Kína - Laptörténet

Laci: /* Az EU és Kína */

2023-10-07T23:01:29Z

Az EU és Kína

← Régebbi változat		A lap 2023. október 8., 01:01-kori változata
16. sor:		16. sor:

	A Bizottság elnöke jelezte, hogy az EU vámvédelmi intézkedéseket tervez Kínával. Ez a magyar Kína-politikát zsákutcába viheti.		A Bizottság elnöke jelezte, hogy az EU vámvédelmi intézkedéseket tervez Kínával. Ez a magyar Kína-politikát zsákutcába viheti.

			{{idézet\|Albánia is összefogott Kínával anno, nem lett belőle albán csoda.}}

	== Oroszország és Kína ==		== Oroszország és Kína ==

Laci: /* Az EU és Kína */

2023-10-07T23:00:44Z

Az EU és Kína

← Régebbi változat		A lap 2023. október 8., 01:00-kori változata
11. sor:		11. sor:

	== Az EU és Kína ==		== Az EU és Kína ==
	{{forr1\|{{youtube\|CsH8XwRR_v8\|Végleg a perifériára sodorhat minket az EU kereskedelmi háborúja Kínával\|date=2023-09-14}} {{jegyz}}}}		{{forr1\|{{youtube\|CsH8XwRR_v8\|Végleg a perifériára sodorhat minket az EU kereskedelmi háborúja Kínával\|aut=Bod Péter Ákos\|ass=Riporter: Baka F. Zoltán\|date=2023-09-14}} {{jegyz}}}}

	Kína az állami támogatás miatt tud olcsón autót előállítani, és ez nagyobb, mint amennyit az EU-beli gyárak kaphatnak. A franciák régóta kezdeményezik a fellépést, a németek mindig lassan szánják el magukat, de akkor aztán nagyon, és a nagyon most jött el.		Kína az állami támogatás miatt tud olcsón autót előállítani, és ez nagyobb, mint amennyit az EU-beli gyárak kaphatnak. A franciák régóta kezdeményezik a fellépést, a németek mindig lassan szánják el magukat, de akkor aztán nagyon, és a nagyon most jött el.

Laci, 2023. október 7., 22:42-n

2023-10-07T22:42:53Z

← Régebbi változat		A lap 2023. október 8., 00:42-kori változata
9. sor:		9. sor:

	A [[Fudan Egyetem]] nem a kormány, hanem Matolcsy kezdeményezése volt.		A [[Fudan Egyetem]] nem a kormány, hanem Matolcsy kezdeményezése volt.

			== Az EU és Kína ==
			{{forr1\|{{youtube\|CsH8XwRR_v8\|Végleg a perifériára sodorhat minket az EU kereskedelmi háborúja Kínával\|date=2023-09-14}} {{jegyz}}}}

			Kína az állami támogatás miatt tud olcsón autót előállítani, és ez nagyobb, mint amennyit az EU-beli gyárak kaphatnak. A franciák régóta kezdeményezik a fellépést, a németek mindig lassan szánják el magukat, de akkor aztán nagyon, és a nagyon most jött el.

			A Bizottság elnöke jelezte, hogy az EU vámvédelmi intézkedéseket tervez Kínával. Ez a magyar Kína-politikát zsákutcába viheti.

	== Oroszország és Kína ==		== Oroszország és Kína ==

Laci, 2023. október 7., 22:33-n

2023-10-07T22:33:15Z

← Régebbi változat		A lap 2023. október 8., 00:33-kori változata
4. sor:		4. sor:

	A debreceni kínai akkumulátorgyár a magyar történelem egyik legnagyobb befektetése lesz. Még európai mércével is számottevő projektről van szó. Politikai gesztusokért cserébe nem segítene nekünk Kína (pl. hitellel), de ha befektetése van itt, akkor igen.		A debreceni kínai akkumulátorgyár a magyar történelem egyik legnagyobb befektetése lesz. Még európai mércével is számottevő projektről van szó. Politikai gesztusokért cserébe nem segítene nekünk Kína (pl. hitellel), de ha befektetése van itt, akkor igen.
			{{bővebben\|Akkumulátorgyár#CATL}}

