Szociális kérdések

Forrás: HVG

Jobboldali vagyok: konzervatív liberális. Nem szeretek szociális kérdésekkel foglalkozni, ellenben örülök, hogy vannak akik szeretnek. Helyettem. Mert én is tudom, hogy kell.

Ha az Orbán-kormány így folytatja, lehet, hogy baloldali leszek. Pedig nem akarom.

2022. október közepén egy salátatörvénybe rejtve a fidesz ki akar vonulni a szociális ellátásból. Az 1993. évi III. törvény javasolt új 2. §-a:

„	(1) Az egyén szociális biztonságáért elsősorban önmaga felelős. (2) Ha az egyén a szociális biztonságának megteremtésére önhibáján kívül nem képes, abban – anyagi lehetősége és személyes képessége arányában – a hozzátartozó kötelessége segíteni. (3) Ha az egyén megélhetése önmaga és a hozzátartozók által nem biztosítható, a lakóhelye szerinti települési önkormányzat gondoskodási kötelezettsége áll fenn. (4) Az állami támogatásban részesülő karitatív szervezetek feladata a szociális biztonságban nem élők felkutatása és – erejükhöz mérten történő – segítése. (5) Ha az egyén szociális biztonsága a (4) bekezdésben foglaltak ellenére nem teremthető meg, annak biztosítása az állam kötelezettsége.	”

A módosítás előtti szöveg:

„	2. § A szociális ellátás feltételeinek biztosítása - az egyének önmagukért és családjukért, valamint a helyi közösségeknek a tagjaikért viselt felelősségén túl - az állam központi szerveinek és a helyi önkormányzatoknak a feladata.	”

Az ellenzék lex megdöglesznek hívja a törvényt.

2023. április. Forrás: Facebook/Nyomtassteis

Számok

2023. júniusában a megkérdezettek véleménye szerint szűkös megélhetéshez 250 eFt, az átlagoshoz 350 eFt, a gondtalan megélhetéshez 500 eFt nettó jövedelem szükséges. A válaszolók 58%-ának a jövedelme nem éri el a 250 eFt-t.

2023-ban a családok 41%-a nem megy nyaralni, közülük 64% pénzügyi okból, 14% pedig partner híján.

2009-ben a GDP 22, 2020-ban a 18%-át költötte a kormány szociális ellátásokra.

A tomboló vírusjárvány közepén, amikor a világon Magyarországon halnak meg a legtöbben a covid járványban, a kormány fel akarja számolni a hajléktalanok kórházát, hogy irodaházat építsen a helyére.

2017-ben az EuroStat úgy mérte, hogy magyarok 31,9 százaléka él súlyos nélkülözésben. Ez kétszer akkora szám, mint amit a KSH publikált. Ezzel az EU-ban hátulról a negyedik helyen állunk, épp csak megelőzve Görögországot, és jóval Románia és Bulgária előtt.

2013 és 2017 között egy háztartás átlagosan 70 ezer forinttal többet spórolhatott volna, mint a rezsicsökkentéssel befagyasztott árakon, mert a gázár csökkent a világpiacon. Volt is egy magyar cég, amelyik a rezsiár alatt akarta adni a gázt, de a fidesz nekiment, és visszakozott.

Az Orbán-kormány még a rászorultaktól is lop: a vörösiszap-katasztrófa áldozatai az összegyűjtött pénznek mindössze 13%-át kapta meg, a többit a fidesz „közcélokra” fordította.

2019-ben december közepéig 37-en fagytak meg, január 5-ig 74-en, január 20-ig 95-en. Sokan nem is szabad ég alatt, hanem fűtetlen lakásokban. Ebből már nemzetközi felháborodás is lett.

„	Van még olyan ország, ahol a minimálbér adóköteles, de a futballista 500 millióig adómentes?	”
– Facebook/Zsombor Petróczki

Az Orbán-kormány idején évi 8%-os reálbér-növekedések voltak.

A KSH adatai szerint 2022-ben a magyar lakosság 13,9 százalékának, azaz nagyjából 1,3 millió embernek az asztalára nem jutott rendszeresen (legalább minden másnap) hús. Az EU átlag 8,3%. A havi nettó 125 570 forintos (a 2021-ben a szegénységi küszöbnek megfelelő) bérből élők között ez az arány 29,6%.

