Magyar Wikipédia
A Wikipédia szabályai az útmutatókban vannak. Ezek betartása elvileg nem kötelező, de büntetnek érte, ha valaki nem tartja be. Az útmutatók egy-egy mondatából mantrát csináltak, ez hívószóként működik.
Győzteskompenzáció
A győzteskompenzáció az én cikkem a magyar Wikipédián. Itt van az eredeti változata.
A Tomcsy nevű szerkesztő azonnal elkezdett vandálkodni: kihúzta a saját lapomra hivatkozást a cikkből. Írtam a vitalapjára (ez a módja a nézeteltérések megbeszélésének).
- Az egyik útmutató szerint – a nyilvánvaló dolgok kivételével – minden állításra forrást kell adni, egyébként a szöveg törölhető. Új kutatási eredményt pl. nem szabad közölni a Wikipédián. Mantra: „a Wikipédia nem az első közlés helye”.
A saját lapon közölt számítások a nyilvánvaló dolgok kategóriájába tartoznak, hiszen megadott forrásból a négy alapművelet segítségével keletkeztek.
A linkek törlése viszont az állítások indoklását távolítja el. A következő lépés az lesz, hogy az indoklás nélküli állítást fogják eltávolítani. Aztán meg a teljes cikket, mivel csak indoklás nélküli állításokból áll.
Felvetettem a kérdést a járőrök üzenőlapján. Merthogy ott kell a Szent Útmutatók szerint. Erre kitiltottak a lapról egy hétre, pedig a lap pont az ilyen problémák megvitatására való, a „szerkesztői háború” (újabb mantra) elkerülése érdekében.
A kitiltás indoka az volt, hogy oda nem tartozó dolgokat írtam. Tomcsy pártatlanságát kérdőjeleztem meg, ami a Wikipédia egyik legfontosabb alapelve. Az oda nem tartozó témákat pedig Tomcsy vetette fel, én csak válaszoltam. Őt nem tiltották ki.
Kitiltás
Én így hívom. A jogaim elvételét értem rajta. A jogokat szavazással lehet kapni, nyilván elvenni is lehet így.
A Wikipédia cikkeit a nagyközönség akkor látja, ha azokat valaki ellenőrizte. Az ellenőröket járőröknek hívják: ez egy szavazással kapható jog. A megerősített szerkesztő olyan megbízható ember, akinek a szerkesztései azonnal publikusak. Ez is egy szavazással szerezhető jog.
A rabszolgatörvényról szóló cikkem miatt elvették minden korábban kapott jogomat azon a címen, hogy a cikk nem pártatlan. Csakhogy ilyen címen nem lehet jogokat elvenni. A nem pártatlan cikket ki kell javítani, vagy ha nem lehet, le kell törölni.
A jogok elvételét azzal indokolták, hogy meg kell előzni, hogy legközelebb ilyet tegyek. Vagyis olyasmiért büntettek, amit nem követtem el, csak feltételezték, hogy el fogok. A rabszolgatörvény volt az első cikkem, ahol egyáltalán felmerült a pártatlanság kérdése…
A(z angol?) Wikipédia egyik alapelve, hogy a büntetés a legvégső eszköz. A nézeteltéréseket vitákon kell rendezni.
A kitiltás érdekében rendeztek egy szavazást, amin négyen vettek részt, hárman szavaztak mellette. A döntést másfél nap alatt hozták meg anélkül, hogy megvárták volna, amíg reagálni tudok. Ez a tisztességes eljáráshoz való jog súlyos megsértése. Ilyen útmutató persze nincs, és a Wikipédia törvényen felülinek tartja magát a belső működésében.
A cikkben azt állítottam, hogy a rabszolgatörvény alkotmányellenes. Ezt utóbb az Alkotmánybíróság meg is állapította a törvény egyes pontjaira. Az állításokat újságcikkekkel támasztottam alá, mivel a cikk írásakor az Alkotmánybíróság még nem nyilatkozott, ahogy azt a Szent Útmutatók előírják.
Általános problémák
Pártatlanság
A Wikipédia elvileg pártatlan. Szélsőséges példa az emberi test öngyulladásáról szóló cikk. Amikor javasoltam a törlését, azzal utasították el, hogy vannak, akik hisznek benne, és mi nem mondunk véleményt…
A politikai szócikkeknél jóval kevésbé kényesek.