	A Budapest–Belgrád vasútvonal magyar kezdeményezés volt. Pireuszban van egy kínai tulajdonú kikötő, innen szeretnék Belgrádon keresztül Nyugat-Európába küldeni az áruikat.		A Budapest–Belgrád vasútvonal magyar kezdeményezés volt. Pireuszban van egy kínai tulajdonú kikötő, innen szeretnék Belgrádon keresztül Nyugat-Európába küldeni az áruikat.

Laci: /* Forrás */

2023-06-06T21:03:17Z

Forrás

← Régebbi változat		A lap 2023. június 6., 23:03-kori változata
24. sor:		24. sor:

	Kína 1,5 mk㎡ területet magáénak gondol Oroszországból: Mongólia, Kirgízia, és a Kazahsztán déli részén levő {{hulink\|Balkas-tó}} és a {{hulink\|Bajkál-tó}} is. <!--1858, ajguni szerződés, amit--> Kína szerint egyenlőtlen szerződés következtében került el tőle.		Kína 1,5 mk㎡ területet magáénak gondol Oroszországból: Mongólia, Kirgízia, és a Kazahsztán déli részén levő {{hulink\|Balkas-tó}} és a {{hulink\|Bajkál-tó}} is. <!--1858, ajguni szerződés, amit--> Kína szerint egyenlőtlen szerződés következtében került el tőle.

			== Jegyzetek ==
			<references/>

	== Forrás ==		== Forrás ==
	* {{hulink\|Országok GDP szerinti listája (nominális)}} (magyar Wikipédia)		* {{hulink\|Országok GDP szerinti listája (nominális)}} (magyar Wikipédia)
		⚫	* {{hulink\|Tienanmen téri vérengzés}} (magyar Wikipédia)
			* {{CitWeb\|url=https://24.hu/tudomany/2023/06/06/tienanmen-teri-verengzes-tuntetes-lazadas-kina-kommunizmus/\|tit=Lemészárolta a tüntetőket a Kínai Kommunista Párt\|aut=Stéger Dávid\|date=2023-06-06}}

			Hírek:
	* {{CitWeb\|url=https://g7.hu/vilag/20230217/sorra-fordulnak-el-a-kelet-europai-orszagok-kinatol/\|tit=Sorra fordulnak el a közép-európai országok Kínától\|aut=Fabók Bálint\|date=2023-02-17}}		* {{CitWeb\|url=https://g7.hu/vilag/20230217/sorra-fordulnak-el-a-kelet-europai-orszagok-kinatol/\|tit=Sorra fordulnak el a közép-európai országok Kínától\|aut=Fabók Bálint\|date=2023-02-17}}
	* {{CitWeb\|url=https://hvg.hu/360/202302__salat_gergely__akinai_utrol_mint_alternativarol__akinai_penz_olyan_mint_anyugati\|tit=Az USA üzeni, ha nem álltok mellénk Kína ellen, nem védünk meg az oroszoktól\|aut=Dezső András\|date=2023-01-13}}		* {{CitWeb\|url=https://hvg.hu/360/202302__salat_gergely__akinai_utrol_mint_alternativarol__akinai_penz_olyan_mint_anyugati\|tit=Az USA üzeni, ha nem álltok mellénk Kína ellen, nem védünk meg az oroszoktól\|aut=Dezső András\|date=2023-01-13}}
⚫	* {{hulink\|Tienanmen téri vérengzés}} (magyar Wikipédia)

	[[Kategória: Külpolitika]]		[[Kategória: Külpolitika]]

Laci: /* Oroszország és Kína */

2023-05-14T06:31:06Z

Oroszország és Kína

← Régebbi változat		A lap 2023. május 14., 08:31-kori változata
15. sor:		15. sor:

