Néphatalom - Laptörténet

Laci: /* A demokrácia vége */

2025-04-05T07:24:04Z

A demokrácia vége

← Régebbi változat		A lap 2025. április 5., 09:24-kori változata
27. sor:		27. sor:
	{{lásd még\|Nemzetközi jog\|Orosz-ukrán nemzetközi szerződések}}		{{lásd még\|Nemzetközi jog\|Orosz-ukrán nemzetközi szerződések}}


			{{forr1\|{{youtube\|enlqrH6jjLE\|Még az idén megbukhat Trump\|aut=Róna Péter\|ass=Riporter: Németh Péter\|date=2025-03-16}} {{jegyz}}}}
			Az európai kultúra (a liberális demokrácia) alapja a szuverén, magáról gondoskodni tudó egyén. Ezt az USA-ban két oldalról támadják:
			# nacionalista szekták (hit és történelmi mítoszok). Itt kell egy kemény központi hatalom, akiben az emberek hisznek. Ilyen a putyini állammodell, aminek feltétele a diktatúra.
			# technofasizmus: a hálózatot működtető algoritmusok vezénylik a társadalmat, a csoportok az interneten alakulnak meg. Nincs kit számonkérni.

			Mindkettőben az egyhangúság harmóniája a fontos a sokféleséggel szemben. Az egyénnek csoportot kell választania. Mivel nézetkülönbségek alig vannak, nem kell állam és bürokrácia. A kettő nem ötvözhető, és Trump és Orbán is mindkettőt akarja.

			A demokrácia a különböző embereket irányítja úgy, hogy a társadalom egység marad.

	{{forr1\|{{jegyz}} {{youtube\|iHR0EtBkyi4\|Nem értek egyet Magyar Péterrel\|aut=Róna Péter\|ass=Riporter: Baka F. Zoltán\|date=2025-02-04}}}}		{{forr1\|{{jegyz}} {{youtube\|iHR0EtBkyi4\|Nem értek egyet Magyar Péterrel\|aut=Róna Péter\|ass=Riporter: Baka F. Zoltán\|date=2025-02-04}}}}

Laci: /* A demokrácia vége */

2025-02-15T18:22:50Z

A demokrácia vége

← Régebbi változat		A lap 2025. február 15., 20:22-kori változata
27. sor:		27. sor:
	{{lásd még\|Nemzetközi jog\|Orosz-ukrán nemzetközi szerződések}}		{{lásd még\|Nemzetközi jog\|Orosz-ukrán nemzetközi szerződések}}


			{{forr1\|{{jegyz}} {{youtube\|iHR0EtBkyi4\|Nem értek egyet Magyar Péterrel\|aut=Róna Péter\|ass=Riporter: Baka F. Zoltán\|date=2025-02-04}}}}
	A gazdasági kiszámíthatóság azon alapul, hogy a gazdasági mutatókkal meg lehet jósolni, mi fog történni a gazdaságban. 2008-ban ez megbukott: senki nem látta előre a gazdasági válságot.		A gazdasági kiszámíthatóság azon alapul, hogy a gazdasági mutatókkal meg lehet jósolni, mi fog történni a gazdaságban. 2008-ban ez megbukott: senki nem látta előre a gazdasági válságot.

Laci: /* A demokrácia vége */

2025-02-15T18:19:00Z

A demokrácia vége

← Régebbi változat		A lap 2025. február 15., 20:19-kori változata
28. sor:		28. sor:

	A gazdasági kiszámíthatóság azon alapul, hogy a gazdasági mutatókkal meg lehet jósolni, mi fog történni a gazdaságban. 2008-ban ez megbukott: senki nem látta előre a gazdasági válságot.		A gazdasági kiszámíthatóság azon alapul, hogy a gazdasági mutatókkal meg lehet jósolni, mi fog történni a gazdaságban. 2008-ban ez megbukott: senki nem látta előre a gazdasági válságot.

			A liberális demokrácia nemzetközi és gazdasági alapjai is megrendültek, így arra lehet számítani, hogy egy hosszú és kaotikus átmeneti állapot után új világrend jön, ahogy ez a francia forradalom és az I. világháború után is történt. Ilyenkor a társadalom az erős kezű politikusokat keresi, akik letörik az inflációt, a munkanélküliséget, a megélhetési válságot, biztosítják a közrendet, az emberi jogok, a jogállamiság pedig szükségképpen háttérbe szorul.