Létminimum

Forrás: Facebook/Architektúra

Mindenütt másutt az állampolgári jogok része egy bizonyos jólét, hogy emberek ne zuhanjanak ki a annyira társadalmi munkamegosztásból, hogy lehetetlen legyen őket visszailleszteni a pszichikai vagy fizikai állapotuk miatt. Nálunk nincs alsó korlát, ami alá az ellátórendszer nem engedi lecsúszni az embereket.

Az Eurostat és a KSH más módszertannal számolja a létminimum alatt élőket. Az Eurostat létminimum alattinak tekinti, aki az alábbi 13 tételből legalább 5-öt nem engedhet meg magának:

1. váratlan kiadások finanszírozása
2. évente egy hét nyaralás
3. minden törlesztőrészlet, lakbér és rezsi befizetése időre
4. hús, hal, vagy ezekkel azonos tápértékű vegetáriánus étel kétnaponta
5. az otthona melegen tartása
6. egy autó
7. az elhasznált bútorok cseréje
8. az elhordott ruhák lecserélése újakra
9. két pár cipő, a saját méretében
10. hetente egy kevés pénz nem létszükségleti kiadásokra
11. rendszeres kikapcsolódás
12. havonta egyszer egy étel vagy ital elfogyasztása barátokkal, családdal
13. internet-hozzáférés

A KSH szerint Magyarországon az emberek 14,5%, az Eurostat szerint 31,9% él létminimum alatt. Ez az EU-ban hátulról a 4. Görögország, Bulgária és Románia előtt. Görögországot kevéssel előzzük meg, az utolsó két országban 50%-nál többen élnek létminimum alatt.

A magyar helyzet javul: 2014-ben még 41% élt súlyos nélkülözésben. A mienknél nagyobb javulást egyedül Máltán mértek.

A KSH 2015 óta nem közöl létminimum-adatokat. 2020-ban egy egyszemélyes háztartás szegénységi küszöbe havi 116 ezer forint volt.

Demográfia

Forrás: Facebook/Csillag Tamás

Az új családvédelmi programot népszerűsítő plakát, melynek fotója két éve nyertes mém volt Spanyolországban. Forrás: Euronews

A demográfia három lábon áll: termékenység, halálozás, vándorlás. Csehországban mind a három egy kicsit több, mint nálunk, és nem is fogynak. A szlovákok sem. Ez számunkra sem elérhetetlen. Az 1,8-es termékenységi ráta elérhetőnek tűnik, de az egészségügyet jelentősen kéne javítani.

A munkaképes (25–64 éves) lakosság a teljes népesség 55,3%-a, a nyugdíjasok (65 éven felüliek) aránya 19,7%.

---

2011-es adatok szerint 4,1 millió háztartás van, átlagosan 2,36-an élnek bennük, az eltartottak átlagos száma 1,33. Közel 9,7 millióan élnek magánháztartásban.

A 2022-es népszámlálás előzetes adatai szerint 4,6 millió háztartásból 9,2 millió személy adatát gyűjtötték össze, ebből 7 milliót online. A KSH 4%-ra becsüli a be nem érkezett adatok számát. Ha így van, akkor a tényleges lakosságszám 9,58 millió, 350 ezerrel kevesebb, mint 11 évvel ezelőtt.

A nők száma kb. 5 millió, a bevándorlók száma 11 év alatt 130 ezer, a 14 év alattiak száma 1,4 millió. 11 év alatt a 65 év felettiek száma 19%-kal nőtt, a 14 év alattiaké kicsit. A csökkenés zömét a 15–64 évesek adják.

---

Orbán Viktor az Országházban, az Idősügyi Tanács alakuló ülésén kitért az európai demográfiai válságra is, amelyről szerinte az „európai politikai gondolkodást béklyóba szorító politikai korrektség” miatt nem lehet „kellő kendőzetlenséggel” beszélni.