	2023. március 20–22. között a kínai elnök Oroszországba látogatott, de az eredetileg tervezett 3. nap elmaradt. A Szibéria Ereje 2-ről sem sikerült megállapodni. Az 1-en 2022-ben 17 M㎥-t vettek a kínaiak, 2027-re fog felfutni a névleges 38 M㎥-re. A kommüniké elején az volt, hogy a két ország szövetsége '''nem''' katonai-politikai jellegű, és nem irányul harmadik ország ellen. Mindkét fél elítélte a nukleáris fegyverekkel való fenyegetőzést.		2023. március 20–22. között a kínai elnök Oroszországba látogatott, de az eredetileg tervezett 3. nap elmaradt. A Szibéria Ereje 2-ről sem sikerült megállapodni. Az 1-en 2022-ben 17 M㎥-t vettek a kínaiak, 2027-re fog felfutni a névleges 38 M㎥-re. A kommüniké elején az volt, hogy a két ország szövetsége '''nem''' katonai-politikai jellegű, és nem irányul harmadik ország ellen. Mindkét fél elítélte a nukleáris fegyverekkel való fenyegetőzést.

			Kína befolyása nő a volt szovjet köztársaságokban. A legjobb példa {{hulink\|Kazahsztán}}, a volt szovjet térség első-második legfontosabb állama Ukrajna mellett.. 2022 szeptemberében a kínai elnök Putyinhoz menet megállt {{hulink\|Asztala\|Asztalában}}, és sajtótájékoztatón kijelentette, hogy Kína támogatja Kazahsztán szuverenitási erőfeszítéseit.

			A függetlenedés jele, hogy 2023. január közepén Kazahsztán felmondta a rubelátváltási szerződést. Néhány héttel később bezárták a moszkvai kereskedelmi kirendeltségüket.<ref>Kazahsztán kerülni akarta annak gyanúját is, hogy olyan termékeket szállít Oroszországnak, ami miatt szankciók érhetik.</ref> 2023. május 9-én nem tartottak dísszemlét Kazahsztánban, mert tiltakoznak a II. világháború emlékének politikai célú felhasználása ellen.

	== Történelem ==		== Történelem ==

Laci, 2023. május 14., 06:06-n

2023-05-14T06:06:16Z

← Régebbi változat		A lap 2023. május 14., 08:06-kori változata
8. sor:		8. sor:

	A [[Fudan Egyetem]] nem a kormány, hanem Matolcsy kezdeményezése volt.		A [[Fudan Egyetem]] nem a kormány, hanem Matolcsy kezdeményezése volt.

			== Oroszország és Kína ==
			{{forr1\|{{youtube\|5zjkiEl564Y\|Sz. Bíró Zoltán volt az Agóra Szolnoki Közéleti Egyesület vendége\|aut=Sz. Bíró Zoltán\|date=2023-05-04\|tol=40m50s}} {{jegyz}}}}

			Az oroszok szeretnének intézményesített politikai és katonai szövetséget, de Kína nem akarja. Már a háború előtt túl kockázatosnak tartották a zajos putyini politikát. Kína egyébként sem keres szövetségest.

			2023. március 20–22. között a kínai elnök Oroszországba látogatott, de az eredetileg tervezett 3. nap elmaradt. A Szibéria Ereje 2-ről sem sikerült megállapodni. Az 1-en 2022-ben 17 M㎥-t vettek a kínaiak, 2027-re fog felfutni a névleges 38 M㎥-re. A kommüniké elején az volt, hogy a két ország szövetsége '''nem''' katonai-politikai jellegű, és nem irányul harmadik ország ellen. Mindkét fél elítélte a nukleáris fegyverekkel való fenyegetőzést.