			Ezt érezte meg Orbán 2010-ben, bár a nemzetközi jog felrúgásáról akkor még talán nem tudott. Az átmeneti időszakban az erő számít, ezt próbálta ő mutatni erő nélkül, és azóta is kardot csörtet, bár egyre nyilvánvalóbb, hogy a király meztelen.

			Ehhez a trendhez csatlakozott 2025-ben Trump: erővel (vámokkal) akarja megoldani az USA gazdasági problémáit (eladósodás, külkereskedelmi hiány). Orbán pedig hozzá törleszkedik támogatást (erőt) remélve tőle. {{vél\|Lehet, hogy nem Grönland, hanem Magyarország lesz az USA 51. tagállama?}}

	[[Kategória: Jog]]		[[Kategória: Jog]]

Laci: /* Bucharini alkotmány */

2025-02-15T17:57:11Z

Bucharini alkotmány

← Régebbi változat		A lap 2025. február 15., 19:57-kori változata
20. sor:		20. sor:

	'''A népet nem lehet korlátozni a hatalom gyakorlásában, hiszen a hatalom az övé.'''		'''A népet nem lehet korlátozni a hatalom gyakorlásában, hiszen a hatalom az övé.'''

			== A demokrácia vége ==
			A (liberális) demokrácia a kiszámíthatóságon alapul. A jog előre megmondja a viselkedési szabályokat, és azt is, hogy azok megszegése milyen következményekkel jár. Ezeket a szabályokat utólag nem lehet módosítani: mindig az aktuális szabályok az érvényesek.

			A nemzetközi kapcsolatokban a szerződések biztosítják a kiszámíthatóságot. Ezt rúgta fel Putyin, amikor 2014-ben, majd 2022-ben megtámadta Ukrajnát.
			{{lásd még\|Nemzetközi jog\|Orosz-ukrán nemzetközi szerződések}}

			A gazdasági kiszámíthatóság azon alapul, hogy a gazdasági mutatókkal meg lehet jósolni, mi fog történni a gazdaságban. 2008-ban ez megbukott: senki nem látta előre a gazdasági válságot.

	[[Kategória: Jog]]		[[Kategória: Jog]]

Laci, 2024. november 1., 23:24-n

2024-11-01T23:24:45Z

← Régebbi változat		A lap 2024. november 2., 01:24-kori változata
1. sor:		1. sor:
			A néphatalom görögül szó szerint: demokrácia.

	Az alkotmány alapvető kérdése, kié a hatalom. Ez nem jogi, hanem politikai kérdés, az alkotmány szempontjából axióma.		Az alkotmány alapvető kérdése, kié a hatalom. Ez nem jogi, hanem politikai kérdés, az alkotmány szempontjából axióma.

Laci, 2023. november 12., 11:45-n

2023-11-12T11:45:59Z

← Régebbi változat		A lap 2023. november 12., 13:45-kori változata
9. sor:		9. sor:

	A képviselőket közvetlenül a nép választotta, de alkotmányozásra nem kaptak felhatalmazást. A 2010-es választási kampányban erről egy szó sem esett. Az ilyen meghatalmazás egyébként is biankó szerződés lenne, ami érvénytelen.		A képviselőket közvetlenül a nép választotta, de alkotmányozásra nem kaptak felhatalmazást. A 2010-es választási kampányban erről egy szó sem esett. Az ilyen meghatalmazás egyébként is biankó szerződés lenne, ami érvénytelen.

			== Bucharini alkotmány ==
			Az alaptörvény tartalmazza a nép jogát a közvetlen hatalomgyakorláshoz – kivéve szinte minden fontos témát. Népszavazással nem lehet módosítani a {{vél\|nem a nép által}} létrehozott alkotmányt. Népszavazási kérdés nem érintheti a {{vél\|nem a nép által meghozott}} költségvetést. Népszavazással nem lehet {{vél\|nem a nép által megkötött}} nemzetközi szerződést módosítani. Népszavazással nem lehet módosítani a választásról szóló törvényt sem, pedig a jelenlegi hatalom éppen a rossz (nem arányos) választási törvénynek köszönheti az „alkotmányozó” ⅔-os parlamenti többségét.