- Az ellenzékkel foglalkozó szócikkeket, módosításokat jóval később ellenőrzik, mint a többit. Ellenőrzés nélkül a nagyközönség nem látja a cikkeket, hacsak rá nem kattint az Ellenőrzött változat menüpontra). 2022. szeptember 28-án például még ′21-es ellenőrizetlen módosításaim is voltak. A legrégebbi ellenőrizetlen cikk akkor kb. 300 napos volt. Nagyon közel jártam hozzá.
- Az ellenzékkel foglalkozó szócikkek rögtön megkapják, hogy nem pártatlanok. A kormánypártokról szólók jóval ritkábban.
- Amikor fel akartam tölteni egy ellenzéki politikus fényképét, amit tőle kaptam, a fényképekkel foglalkozó admin két dolgot kért:
- igazolást a fényképésztől, hogy engedélyezi a kép megosztását (ezt utóbb visszavonta)
- közvetlenül a Wikipédiának írt levelet, holott az akkori útmutató megengedte a közvetítést. Az admin saját hatáskörben, minden konzultáció nélkül megváltoztatta az útmutatót.
Adminok és járőrök
Egy számítástechnikai rendszerben az alkalmazás-adminisztrátorok dolga a felhasználók és az erőforrások kezelése. Ehhez számítástechnikai többletjogok kellenek az adott alkalmazásban és a gépen, ahol az alkalmazás fut. Az alkalmazás neve mediawiki. (Ez a lap ugyanazt a mediawiki alkalmazást használja, mint a magyar Wikipédia, csak a tartalom más.)
A szolgáltatások alkalmazásokban futnak, az egyes alkalmazásokhoz is kellhetnek jogok: melyik felhasználó milyen funkciókat használhat. Ezeket én tartalmi jogoknak hívom. A tartalmi jogokhoz csak az alkalmazáson belüli jogosultság kell. A felhasználók kezelése nem tartozik a tartalomhoz, bár sok alkalmazásnak saját felhasználónyilvántartása van.
A Wikipédián a két csoport: (alkalmazás)adminok, a tartalmi jogok tulajdonosai a járőrök.
A számítástechnikai biztonság megköveteli a két csoport teljes szétválasztását, és biztonsági ellenőrzés alkalmával ez egy fontos szempont. Ha egy személy mindkét feladatot ellátja, azt külön néven kell tennie. Ez azért fontos, mert az adminok csoportja olyan befolyást szerezhet, ami a tartalmi működést is befolyásolhatja – az adminok érdekében.
A Wikipédián az adminok egyúttal járőrök is, vagyis a két funkció nem válik el. Az angol Wikipédián felmerült a kettő elválasztása, de az erről szóló beszélgetés döntés nélkül elhalt.
Ez azzal jár, hogy az admin jogú felhasználóknál nem lehet tudni, hogy járőri (tartalmi) vagy admin (hatósági) cipőben szólnak-e hozzá. Az angol Wikipédián ez nem okoz nagy gondot, mert ott minden admin-döntést megvitatnak. A magyar Wikipédián bármelyik admin dönthet. Volt rá példa, hogy bepanaszoltam egy admint amiatt, hogy túllépte a hatáskörét, és a panaszt ő maga bírálta el.
Fellebbezés
A szerkesztéstől eltiltásnak két módja van. Az enyhébb esetben vitalapra lehet írni, vagyis lehet a közösséghez fellebbezni az admin döntése ellen. Ha az admin úgy ítéli meg, ettől is eltilt. Ekkor egy lehetőség marad: e-mailben lehet megkeresni az adminokat egyenként, hátha valamelyikük pártolja az ügyet.
Vagyis pont a súlyosabb ítélet ellen nem lehet fellebbezni a legfőbb fórumhoz, a szerkesztők közösségéhez. E-mailben tud fellebbezni a Wikitanács valamelyik tagjához, de ő vagy válaszol, vagy nem: nem köteles.
Egyéb problémák
- A mediawikit úgy írták meg, hogy az olvasóknak szóló szócikkek elváljanak a szócikk szerkesztéséhez szükséges információktól („vitalap”). A magyar Wikipédián az a szokás alakult ki, hogy a cikkek problémáit ordító feliratokban a cikk elejére teszik. Pl. hogy nincs forrás, hogy érzékeny politikai témájú a cikk. Ezzel a magyar Wikipédia a saját renoméját rontja. Példa a már említett Spontán emberi öngyulladás.