	== Történelem ==		== Történelem ==

Laci, 2023. május 14., 05:11-n

2023-05-14T05:11:04Z

← Régebbi változat		A lap 2023. május 14., 07:11-kori változata
8. sor:		8. sor:

	A [[Fudan Egyetem]] nem a kormány, hanem Matolcsy kezdeményezése volt.		A [[Fudan Egyetem]] nem a kormány, hanem Matolcsy kezdeményezése volt.

			== Történelem ==
			A SZU széthullásakor (1991 végén) a SZU és Kína GDP-je nagyjából azonos volt. [[Oroszország]] ennek a felét örökölte meg. Ma 1:10 a viszony: a kínai GDP 17 eM$, az orosz 1700 M$.

			Kína 1,5 mk㎡ területet magáénak gondol Oroszországból: Mongólia, Kirgízia, és a Kazahsztán déli részén levő {{hulink\|Balkas-tó}} és a {{hulink\|Bajkál-tó}} is. <!--1858, ajguni szerződés, amit--> Kína szerint egyenlőtlen szerződés következtében került el tőle.

	== Forrás ==		== Forrás ==

Laci: /* Forrás */

2023-05-14T04:55:12Z

Forrás

← Régebbi változat		A lap 2023. május 14., 06:55-kori változata
13. sor:		13. sor:
	* {{CitWeb\|url=https://g7.hu/vilag/20230217/sorra-fordulnak-el-a-kelet-europai-orszagok-kinatol/\|tit=Sorra fordulnak el a közép-európai országok Kínától\|aut=Fabók Bálint\|date=2023-02-17}}		* {{CitWeb\|url=https://g7.hu/vilag/20230217/sorra-fordulnak-el-a-kelet-europai-orszagok-kinatol/\|tit=Sorra fordulnak el a közép-európai országok Kínától\|aut=Fabók Bálint\|date=2023-02-17}}
	* {{CitWeb\|url=https://hvg.hu/360/202302__salat_gergely__akinai_utrol_mint_alternativarol__akinai_penz_olyan_mint_anyugati\|tit=Az USA üzeni, ha nem álltok mellénk Kína ellen, nem védünk meg az oroszoktól\|aut=Dezső András\|date=2023-01-13}}		* {{CitWeb\|url=https://hvg.hu/360/202302__salat_gergely__akinai_utrol_mint_alternativarol__akinai_penz_olyan_mint_anyugati\|tit=Az USA üzeni, ha nem álltok mellénk Kína ellen, nem védünk meg az oroszoktól\|aut=Dezső András\|date=2023-01-13}}
			* {{hulink\|Tienanmen téri vérengzés}} (magyar Wikipédia)

	[[Kategória: Külpolitika]]		[[Kategória: Külpolitika]]

Laci: /* Forrás */

2023-02-19T08:36:13Z

Forrás

← Régebbi változat		A lap 2023. február 19., 10:36-kori változata
11. sor:		11. sor:
	== Forrás ==		== Forrás ==
	* {{hulink\|Országok GDP szerinti listája (nominális)}} (magyar Wikipédia)		* {{hulink\|Országok GDP szerinti listája (nominális)}} (magyar Wikipédia)
			* {{CitWeb\|url=https://g7.hu/vilag/20230217/sorra-fordulnak-el-a-kelet-europai-orszagok-kinatol/\|tit=Sorra fordulnak el a közép-európai országok Kínától\|aut=Fabók Bálint\|date=2023-02-17}}
	* {{CitWeb\|url=https://hvg.hu/360/202302__salat_gergely__akinai_utrol_mint_alternativarol__akinai_penz_olyan_mint_anyugati\|tit=Az USA üzeni, ha nem álltok mellénk Kína ellen, nem védünk meg az oroszoktól\|aut=Dezső András\|date=2023-01-13}}		* {{CitWeb\|url=https://hvg.hu/360/202302__salat_gergely__akinai_utrol_mint_alternativarol__akinai_penz_olyan_mint_anyugati\|tit=Az USA üzeni, ha nem álltok mellénk Kína ellen, nem védünk meg az oroszoktól\|aut=Dezső András\|date=2023-01-13}}