Ukrajna története - Laptörténet

Laci: /* Kárpátalja */

2025-05-15T20:51:50Z

Kárpátalja

← Régebbi változat		A lap 2025. május 15., 22:51-kori változata
162. sor:		162. sor:
	== Kárpátalja ==		== Kárpátalja ==
	1964-ben Hruscsov megígérte Kádárnak a beregszászi járást 3 népszavazás árán, de ő nem fogadta el.<ref>{{youtube\|6P9vmSoUiNs\|Mihail Gorbacsov politikai meggyengülésének előszele\|aut=Kun Miklós\|date=2019-12-16}}</ref>		1964-ben Hruscsov megígérte Kádárnak a beregszászi járást 3 népszavazás árán, de ő nem fogadta el.<ref>{{youtube\|6P9vmSoUiNs\|Mihail Gorbacsov politikai meggyengülésének előszele\|aut=Kun Miklós\|date=2019-12-16}}</ref>
			{{lásd még\|Kárpátalja}}

	== Kereszténység ==		== Kereszténység ==

Laci: /* Az első világháború előtt */

2024-08-08T14:01:23Z

Az első világháború előtt

← Régebbi változat		A lap 2024. augusztus 8., 16:01-kori változata
10. sor:		10. sor:
	Az ellenségeskedések a XVII. század elején kezdődtek, miután a {{hulink\|Breszti unió}} következtében a terület a Konstantináplyi Patriarchátustól Rómához csatlakozott a pravoszláv egyház egy részével, míg az ortodox hitű „ruszok”, más néven „rutének” Rómától függetlenek maradtak. A nemességük viszont beolvadt a lengyelbe, lengyelül beszélt, katolikus lett, ezért a ruszok érdekképviseletét a kozákok vállalták fel.		Az ellenségeskedések a XVII. század elején kezdődtek, miután a {{hulink\|Breszti unió}} következtében a terület a Konstantináplyi Patriarchátustól Rómához csatlakozott a pravoszláv egyház egy részével, míg az ortodox hitű „ruszok”, más néven „rutének” Rómától függetlenek maradtak. A nemességük viszont beolvadt a lengyelbe, lengyelül beszélt, katolikus lett, ezért a ruszok érdekképviseletét a kozákok vállalták fel.

	A kozákok különböző területekről és társadalmi rétegekből gyűltek a kevéssé ellenőrzött peremvidékre. Megtagadtak mindenféle feudális szolgálatot, magukat szabadnak nyilvánították, és egyedüli törvényes uruknak a lengyel királyt ismerték el. Nagyobb részük a Dnyeper menti zuhogóknál alapította meg katonaállamát, a Zaporozsjei Szicset, ~~amig~~ a hatalom megtűrt, bár hivatalosan nem ismerte el.		A kozákok különböző területekről és társadalmi rétegekből gyűltek a kevéssé ellenőrzött peremvidékre. Megtagadtak mindenféle feudális szolgálatot, magukat szabadnak nyilvánították, és egyedüli törvényes uruknak a lengyel királyt ismerték el. Nagyobb részük a Dnyeper menti zuhogóknál alapította meg katonaállamát, a Zaporozsjei Szicset, amit a hatalom megtűrt, bár hivatalosan nem ismerte el.
	{{lásd huwiki\|Zaporizzsjai kozákok\|Bohdan Hmelnickij}}		{{lásd huwiki\|Zaporizzsjai kozákok\|Bohdan Hmelnickij}}

Laci: /* Narancsos forradalom */

2024-08-08T13:46:38Z

Narancsos forradalom

← Régebbi változat		A lap 2024. augusztus 8., 15:46-kori változata
64. sor:		64. sor:
	== Narancsos forradalom ==		== Narancsos forradalom ==
	A 2004-es elnökválasztáson hivatalosan az oroszbarát {{hulink\|Viktor Janukovics}} győzött kis többséggel {{hulink\|Viktor Juscsenko}} előtt. Ellenállás kezdődött a választási csalások miatt, végül az ukrán alkotmánybíróság megsemmisítette az eredményt. A megismételt választás (dec. 26.) előtt a felek megegyeztek, hogy a nyertes csökkenti az elnöki hatáskört. A megismételt választást már Juscsenko nyerte, aki 2010-ig meglehetősen tehetségtelenül irányította az országot. A narancsos forradalom már érzékenyen érintette Oroszországot.		A 2004-es elnökválasztáson hivatalosan az oroszbarát {{hulink\|Viktor Janukovics}} győzött kis többséggel {{hulink\|Viktor Juscsenko}} előtt. Ellenállás kezdődött a választási csalások miatt, végül az ukrán alkotmánybíróság megsemmisítette az eredményt. A megismételt választás (dec. 26.) előtt a felek megegyeztek, hogy a nyertes csökkenti az elnöki hatáskört. A megismételt választást már Juscsenko nyerte, aki 2010-ig meglehetősen tehetségtelenül irányította az országot. A narancsos forradalom már érzékenyen érintette Oroszországot.
			{{lásd huwiki\|Narancsos forradalom}}

	== Első Majdan ==		== Első Majdan ==

Laci: /* Kilépés a Szovjetunióból */

2024-01-11T00:28:40Z

Kilépés a Szovjetunióból

← Régebbi változat		A lap 2024. január 11., 02:28-kori változata
34. sor:		34. sor:
	A puccs leverése után a hatalom az Orosz SZSZK elnöke, Borisz Jelcin kezébe került, Gorbacsov hatalma formális maradt. Szeptemberben a szovjet parlament hivatalosan elismerte az addig függetlenségüket kikiáltó tagköztársaságok függetlenségét, ezzel végképp lekerült a napirendről az új államszövetség megalakítása.		A puccs leverése után a hatalom az Orosz SZSZK elnöke, Borisz Jelcin kezébe került, Gorbacsov hatalma formális maradt. Szeptemberben a szovjet parlament hivatalosan elismerte az addig függetlenségüket kikiáltó tagköztársaságok függetlenségét, ezzel végképp lekerült a napirendről az új államszövetség megalakítása.