- Egy vitában – megintcsak – a Tomcsy nevű szerkesztő összegyűjtötte az internetről a tevékenységeimet. Pl. hogy az MMM webadminja voltam pár hónapig. (Ezzel akarta alátámasztani, hogy nem vagyok pártatlan, holott attól még írhatnék pártatlan cikkeket.) Amikor kértem, hogy szedjék le onnan, mert személyiségi jogokat sért, az volt a válasz, hogy a Wikipédiának nincs adatvédelemhez értő szakembere. Az indok törvénysértő: szakember nélkül nem kell betartani a törvényeket?
- Az egyik Szent Útmutató szerint a vitákat a Wikipédián belül kell rendezni, és ha valaki külső szervezethez, pl. bírósághoz fordul, azt kitiltják, mert nem várható el tőle, hogy pártatlan lesz. A kitiltás itt nem a jogok elvételét jelenti, hanem a szerkesztési jog megvonását is. Ez a magyar törvények súlyos megsértése: a PTK előírja, hogy a perben álló felek is kötelesek együttműködni. Valószínűleg a nyilvánossághoz fordulás – például ez a lap – önmagában is megalapozza a kitiltást megalapozó fennforgást.
- Szerzői jogok a Wikipédián is vannak: hivatkozni kell az információt tartalmazó lapra a wikin belül is. Ez a fordításoknál okoz megoldhatatlan problémát a Szent Útmutatók számára – márpedig a magyar cikkek túlnyomó többsége fordítás. A szerzők miatt muszáj az angol wikire hivatkozni, de a forrásoknál ez nem megengedett. Ellenőrzés után át kell másolni az angol (persze más nyelvű is lehet) cikkből a magyarba. Az ellenőrzés viszont technikailag megoldhatatlan: a források többsége nem is érhető el Magyarországon, még könyvtárban sem. Rejtély, hogy ha a szerzőket lehet az angol wikiből venni, a forrásokat miért nem. Ebben is egyedülálló a magyar Wikipédia (a hülyeségben): a többi nemzeti wikiben nincs ilyen előírás.
Előzmények
Amikor a magyar Wikipédia szerkesztője lettem 2010 végén, az volt a mantra, hogy az angol Wikipédiára nem szabad linkelni (pedig külön megoldás van a mediawikin belüli linkekre). Az indok az volt, hogy írj meg egy rövid magyar cikket ahelyett, hogy az angolra linkelnél. Ez persze megvalósíthatatlan: egy tudományos cikk sok külső hivatkozást tartalmaz: nem lehet mindegyiket megírni még csonk formájában sem. Ha meg egy cikk olyan rövid, hogy csonknak sem megfelelő („szubcsonk”), akkor eleve letörlik.
- Az angol Wikipédián kifejezetten támogatják a szubcsonkok írását abból a meggondolásból, hogy hátha valakinek kedve támad megírni a cikket. Aztán ha mégsem, akkor megbeszélés után törlik. A megbeszélés megintcsak motiváció lehet a cikk megírására. Nálunk a szubcsonk ellenkezik a Szent Útmutatókkal, és egy admin saját hatáskörben törölheti.
- Az ilyen értelmetlenségekre az a válasz, hogy nem az angol Wikipédia szabályai érvényesek. Kár.
Én meg csináltam egy sablont (ez egy technikai megoldás a wikinyelvben), ami lehetővé tette a linket. Ebből óriási felzúdulás lett, a magukat mérvadóknak tekintő adminok azt mondták, törpe minoritás a véleményem (nem ezekkel a szavakkal). Végül valaki kiírta a szavazást róla, és elkeseredett viták után egyetlen szavazattal győzött az angol link. Ezt azóta sem bocsátották meg a „mérvadó” adminok.
Aztán a mediawiki fejlesztői kitalálták, hogy a sok nemzeti wiki közös adatait egy közös wikiben gyűjtik (Wikidata). Azóta ezt erőltetik magyar források helyett is (pl. a személyek adatait nem írják le a magyar wikiben, hanem a Wikidatából veszik.) Magyar módra átestünk a ló túlsó oldalára. Ennek az a hátránya, hogy a Wikidatát nem az olvasóknak szánták, emiatt a felülete használhatatlan az olvasó számára. Kétségtelen előnye viszont, hogy nem emel ki egy nyelvet.
A szavazás óta semmi nem jó, amit a wikiben csinálok. Amíg kémiai cikkeket írtam, eltűrtek, de a politikai téma óta nem.