Orosz-ukrán háború/Álhírek - Laptörténet

Laci: /* Ukrajna és a nácizmus */

2024-01-11T01:49:17Z

Ukrajna és a nácizmus

← Régebbi változat		A lap 2024. január 11., 03:49-kori változata
54. sor:		54. sor:
	: Bandera egyébként nem is Ukrajnában, hanem Lengyelországban élt, ott lett az ukrán nacionalista mozgalom vezetője. 1934-ben merényletet szervezett a lengyel belügyminiszter ellen, amiért halálra ítélték, amit később életfogytiglani börtönre változtattak, ahonnan 1939-ben, Lengyelország német megszállása után szabadult.		: Bandera egyébként nem is Ukrajnában, hanem Lengyelországban élt, ott lett az ukrán nacionalista mozgalom vezetője. 1934-ben merényletet szervezett a lengyel belügyminiszter ellen, amiért halálra ítélték, amit később életfogytiglani börtönre változtattak, ahonnan 1939-ben, Lengyelország német megszállása után szabadult.
	{{lásd enwiki\|Stepan Bandera}}		{{lásd enwiki\|Stepan Bandera}}

			Az oroszok a II. világháború után minden antikommunista megnyilvánulást fasisztának tekintettek. Banderát is a szovjet titkosszolgálat gyilkolta meg külföldön (mint Trockijt). Banderát az ukrán nacionalizmusa miatt tisztelik sokan (mint nálunk Vass Albertet). Bandera szerepét a KGB nagyította fel.<ref>{{jegyz}} {{youtube\|asHlT1zkddM\|tit=Orosz ukrán háború - történelemhamisítás a propaganda szolgálatában\|aut=Sz. Bíró Zoltán\|aut2=Ungváry Krisztián\|date=2024-01-01}}</ref>

	2013-ban a Majdan-téri tüntetések elleni erőszakos rendőri fellépés után a tüntetők radikalizálódtak. 2014-ben ideiglenes kormány került hatalomra,<ref>2014 februárjától május 24-ig. Május 25-től {{enlink\|Petro Poroshenko\|Petro Porosenko}} Ukrajna törvényesen megválasztott elnöke.</ref> aminek első törvényjavaslata az orosz nyelv betiltása volt. (Az ország ¼-e orosz anyanyelvű.) A javaslat soha nem emelkedett jogerőre. Ezalatt az átmeneti időszak alatt volt példa kisebb attrocitásokra és egy nagyra is: május 2-án történt az {{enlink\|2014_Odesa_clashes#2_May_city_centre_clashes_and_Trade_Unions_House_fire\|odesszai vérengzés}} 48 halottal.<ref>{{CitWeb\|url=https://alfahir.hu/meguszhatjak_az_odesszai_meszarlas_felelosei\|tit=Megúszhatják az odesszai mészárlás felelősei\|aut=Balogh Gábor\|date=2015-01-22}}</ref> Ez az esemény azóta is orosz [[hívószó]] az ukrajnai oroszok védelmére. A háború okaként is felhozzák az oroszok 2022. február 24-én („nácitlanítás”).		2013-ban a Majdan-téri tüntetések elleni erőszakos rendőri fellépés után a tüntetők radikalizálódtak. 2014-ben ideiglenes kormány került hatalomra,<ref>2014 februárjától május 24-ig. Május 25-től {{enlink\|Petro Poroshenko\|Petro Porosenko}} Ukrajna törvényesen megválasztott elnöke.</ref> aminek első törvényjavaslata az orosz nyelv betiltása volt. (Az ország ¼-e orosz anyanyelvű.) A javaslat soha nem emelkedett jogerőre. Ezalatt az átmeneti időszak alatt volt példa kisebb attrocitásokra és egy nagyra is: május 2-án történt az {{enlink\|2014_Odesa_clashes#2_May_city_centre_clashes_and_Trade_Unions_House_fire\|odesszai vérengzés}} 48 halottal.<ref>{{CitWeb\|url=https://alfahir.hu/meguszhatjak_az_odesszai_meszarlas_felelosei\|tit=Megúszhatják az odesszai mészárlás felelősei\|aut=Balogh Gábor\|date=2015-01-22}}</ref> Ez az esemény azóta is orosz [[hívószó]] az ukrajnai oroszok védelmére. A háború okaként is felhozzák az oroszok 2022. február 24-én („nácitlanítás”).