			Más szóval: a parlament bármilyen ügyben korlátozhatja a néphatalmat – elég belevenni a kérdést az alkotmányba.

			Az alaptörvény tehát nemcsak hogy nem tölti be a képviselőket korlátozó funkcióját, hanem épp ellenkezőleg: a képviselők korlátozzák a nép hatalmát.

			'''A népet nem lehet korlátozni a hatalom gyakorlásában, hiszen a hatalom az övé.'''

	[[Kategória: Jog]]		[[Kategória: Jog]]

Laci, 2023. november 12., 11:33-n

2023-11-12T11:33:18Z

← Régebbi változat		A lap 2023. november 12., 13:33-kori változata
6. sor:		6. sor:
	: Az alkotmány egy megbízási szerződés. A feltételeket a megbízó dönti el. A szöveget bárki megfogalmazhatja – akár a parlament is –, de elfogadnia a népnek, a hatalom birtokosának kell, teljesen hasonlóan egy ügyvédi megbízáshoz.		: Az alkotmány egy megbízási szerződés. A feltételeket a megbízó dönti el. A szöveget bárki megfogalmazhatja – akár a parlament is –, de elfogadnia a népnek, a hatalom birtokosának kell, teljesen hasonlóan egy ügyvédi megbízáshoz.

	A képviselők a parlament alakuló ülésén esküt tesznek az alkotmányra – vagyis arra, hogy a megbízóik akarata szerint gyakorolják a rájuk bízott hatalmat. Csakhogy ez a hatalom nem a megbízóktól van: '''a képviselők saját maguk döntötték el, hogy ők mit tehetnek a nép nevében'''. A népet erről meg sem kérdezték, sőt, még a nép ellenzéki képviselőit sem. Az alaptörvényt egy 3 tagú bizottság ~~írta~~ ~~meg~~ minden egyeztetés nélkül – pedig a jogalkotásról szóló törvény egyszerű törvények esetén is előírja az egyeztetést az érintettekkel. Ez esetben az egész nép érintett.		A képviselők a parlament alakuló ülésén esküt tesznek az alkotmányra – vagyis arra, hogy a megbízóik akarata szerint gyakorolják a rájuk bízott hatalmat. Csakhogy ez a hatalom nem a megbízóktól van: '''a képviselők saját maguk döntötték el, hogy ők mit tehetnek a nép nevében'''. A népet erről meg sem kérdezték, sőt, még a nép ellenzéki képviselőit sem. Az alaptörvényt egy 3 tagú bizottság terjesztette be a parlamentnek minden egyeztetés nélkül – pedig a jogalkotásról szóló törvény egyszerű törvények esetén is előírja az egyeztetést az érintettekkel. Ez esetben az egész nép érintett.

	A képviselőket közvetlenül a nép választotta, de alkotmányozásra nem kaptak felhatalmazást. A 2010-es választási kampányban erről egy szó sem esett. Az ilyen meghatalmazás egyébként is biankó szerződés lenne, ami érvénytelen.		A képviselőket közvetlenül a nép választotta, de alkotmányozásra nem kaptak felhatalmazást. A 2010-es választási kampányban erről egy szó sem esett. Az ilyen meghatalmazás egyébként is biankó szerződés lenne, ami érvénytelen.

Laci: /* Néphatalom */

2023-11-12T11:31:03Z

Néphatalom

← Régebbi változat		A lap 2023. november 12., 13:31-kori változata
1. sor:		1. sor:
	== Néphatalom ==
	Az alkotmány alapvető kérdése, kié a hatalom. Ez nem jogi, hanem politikai kérdés, az alkotmány szempontjából axióma.		Az alkotmány alapvető kérdése, kié a hatalom. Ez nem jogi, hanem politikai kérdés, az alkotmány szempontjából axióma.