Álláspontja szerint az a közösség, amely biológiailag nem képes fenntartani magát, nem méltó arra, hogy létezzen, márpedig Európának ez jelenleg nem megy, ám többségben vannak az erre a helyzetre adott rossz válaszok, mint például a bevándorlás politikája, amit a kormányfő rossz dolognak, kockázatosnak, nehézségeket hozónak tart.

Az „erkölcsileg helyes magatartás” ehelyett a családpolitika alkalmazása, valamint az, hogy ha kevés a munkaerő, akkor meg kell nézni, hogy az adott közösségeken belül hol vannak rejtett munkaerő-tartalékok, akik nem elég képzettek.

A vastagon szedett rész náci gondolkodásmód.

Családpolitika

A családpolitikát a választók a legsikeresebb fidesz-eredménynek tartják (ezért lehet ennyit költeni rá), még akkor is, ha az elveivel nem értenek egyet. Még nemzetközi téren is van elismertsége. A céljai és eszközei vitathatók, és bizonyíthatóan a saját maga által deklarált célokat sem éri el. Az elvi hiba az, hogy ha a termékenységi ráta 2,1 lenne, a népességfogyás akkor is 2050 táján állna meg 9 millió alatti számnál.

A másik ellentmondás, hogy a kormány szeretne több gyereket, de nem mindegy, kitől. A kettő ellentmond egymásnak. Az átlagjövedelem fölöttiektől várnának több gyereket, miközben az alattiakkal – a lakosság 70%-ával – egyáltalán nem foglalkoznak. Vagy több gyerek szülessen, vagy a megszületettek nagyobb jólétben éljenek: a kettő együtt nem megy. Az egyenlősítő politika a demográfiai célokon is segítene.

A 3 gyerekes anyák jövedelemadójának a megszüntetése 150 MFt-be kerül a költségvetésnek, 187 ezer ilyen család van.

Orbán 7 éve alatt nem nőtt a gyerekszülés hajlandóság az előtte levő 7 évhez képest. Sőt, némileg csökkent. 2022-ben még mindig kevesebb a születésszám, mint 2009-ben, viszont a termékeny korban levők száma még jobban csökkent, így a termékenységi ráta 1,32-ről 1,59-re nőtt, ami kicsit magasabb az EU-átlagnál. A születési ráta egyébként minden országban javult 2010-től – valószínűleg a konjuktúrának köszönhetően

Az abortusztilalomnak nincs akkora hatása, mint sokan hiszik, mert csak előrehozza a nem tervezett szülést, aztán az emberek megtanulnak védekezni, és jön a visszaesés.

1981-ben volt a demográfiai csúcs 10,7 millió fővel, azóta visszaesés van.

A házasságok számában ugyan van növekedés az együttélések miatt. A házasságkötéseknek ösztönzést adott a családalapítási hitel, de a babák száma nem nőtt, inkább a pocakos házasságkötéseké.

Magyarország egyedüli abban, hogy az értelmiségnek több gyereke születik átlagosan, mint a szakmunkásoknak. Ez viszont lassítja a felfelé áramlást.

2019. márciusában – a Soros-Juncker plakátokról a figyelmet elterelendő – előálltak egy új „családvédelmi programmal”, ami ugyanabból indul ki, amiből a fidesz mindig. Azt hiszik, hogy csak megfelelő helyre kell tenni megfelelő összeget. Tenyészhitellel akarják megoldani a demográfiai kérdést. Közben nincs elég gyermekorvos, az iskolai oktatás mélyponton van, a lakásárak nőnek. A CEU gendertudománnyal foglalkozó tanszékének Bécsbe kellett költöznie, pedig ez a tudomány mondhatná meg a tennivalókat.

A válások nagy számának egyik oka a teljes foglalkoztatottság: a nők anyagilag már nem annyira kiszolgáltatottak. A klasszikus nagycsaládos együttélés azért szűnt meg, mert a gyerekre nem munkaerőként tekintünk, aki részt vesz pl. az állatok ellátásában. Régen gyerekkel, de legalábbis házassággal lehetett külön lakáshoz jutni.