Laci: /* A Krím mindig Oroszország része volt */

2024-01-11T00:51:32Z

A Krím mindig Oroszország része volt

← Régebbi változat		A lap 2024. január 11., 02:51-kori változata
115. sor:		115. sor:
	A Szovjetunióban 15 SZSZK volt. A Krím az Orosz Föderációhoz tartozott 1954-ig, a {{hulink\|Perejaszlavi szerződés}} 300. évfordulójáig. Az oroszok ezt a szerződést úgy tekintik, hogy Ukrajna ekkor csatlakozott Oroszországhoz. 1954-ben a Krímet átsorolják Ukrajnához.		A Szovjetunióban 15 SZSZK volt. A Krím az Orosz Föderációhoz tartozott 1954-ig, a {{hulink\|Perejaszlavi szerződés}} 300. évfordulójáig. Az oroszok ezt a szerződést úgy tekintik, hogy Ukrajna ekkor csatlakozott Oroszországhoz. 1954-ben a Krímet átsorolják Ukrajnához.

	~~{{anchor\|Ukrajna elismerése}}~~ A Szovjetunió felbomlásakor a tagköztársasági határok váltak országhatárokká ({{hulink\|uti possidetis}}), és ezt Oroszország is elismerte.		A Szovjetunió felbomlásakor a tagköztársasági határok váltak országhatárokká ({{hulink\|uti possidetis}}), és ezt Oroszország is elismerte.
	{{bővebben\|Orosz-ukrán nemzetközi szerződések}}		{{bővebben\|Orosz-ukrán nemzetközi szerződések}}

Laci, 2024. január 11., 00:44-n

2024-01-11T00:44:44Z

← Régebbi változat		A lap 2024. január 11., 02:44-kori változata
111. sor:		111. sor:

	== A Krím mindig Oroszország része volt ==		== A Krím mindig Oroszország része volt ==
	A félszigetet az Orosz Birodalom formálisan 1753-ban szállta meg, érdemi jelenlétet azonban csak az 1856-ban lezárult krími háború után kezdett ott kiépíteni. Ekkortól kezdve 1917-ig a Krím az Orosz Birodalomhoz tartozott.<ref ~~name="Rácz180318"~~>{{CitWeb\|url=https://444.hu/tldr/2018/03/18/odamentek-az-orosz-kulonleges-erok-es-megmondtak-hogy-ki-lesz-az-uj-miniszterelnok\|tit=Odamentek az orosz különleges erők, és megmondták, hogy ki lesz az új miniszterelnök\|aut=Rácz András\|date=2018-03-18}}</ref>		A félszigetet az Orosz Birodalom formálisan 1753-ban szállta meg, érdemi jelenlétet azonban csak az 1856-ban lezárult krími háború után kezdett ott kiépíteni. Ekkortól kezdve 1917-ig a Krím az Orosz Birodalomhoz tartozott.<ref>{{CitWeb\|url=https://444.hu/tldr/2018/03/18/odamentek-az-orosz-kulonleges-erok-es-megmondtak-hogy-ki-lesz-az-uj-miniszterelnok\|tit=Odamentek az orosz különleges erők, és megmondták, hogy ki lesz az új miniszterelnök\|aut=Rácz András\|date=2018-03-18}}</ref>

	A Szovjetunióban 15 SZSZK volt. A Krím az Orosz Föderációhoz tartozott 1954-ig, a {{hulink\|Perejaszlavi szerződés}} 300. évfordulójáig. Az oroszok ezt a szerződést úgy tekintik, hogy Ukrajna ekkor csatlakozott Oroszországhoz. 1954-ben a Krímet átsorolják Ukrajnához.		A Szovjetunióban 15 SZSZK volt. A Krím az Orosz Föderációhoz tartozott 1954-ig, a {{hulink\|Perejaszlavi szerződés}} 300. évfordulójáig. Az oroszok ezt a szerződést úgy tekintik, hogy Ukrajna ekkor csatlakozott Oroszországhoz. 1954-ben a Krímet átsorolják Ukrajnához.

Laci: /* A Krím mindig Oroszország része volt */

2024-01-11T00:43:10Z

A Krím mindig Oroszország része volt

← Régebbi változat		A lap 2024. január 11., 02:43-kori változata
115. sor:		115. sor:
	A Szovjetunióban 15 SZSZK volt. A Krím az Orosz Föderációhoz tartozott 1954-ig, a {{hulink\|Perejaszlavi szerződés}} 300. évfordulójáig. Az oroszok ezt a szerződést úgy tekintik, hogy Ukrajna ekkor csatlakozott Oroszországhoz. 1954-ben a Krímet átsorolják Ukrajnához.		A Szovjetunióban 15 SZSZK volt. A Krím az Orosz Föderációhoz tartozott 1954-ig, a {{hulink\|Perejaszlavi szerződés}} 300. évfordulójáig. Az oroszok ezt a szerződést úgy tekintik, hogy Ukrajna ekkor csatlakozott Oroszországhoz. 1954-ben a Krímet átsorolják Ukrajnához.