Laci, 2023. november 12., 11:30-n

2023-11-12T11:30:41Z

← Régebbi változat		A lap 2023. november 12., 13:30-kori változata
7. sor:		7. sor:
	: Az alkotmány egy megbízási szerződés. A feltételeket a megbízó dönti el. A szöveget bárki megfogalmazhatja – akár a parlament is –, de elfogadnia a népnek, a hatalom birtokosának kell, teljesen hasonlóan egy ügyvédi megbízáshoz.		: Az alkotmány egy megbízási szerződés. A feltételeket a megbízó dönti el. A szöveget bárki megfogalmazhatja – akár a parlament is –, de elfogadnia a népnek, a hatalom birtokosának kell, teljesen hasonlóan egy ügyvédi megbízáshoz.

	A képviselők a parlament alakuló ülésén esküt tesznek az alkotmányra – vagyis arra, hogy a megbízóik akarata szerint gyakorolják a rájuk bízott hatalmat. Csakhogy ez a hatalom nem a megbízóktól van: '''a képviselők saját maguk döntötték el, hogy ők mit tehetnek a nép nevében'''.		A képviselők a parlament alakuló ülésén esküt tesznek az alkotmányra – vagyis arra, hogy a megbízóik akarata szerint gyakorolják a rájuk bízott hatalmat. Csakhogy ez a hatalom nem a megbízóktól van: '''a képviselők saját maguk döntötték el, hogy ők mit tehetnek a nép nevében'''. A népet erről meg sem kérdezték, sőt, még a nép ellenzéki képviselőit sem. Az alaptörvényt egy 3 tagú bizottság írta meg minden egyeztetés nélkül – pedig a jogalkotásról szóló törvény egyszerű törvények esetén is előírja az egyeztetést az érintettekkel. Ez esetben az egész nép érintett.

			A képviselőket közvetlenül a nép választotta, de alkotmányozásra nem kaptak felhatalmazást. A 2010-es választási kampányban erről egy szó sem esett. Az ilyen meghatalmazás egyébként is biankó szerződés lenne, ami érvénytelen.

	[[Kategória: Jog]]		[[Kategória: Jog]]

Laci: Új oldal, tartalma: „== Néphatalom == Az alkotmány alapvető kérdése, kié a hatalom. Ez nem jogi, hanem politikai kérdés, az alkotmány szempontjából axióma. Európa minden álla…”

2023-11-12T11:26:36Z

Új oldal, tartalma: „== Néphatalom == Az alkotmány alapvető kérdése, kié a hatalom. Ez nem jogi, hanem politikai kérdés, az alkotmány szempontjából axióma. Európa minden álla…”

Új lap

== Néphatalom ==
Az alkotmány alapvető kérdése, kié a hatalom. Ez nem jogi, hanem politikai kérdés, az alkotmány szempontjából axióma.

Európa minden államában – a Vatikán kivételével – néphatalom van. A nép a hatalmát általában képviselői útján, megbízással, meghatalmazással gyakorolja, de megteheti közvetlenül is: ez a [[népszavazás]]. (A nép közvetlen hatalomgyakorlásának másik formája a választás, a képviselők megbízása, amit szintén lehet speciális népszavazásnak tekinteni.) Ezt az alaptörvény is tartalmazza.

A nép – a hatalom birtokosa – a megbízáskor megmondja, a képviselő mit tehet a nevében. Az alkotmány ennek a megbízásnak az írásba foglalt változata. Vagyis az alkotmány '''korlátozza a képviselők – a parlament – jogait'''. Ebből következik, hogy alkotmányoznia a népnek kell: '''a parlamentnek nincs joga alkotmányozni'''.
: Az alkotmány egy megbízási szerződés. A feltételeket a megbízó dönti el. A szöveget bárki megfogalmazhatja – akár a parlament is –, de elfogadnia a népnek, a hatalom birtokosának kell, teljesen hasonlóan egy ügyvédi megbízáshoz.

A képviselők a parlament alakuló ülésén esküt tesznek az alkotmányra – vagyis arra, hogy a megbízóik akarata szerint gyakorolják a rájuk bízott hatalmat. Csakhogy ez a hatalom nem a megbízóktól van: '''a képviselők saját maguk döntötték el, hogy ők mit tehetnek a nép nevében'''.

[[Kategória: Jog]]
[[Kategória: Hatalom]]