Az alacsony jövedelműeknél az anyaság egy hasznos szerep: ezért nagyobb a gyerekvállalás (bár ez nálunk nem áll).

„	Az állami egészségügy mai működésével nem lehet népesedési fordulatot elérni.	”
– Matolcsy György

„	A kormány óriási pénzeket költ a társadalmi egyenlőtlenségek fennmaradására, aminek következtében keresztbe tesz a saját családpolitikai céljainak.	”
– Lakner Zoltán

Lakhatás

Lakhatás nélkül semmilyen szociálpolitikát nem lehet folytatni.

A bankhitelezés alapú támogatás (csok) csak a felső réteget tudja elérni. Lehetne pl. bérlakás, lakástámogatás, ami nálunk nincs.

Nemcsak a gyerekeseknek és párkapcsolatban élőknek kell támogatás, hogy később ők is el tudják kezdeni a családi életüket. A családok fele úgy tud belépni a lakáspiacra, hogy van mozgósítható családi vagyon. A másik fele vagy eladósodik, vagy egyáltalán nem tud önálló életet kezdeni (mamahotel).

A bérlakásprogramot az önkormányzatok tudnák csinálni, ha visszakapnának jogokat. Magán lakbértámogatást is lehetne bevezetni.

Nálunk a tulajdonhoz vezető lakástámogatást szeretik az emberek, pedig válás esetén hátrányos. Az anyagi függetlenség elérésének segítése jobb lehet.

Közösségi politika

A jó közösségi élmény az, ha az ember a tevékenységével változást tud elérni.

Az Orbán-féle közösségi politika az, hogy ő megszemélyesíti a nemzetet, és minden, amit elér, az közös büszkeség, amiért őt kell szeretni. Azt mondja, nem kell változtatnod semmit, ha átadod nekem a döntést. Nem az a cél, hogy a polgár döntsön, épp ellenkezőleg, majd föntről megmondják, mi a jó. Ezzel nem úgy leszel a közösség része, hogy megváltoztattál valamit, hanem rád oktrojálják a döntéseket.

Várható élettartam

Az élettartam nem feltétlenül az anyagi jóléttől függ. Az USA-ban 25 éve, biztosítás alig van, az emberek rengeteg pénzt költenek az egészségügyre, nagyon egyenlőtlenül elosztva, az egészségügyi szolgáltatások nehezen elérhetők, az össztársadalmi mutatók rosszak.

Egy magyar kutatás szerint az érettségizett férfiak élettartama 11 évvel magasabb az érettségizetlenekénél.

Ugyanebből a kutatásból az is kiderült, hogy a covid 1,5–2,5 évvel vetette vissza a várható élettartamot. Ez a férfiak esetén a 2009-es, a nőknél a 2004-es szintnek felel meg.

Források

• A kormány 17:01-kor tette át a megbeszélést - elmarad a sztrájk. www.napi.hu (2019. dec. 12.)
• ‼ Ilyen romboló, a jövőt elpusztító időszak még nem volt Magyarországon. Interjú Ferge Zsuzsával nyugatifeny.hu (2017. ápr. 20.)
• Kétszer annyi súlyosan nélkülöző magyart talált az Eurostat, mint a KSH. hvg.hu (2019. dec. 14.)
• Szász Péter: A kormány 17:01-kor tette át a megbeszélést - elmarad a sztrájk. www.napi.hu (2019. nov. 12.) Ennyire hülyék nem lehetnek. Ez már szándékos. Most a bíróság fogja megállapítani a kötelező szolgáltatások körét..
• Barabás Júlia: Betámaszt az áruházaknak a lengyel kormány. www.napi.hu (2019. szept. 21.) A kidobásra ítélt, de még fogyasztható élelmiszereket jótékony célra kell felajánlani.
• Ezt a fajta szégyenkezést rég láttam már a kormánypártiakon – pedig csak verset mondott nekik Korózs Lajos a parlamentben. balramagyar.hu (2019. márc. 25.) Hanyas vagy?.
• Rita Pálfi: Világhírű mém szereplői a magyar kormány plakátján. hu.euronews.com (2019. márc. 13.)

Kapcsolódó szócikkek

• Ukránok Magyarországon