	{{anchor\|Ukrajna elismerése}} A Szovjetunió felbomlásakor a tagköztársasági határok váltak országhatárokká ({{hulink\|uti possidetis}}), és ezt Oroszország is elismerte:		{{anchor\|Ukrajna elismerése}} A Szovjetunió felbomlásakor a tagköztársasági határok váltak országhatárokká ({{hulink\|uti possidetis}}), és ezt Oroszország is elismerte.
			{{bővebben\|Orosz-ukrán nemzetközi szerződések}}
	# {{enlink\|Belovezh Accords\|Belavezsai Megállapodás}} (1991. dec. 8.) és az {{enlink\|Alma-Ata Protocol\|Alma-atai megállapodás}} (a jegyzőkönyv dátuma 1991. december 21.) amely (a Szovjetunió felbomlása mellett) kimondta az államhatárok kölcsönös tiszteletben tartását és sérthetetlenségét. A jegyzőkönyvet Oroszország és Ukrajna is aláírta, ratifikálta.<ref name="Rácz180318"/>
	# {{hulink\|Budapesti memorandum}} 1994. – Ukrajna lemondott az atomfegyvereiről, cserébe a biztonságát garantálta<ref>A biztonsági garancia azt jelenti, hogy a garantáló nem támadja meg, de nem jelenti azt, hogy harcba száll érte, ha más megtámadja.</ref> az USA, Nagy-Britannia és Oroszország. Oroszország elismerte Ukrajna határait a meglevő határok mentén.
	# 1997-ben Oroszország és Ukrajna rendezi az orosz flotta helyzetét, ami a Krímben állomásozott, és ebben a szerződésben is szerepel, hogy Oroszország nem kérdőjelezi meg Ukrajna határait.
	# 1997: orosz-ukrán barátsági szerződés a határok elismerésével
	# 2003: delimitációs szerződés a Krím és Oroszország között
	# 2010: az 1997-es flottaszerződés meghosszabbítása ({{enlink\|Kharkiv Pact\|Harkivi Paktum}})

	1991-ben a [[Donbász]]ban és a Krímben népszavazást tartottak a terület hovatartozásáról. Az orosz többségű Krím 54%-ban akart Ukrajnához csatlakozni.		1991-ben a [[Donbász]]ban és a Krímben népszavazást tartottak a terület hovatartozásáról. Az orosz többségű Krím 54%-ban akart Ukrajnához csatlakozni.

Laci: /* A Krím mindig Oroszország része volt */

2024-01-11T00:35:11Z

A Krím mindig Oroszország része volt

← Régebbi változat		A lap 2024. január 11., 02:35-kori változata
116. sor:		116. sor:

	{{anchor\|Ukrajna elismerése}} A Szovjetunió felbomlásakor a tagköztársasági határok váltak országhatárokká ({{hulink\|uti possidetis}}), és ezt Oroszország is elismerte:		{{anchor\|Ukrajna elismerése}} A Szovjetunió felbomlásakor a tagköztársasági határok váltak országhatárokká ({{hulink\|uti possidetis}}), és ezt Oroszország is elismerte:
	# {{enlink\|Belovezh Accords\|Belavezsai Megállapodás}} (1991. dec. 8.) és az {{enlink\|Alma-Ata Protocol\|Alma-atai megállapodás}} (a jegyzőkönyv dátuma 1991. december 21.) amely kimondta az államhatárok kölcsönös tiszteletben tartását és sérthetetlenségét. A jegyzőkönyvet Oroszország és Ukrajna is aláírta, ratifikálta.<ref name="Rácz180318"/>		# {{enlink\|Belovezh Accords\|Belavezsai Megállapodás}} (1991. dec. 8.) és az {{enlink\|Alma-Ata Protocol\|Alma-atai megállapodás}} (a jegyzőkönyv dátuma 1991. december 21.) amely (a Szovjetunió felbomlása mellett) kimondta az államhatárok kölcsönös tiszteletben tartását és sérthetetlenségét. A jegyzőkönyvet Oroszország és Ukrajna is aláírta, ratifikálta.<ref name="Rácz180318"/>
	# {{hulink\|Budapesti memorandum}} 1994. – Ukrajna lemondott az atomfegyvereiről, cserébe a biztonságát garantálta<ref>A biztonsági garancia azt jelenti, hogy a garantáló nem támadja meg, de nem jelenti azt, hogy harcba száll érte, ha más megtámadja.</ref> az USA, Nagy-Britannia és Oroszország. Oroszország elismerte Ukrajna határait a meglevő határok mentén.		# {{hulink\|Budapesti memorandum}} 1994. – Ukrajna lemondott az atomfegyvereiről, cserébe a biztonságát garantálta<ref>A biztonsági garancia azt jelenti, hogy a garantáló nem támadja meg, de nem jelenti azt, hogy harcba száll érte, ha más megtámadja.</ref> az USA, Nagy-Britannia és Oroszország. Oroszország elismerte Ukrajna határait a meglevő határok mentén.
	# 1997-ben Oroszország és Ukrajna rendezi az orosz flotta helyzetét, ami a Krímben állomásozott, és ebben a szerződésben is szerepel, hogy Oroszország nem kérdőjelezi meg Ukrajna határait.		# 1997-ben Oroszország és Ukrajna rendezi az orosz flotta helyzetét, ami a Krímben állomásozott, és ebben a szerződésben is szerepel, hogy Oroszország nem kérdőjelezi meg Ukrajna határait.

