 694 750, a Fidesz 2 824 647 szavazata 49,6%. Ugyanakkor a tisztán egyéni rendszerben a Fidesznek majdnem 86%-a lenne.
Az aránytalanság csökkentésének egyik módja a lista, a másik a két forduló. Az első fordulóban könnyűnek találtatott pártok helyett a másodikban a szavazónak mást kell választania. Nagyon ritka (bár létezik, pl. Nagy-Britanniában) olyan választási rendszer, amely aránytalanít, ugyanakkor egyfordulós. Márpedig a miénk közelít ehhez a lehetetlen helyzethez. Ezért rossz.
| Levélcím: gyimesilaszlo9 kukac gmail pont com |
|