Laci: /* Ukrajna és a nácizmus */

2024-01-11T00:04:50Z

Ukrajna és a nácizmus

← Régebbi változat		A lap 2024. január 11., 02:04-kori változata
57. sor:		57. sor:
	2013-ban a Majdan-téri tüntetések elleni erőszakos rendőri fellépés után a tüntetők radikalizálódtak. 2014-ben ideiglenes kormány került hatalomra,<ref>2014 februárjától május 24-ig. Május 25-től {{enlink\|Petro Poroshenko\|Petro Porosenko}} Ukrajna törvényesen megválasztott elnöke.</ref> aminek első törvényjavaslata az orosz nyelv betiltása volt. (Az ország ¼-e orosz anyanyelvű.) A javaslat soha nem emelkedett jogerőre. Ezalatt az átmeneti időszak alatt volt példa kisebb attrocitásokra és egy nagyra is: május 2-án történt az {{enlink\|2014_Odesa_clashes#2_May_city_centre_clashes_and_Trade_Unions_House_fire\|odesszai vérengzés}} 48 halottal.<ref>{{CitWeb\|url=https://alfahir.hu/meguszhatjak_az_odesszai_meszarlas_felelosei\|tit=Megúszhatják az odesszai mészárlás felelősei\|aut=Balogh Gábor\|date=2015-01-22}}</ref> Ez az esemény azóta is orosz [[hívószó]] az ukrajnai oroszok védelmére. A háború okaként is felhozzák az oroszok 2022. február 24-én („nácitlanítás”).		2013-ban a Majdan-téri tüntetések elleni erőszakos rendőri fellépés után a tüntetők radikalizálódtak. 2014-ben ideiglenes kormány került hatalomra,<ref>2014 februárjától május 24-ig. Május 25-től {{enlink\|Petro Poroshenko\|Petro Porosenko}} Ukrajna törvényesen megválasztott elnöke.</ref> aminek első törvényjavaslata az orosz nyelv betiltása volt. (Az ország ¼-e orosz anyanyelvű.) A javaslat soha nem emelkedett jogerőre. Ezalatt az átmeneti időszak alatt volt példa kisebb attrocitásokra és egy nagyra is: május 2-án történt az {{enlink\|2014_Odesa_clashes#2_May_city_centre_clashes_and_Trade_Unions_House_fire\|odesszai vérengzés}} 48 halottal.<ref>{{CitWeb\|url=https://alfahir.hu/meguszhatjak_az_odesszai_meszarlas_felelosei\|tit=Megúszhatják az odesszai mészárlás felelősei\|aut=Balogh Gábor\|date=2015-01-22}}</ref> Ez az esemény azóta is orosz [[hívószó]] az ukrajnai oroszok védelmére. A háború okaként is felhozzák az oroszok 2022. február 24-én („nácitlanítás”).
	{{lásd huwiki\|Ukrajna történelme#A független Ukrajna\|Ukrajna#2010-es évek\|Majdan Nezalezsnosztyi\|2014-es oroszbarát zavargások Ukrajnában}}		{{lásd huwiki\|Ukrajna történelme#A független Ukrajna\|Ukrajna#2010-es évek\|Majdan Nezalezsnosztyi\|2014-es oroszbarát zavargások Ukrajnában}}
	:{{megj\|Forradalmi helyzetben a radikálisok aktivizálódnak, mert ők tudnak verekedni. (Rácz András)}}		: <div style="width: 1000px">{{megj\|Forradalmi helyzetben a radikálisok aktivizálódnak, mert ők tudnak verekedni. (Rácz András)}}</div>

	A 2014. júniusi elnökválasztáson a kanyarban sincs a szélsőjobb elnökjelölt. A szeptemberi országgyűlési választáson alig sikerül meghaladniuk a küszöböt, de bejutnak a parlamentbe. A következő választáson már nem.		A 2014. júniusi elnökválasztáson a kanyarban sincs a szélsőjobb elnökjelölt. A szeptemberi országgyűlési választáson alig sikerül meghaladniuk a küszöböt, de bejutnak a parlamentbe. A következő választáson már nem.

Laci: /* Forrás */

2024-01-10T23:55:38Z

Forrás

← Régebbi változat		A lap 2024. január 11., 01:55-kori változata
288. sor:		288. sor:
	Áttekintés a valódi és álhírekről		Áttekintés a valódi és álhírekről
	* {{fontos}} {{CitWeb\|url=https://telex.hu/tudomany/2023/04/29/ungvary-krisztian-orosz-ukran-haboru-tortenelem-propaganda-alhirek-narrativak-cafolat\|tit=Ez a háború addig folyhat, amíg az utolsó ukrán nem gondolja azt, hogy elege van belőle\|aut=Ungváry Krisztián\|ass=Cikkíró: Nagy Nikoletta\|date=2023-04-29}}		* {{fontos}} {{CitWeb\|url=https://telex.hu/tudomany/2023/04/29/ungvary-krisztian-orosz-ukran-haboru-tortenelem-propaganda-alhirek-narrativak-cafolat\|tit=Ez a háború addig folyhat, amíg az utolsó ukrán nem gondolja azt, hogy elege van belőle\|aut=Ungváry Krisztián\|ass=Cikkíró: Nagy Nikoletta\|date=2023-04-29}}
			* {{CitWeb\|url=https://telex.hu/techtud/2022/03/06/ungvary-krisztian-ukran-es-orosz-fasisztak-egykor-es-most\|aut=Ungváry Krisztián\|tit=Ukrán és orosz fasiszták – egykor és most\|date=2022-03-06}}

	== További információk ==		== További információk ==

Laci: /* Ukrajna és a nácizmus */

2024-01-10T23:50:39Z

Ukrajna és a nácizmus

← Régebbi változat		A lap 2024. január 11., 01:50-kori változata
48. sor:		48. sor:

	Porosenko és Zelenszkij elnökségét Oroszország is elismerte, több tucatszor tárgyalt velük. Nácikkal?		Porosenko és Zelenszkij elnökségét Oroszország is elismerte, több tucatszor tárgyalt velük. Nácikkal?

			[[File:Stepan Bandera photo.jpg\|bélyegkép\|jobbra\|Stepan Bandera. Forrás: Wikipédia]]

	{{hulink\|Viktor Juscsenko}} elnök 2005-ös megválasztását követően a nemzeti identitás létrehozását tartotta az egyik fontos feladatának. Ennek érdekében a szélsőséges nacionalista {{hulink\|Sztepan Andrijovics Bandera\|Sztepan Andrijovics Banderából}} akart nemzeti hőst csinálni. Az ukrán nacionalisták 1943 nyarán néhány hét alatt kb. 100 ezer lengyelt és ott élő zsidót öltek meg (és erre a sorsra jut az a kb. 10 ezer ukrán is, aki nem engedelmeskedett a tébolynak). Bandera ugyan nem vett részt a cselekményekben (németországi koncentrációs táborban volt), de a tettesek őt tekintették ideológiai vezetőjüknek. Juscsenko idején Banderának szobrokat emelnek a nyugat-ukrajnai városokban, de az ukránok többsége nem tiszteli Banderát.<ref>{{youtube\|5zjkiEl564Y\|Sz. Bíró Zoltán volt az Agóra Szolnoki Közéleti Egyesület vendége\|aut=Sz. Bíró Zoltán\|date=2023-05-04\|tol=1h4m42s}}</ref>		{{hulink\|Viktor Juscsenko}} elnök 2005-ös megválasztását követően a nemzeti identitás létrehozását tartotta az egyik fontos feladatának. Ennek érdekében a szélsőséges nacionalista {{hulink\|Sztepan Andrijovics Bandera\|Sztepan Andrijovics Banderából}} akart nemzeti hőst csinálni. Az ukrán nacionalisták 1943 nyarán néhány hét alatt kb. 100 ezer lengyelt és ott élő zsidót öltek meg (és erre a sorsra jut az a kb. 10 ezer ukrán is, aki nem engedelmeskedett a tébolynak). Bandera ugyan nem vett részt a cselekményekben (németországi koncentrációs táborban volt), de a tettesek őt tekintették ideológiai vezetőjüknek. Juscsenko idején Banderának szobrokat emelnek a nyugat-ukrajnai városokban, de az ukránok többsége nem tiszteli Banderát.<ref>{{youtube\|5zjkiEl564Y\|Sz. Bíró Zoltán volt az Agóra Szolnoki Közéleti Egyesület vendége\|aut=Sz. Bíró Zoltán\|date=2023-05-04\|tol=1h4m42s}}</ref>
			: Bandera egyébként nem is Ukrajnában, hanem Lengyelországban élt, ott lett az ukrán nacionalista mozgalom vezetője. 1934-ben merényletet szervezett a lengyel belügyminiszter ellen, amiért halálra ítélték, amit később életfogytiglani börtönre változtattak, ahonnan 1939-ben, Lengyelország német megszállása után szabadult.
			{{lásd enwiki\|Stepan Bandera}}

	2013-ban a Majdan-téri tüntetések elleni erőszakos rendőri fellépés után a tüntetők radikalizálódtak. 2014-ben ideiglenes kormány került hatalomra,<ref>2014 februárjától május 24-ig. Május 25-től {{enlink\|Petro Poroshenko\|Petro Porosenko}} Ukrajna törvényesen megválasztott elnöke.</ref> aminek első törvényjavaslata az orosz nyelv betiltása volt. (Az ország ¼-e orosz anyanyelvű.) A javaslat soha nem emelkedett jogerőre. Ezalatt az átmeneti időszak alatt volt példa kisebb attrocitásokra és egy nagyra is: május 2-án történt az {{enlink\|2014_Odesa_clashes#2_May_city_centre_clashes_and_Trade_Unions_House_fire\|odesszai vérengzés}} 48 halottal.<ref>{{CitWeb\|url=https://alfahir.hu/meguszhatjak_az_odesszai_meszarlas_felelosei\|tit=Megúszhatják az odesszai mészárlás felelősei\|aut=Balogh Gábor\|date=2015-01-22}}</ref> Ez az esemény azóta is orosz [[hívószó]] az ukrajnai oroszok védelmére. A háború okaként is felhozzák az oroszok 2022. február 24-én („nácitlanítás”).		2013-ban a Majdan-téri tüntetések elleni erőszakos rendőri fellépés után a tüntetők radikalizálódtak. 2014-ben ideiglenes kormány került hatalomra,<ref>2014 februárjától május 24-ig. Május 25-től {{enlink\|Petro Poroshenko\|Petro Porosenko}} Ukrajna törvényesen megválasztott elnöke.</ref> aminek első törvényjavaslata az orosz nyelv betiltása volt. (Az ország ¼-e orosz anyanyelvű.) A javaslat soha nem emelkedett jogerőre. Ezalatt az átmeneti időszak alatt volt példa kisebb attrocitásokra és egy nagyra is: május 2-án történt az {{enlink\|2014_Odesa_clashes#2_May_city_centre_clashes_and_Trade_Unions_House_fire\|odesszai vérengzés}} 48 halottal.<ref>{{CitWeb\|url=https://alfahir.hu/meguszhatjak_az_odesszai_meszarlas_felelosei\|tit=Megúszhatják az odesszai mészárlás felelősei\|aut=Balogh Gábor\|date=2015-01-22}}</ref> Ez az esemény azóta is orosz [[hívószó]] az ukrajnai oroszok védelmére. A háború okaként is felhozzák az oroszok 2022. február 24-én („nácitlanítás”).

Laci: /* Ukrajnát nem jegyezték be az ENSZ-ben */

2023-10-21T08:18:12Z

Ukrajnát nem jegyezték be az ENSZ-ben

← Régebbi változat		A lap 2023. október 21., 10:18-kori változata
140. sor:		140. sor:

	Ukrajna 1945 óta az ENSZ tagja, márpedig az ENSZ-nek csak államok lehetnek a tagjai. Ukrajna bejegyezte a nevének megváltozását: 1991. augusztus 24-én az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság neve Ukrajnára változott.<ref>[https://www.un.org/en/about-us/member-states/ukraine Ukraine] ENSZ, 1991. augusztus 24.</ref> Oroszország több nemzetközi szerződésben elismerte a létezését ([[#Ukrajna elismerése\|lásd fenn]]).		Ukrajna 1945 óta az ENSZ tagja, márpedig az ENSZ-nek csak államok lehetnek a tagjai. Ukrajna bejegyezte a nevének megváltozását: 1991. augusztus 24-én az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság neve Ukrajnára változott.<ref>[https://www.un.org/en/about-us/member-states/ukraine Ukraine] ENSZ, 1991. augusztus 24.</ref> Oroszország több nemzetközi szerződésben elismerte a létezését ([[#Ukrajna elismerése\|lásd fenn]]).

			A nemzetközi szerződéseket pont azért kötötték meg, hogy ne lehessen történelmi okokkal megkérdőjelezni az országok határait.

	== A NATO terjeszkedése kelet felé ==		== A NATO terjeszkedése kelet felé ==

Laci: /* Ukrajnát nem jegyezték be az ENSZ-ben */

2023-10-21T08:15:06Z

Ukrajnát nem jegyezték be az ENSZ-ben

← Régebbi változat		A lap 2023. október 21., 10:15-kori változata
137. sor:		137. sor:

	A Szovjetunió az 1922-es alkotmánya szerint 4 SZSZK-ból áll: Oroszország, Ukrajna, Fehéroroszország, Transz-Kaukázusi területek. Az alkotmány szerint népszavazással bármelyik SZSZK kiléphet a Szovjetunióból, és önálló állammá válhatik. (Ez történt 1991-ben.) Ez az alkotmány hivatalosan is elismeri Ukrajnát, és meghatározza a határait is. (A Krím ebben az alkotmányban még az orosz SZSZK-hoz tartozott.) A kilépés lehetősége benne maradt az 1936-os bucharini, majd az 1977-es brezsnyevi alkotmányban is.<ref>{{youtube\|https://www.youtube.com/watch?v=JGUOOsNATe0&ab_channel=ZsuzsaHet%C3%A9nyi\|Ukrajna Fórum 1. rész.\|ass=Sz. Bíró Zoltán, Rácz András, Hetényi Zsuzsa és Fedinec Csilla beszélgetése\|date=2022-11-20}}</ref>		A Szovjetunió az 1922-es alkotmánya szerint 4 SZSZK-ból áll: Oroszország, Ukrajna, Fehéroroszország, Transz-Kaukázusi területek. Az alkotmány szerint népszavazással bármelyik SZSZK kiléphet a Szovjetunióból, és önálló állammá válhatik. (Ez történt 1991-ben.) Ez az alkotmány hivatalosan is elismeri Ukrajnát, és meghatározza a határait is. (A Krím ebben az alkotmányban még az orosz SZSZK-hoz tartozott.) A kilépés lehetősége benne maradt az 1936-os bucharini, majd az 1977-es brezsnyevi alkotmányban is.<ref>{{youtube\|https://www.youtube.com/watch?v=JGUOOsNATe0&ab_channel=ZsuzsaHet%C3%A9nyi\|Ukrajna Fórum 1. rész.\|ass=Sz. Bíró Zoltán, Rácz András, Hetényi Zsuzsa és Fedinec Csilla beszélgetése\|date=2022-11-20}}</ref>
			{{bővebben\|Ukrajna története#Kilépés a Szovjetunióból}}

	Ukrajna 1945 óta az ENSZ tagja, márpedig az ENSZ-nek csak államok lehetnek a tagjai. Ukrajna bejegyezte a nevének megváltozását: 1991. augusztus 24-én az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság neve Ukrajnára változott.<ref>[https://www.un.org/en/about-us/member-states/ukraine Ukraine] ENSZ, 1991. augusztus 24.</ref> Oroszország több nemzetközi szerződésben elismerte a létezését ([[#Ukrajna elismerése\|lásd fenn]]).		Ukrajna 1945 óta az ENSZ tagja, márpedig az ENSZ-nek csak államok lehetnek a tagjai. Ukrajna bejegyezte a nevének megváltozását: 1991. augusztus 24-én az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság neve Ukrajnára változott.<ref>[https://www.un.org/en/about-us/member-states/ukraine Ukraine] ENSZ, 1991. augusztus 24.</ref> Oroszország több nemzetközi szerződésben elismerte a létezését ([[#Ukrajna elismerése\|lásd fenn]]).

← Régebbi változat		A lap 2024. január 11., 02:51-kori változata
115. sor:		115. sor:
	A Szovjetunióban 15 SZSZK volt. A Krím az Orosz Föderációhoz tartozott 1954-ig, a {{hulink\|Perejaszlavi szerződés}} 300. évfordulójáig. Az oroszok ezt a szerződést úgy tekintik, hogy Ukrajna ekkor csatlakozott Oroszországhoz. 1954-ben a Krímet átsorolják Ukrajnához.		A Szovjetunióban 15 SZSZK volt. A Krím az Orosz Föderációhoz tartozott 1954-ig, a {{hulink\|Perejaszlavi szerződés}} 300. évfordulójáig. Az oroszok ezt a szerződést úgy tekintik, hogy Ukrajna ekkor csatlakozott Oroszországhoz. 1954-ben a Krímet átsorolják Ukrajnához.

	~~{{anchor\|Ukrajna elismerése}}~~ A Szovjetunió felbomlásakor a tagköztársasági határok váltak országhatárokká ({{hulink\|uti possidetis}}), és ezt Oroszország is elismerte.		A Szovjetunió felbomlásakor a tagköztársasági határok váltak országhatárokká ({{hulink\|uti possidetis}}), és ezt Oroszország is elismerte.
	{{bővebben\|Orosz-ukrán nemzetközi szerződések}}		{{bővebben\|Orosz-ukrán nemzetközi szerződések}}

← Régebbi változat		A lap 2023. október 21., 10:15-kori változata
137. sor:		137. sor:

	A Szovjetunió az 1922-es alkotmánya szerint 4 SZSZK-ból áll: Oroszország, Ukrajna, Fehéroroszország, Transz-Kaukázusi területek. Az alkotmány szerint népszavazással bármelyik SZSZK kiléphet a Szovjetunióból, és önálló állammá válhatik. (Ez történt 1991-ben.) Ez az alkotmány hivatalosan is elismeri Ukrajnát, és meghatározza a határait is. (A Krím ebben az alkotmányban még az orosz SZSZK-hoz tartozott.) A kilépés lehetősége benne maradt az 1936-os bucharini, majd az 1977-es brezsnyevi alkotmányban is.<ref>{{youtube\|https://www.youtube.com/watch?v=JGUOOsNATe0&ab_channel=ZsuzsaHet%C3%A9nyi\|Ukrajna Fórum 1. rész.\|ass=Sz. Bíró Zoltán, Rácz András, Hetényi Zsuzsa és Fedinec Csilla beszélgetése\|date=2022-11-20}}</ref>		A Szovjetunió az 1922-es alkotmánya szerint 4 SZSZK-ból áll: Oroszország, Ukrajna, Fehéroroszország, Transz-Kaukázusi területek. Az alkotmány szerint népszavazással bármelyik SZSZK kiléphet a Szovjetunióból, és önálló állammá válhatik. (Ez történt 1991-ben.) Ez az alkotmány hivatalosan is elismeri Ukrajnát, és meghatározza a határait is. (A Krím ebben az alkotmányban még az orosz SZSZK-hoz tartozott.) A kilépés lehetősége benne maradt az 1936-os bucharini, majd az 1977-es brezsnyevi alkotmányban is.<ref>{{youtube\|https://www.youtube.com/watch?v=JGUOOsNATe0&ab_channel=ZsuzsaHet%C3%A9nyi\|Ukrajna Fórum 1. rész.\|ass=Sz. Bíró Zoltán, Rácz András, Hetényi Zsuzsa és Fedinec Csilla beszélgetése\|date=2022-11-20}}</ref>
			{{bővebben\|Ukrajna története#Kilépés a Szovjetunióból}}

	Ukrajna 1945 óta az ENSZ tagja, márpedig az ENSZ-nek csak államok lehetnek a tagjai. Ukrajna bejegyezte a nevének megváltozását: 1991. augusztus 24-én az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság neve Ukrajnára változott.<ref>[https://www.un.org/en/about-us/member-states/ukraine Ukraine] ENSZ, 1991. augusztus 24.</ref> Oroszország több nemzetközi szerződésben elismerte a létezését ([[#Ukrajna elismerése\|lásd fenn]]).		Ukrajna 1945 óta az ENSZ tagja, márpedig az ENSZ-nek csak államok lehetnek a tagjai. Ukrajna bejegyezte a nevének megváltozását: 1991. augusztus 24-én az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság neve Ukrajnára változott.<ref>[https://www.un.org/en/about-us/member-states/ukraine Ukraine] ENSZ, 1991. augusztus 24.</ref> Oroszország több nemzetközi szerződésben elismerte a létezését ([[#Ukrajna elismerése\|lásd fenn]]).