	1991. december 8-án a {{enlink\|Belovezha Accords\|Belazsevai megállapodásban}} Oroszország, Ukrajna és Belarusz megállapodott a Szovjetunió megszüntetéséről. December 12-én Oroszország is kilépett a Szovjetunióból. A kilépéseket mindhárom ország parlamentje ratifikálta. December 21-én Alma Atában a megmaradt országok egy jegyzőkönyv aláírásával megerősítették a Szovjetunió megszűnését, és azt, hogy nemzetközi jogilag Oroszország lesz az utódállam. Ezzel az SZSZK-k szuverén államokká váltak, az SZSZK-határok államhatárokká váltak. December 25-én Gorbacsov is lemondott a már nem létező Szovjetunió elnöki posztjáról.		1991. december 8-án a {{enlink\|Belovezha Accords\|Belazsevai megállapodásban}} Oroszország, Ukrajna és Belarusz megállapodott a Szovjetunió megszüntetéséről. Az 5. pont kimondja, hogy a szerződő felek elismerik egymás határait és azok épségét. December 12-én Oroszország is kilépett a Szovjetunióból. A kilépéseket mindhárom ország parlamentje ratifikálta. December 21-én Alma Atában a megmaradt országok egy jegyzőkönyv aláírásával megerősítették a Szovjetunió megszűnését, és azt, hogy nemzetközi jogilag Oroszország lesz az utódállam. Ezzel az SZSZK-k szuverén államokká váltak, az SZSZK-határok államhatárokká váltak. December 25-én Gorbacsov is lemondott a már nem létező Szovjetunió elnöki posztjáról.
	{{lásd huwiki\|A Szovjetunió felbomlása}}		{{lásd huwiki\|A Szovjetunió felbomlása}}

Laci: /* Első Majdan */

2023-12-16T10:51:48Z

Első Majdan

← Régebbi változat		A lap 2023. december 16., 12:51-kori változata
74. sor:		74. sor:
	Másnap ebből lesz elegük az embereknek: 30-án 200 ezer és 1 millió fő közötti tömeg megy ki tüntetni. Janukovics korrupt és nepotista, rosszul kormányoz, és még az EU-álmokat is elveszíti ({{vél\|az áthallás csak a véletlen műve}}). A nyugati titkosszolgálatokat gyanúsítják sokan, de ennyi embert semmilyen titkosszolgálat nem tud utcára vinni.		Másnap ebből lesz elegük az embereknek: 30-án 200 ezer és 1 millió fő közötti tömeg megy ki tüntetni. Janukovics korrupt és nepotista, rosszul kormányoz, és még az EU-álmokat is elveszíti ({{vél\|az áthallás csak a véletlen műve}}). A nyugati titkosszolgálatokat gyanúsítják sokan, de ennyi embert semmilyen titkosszolgálat nem tud utcára vinni.

	A megveretések következtében az állampapírok hozama felmegy 19%-ra egy másfél éve recesszióban levő országban. Az oroszok vennének 15 M$ állampapírt 5%-os ~~hozzammal~~. Erre a tömegnek az a válasza, hogy ingyen sajt csak az egérfogóban van. Ekkor már az ország politikailag egységes.		A megveretések következtében az állampapírok hozama felmegy 19%-ra egy másfél éve recesszióban levő országban. Az oroszok vennének 15 M$ állampapírt 5%-os hozammal. Erre a tömegnek az a válasza, hogy ingyen sajt csak az egérfogóban van. Ekkor már az ország politikailag egységes.

	== Második Majdan ==		== Második Majdan ==

Laci: /* Forrás */

2023-10-22T16:21:28Z

Forrás

← Régebbi változat		A lap 2023. október 22., 18:21-kori változata
177. sor:		177. sor:

	== Forrás ==		== Forrás ==
			* {{CitLib\|tit=Putyin Háborúja\|aut=Sz. Bíró Zoltán\|ser=PROGRESS könyvek\|red=Gondolat Kiadó\|loc=Budapest\|ann=2023\|isbn=978 963 556 445 3}}
	* {{jegyz}} {{youtube\|JGUOOsNATe0\|Ukrajna Fórum 1. rész.\|ass=Sz. Bíró Zoltán, Rácz András, Hetényi Zsuzsa és Fedinec Csilla beszélgetése\|date=2022-11-20}}		* {{jegyz}} {{youtube\|JGUOOsNATe0\|Ukrajna Fórum 1. rész.\|ass=Sz. Bíró Zoltán, Rácz András, Hetényi Zsuzsa és Fedinec Csilla beszélgetése\|date=2022-11-20}}
	* {{hulink\|Ukrajna történelme}}		* {{hulink\|Ukrajna történelme}}

Laci: /* Kilépés a Szovjetunióból */

2023-10-21T08:09:46Z

Kilépés a Szovjetunióból

← Régebbi változat		A lap 2023. október 21., 10:09-kori változata
30. sor:		30. sor:

	== Kilépés a Szovjetunióból ==		== Kilépés a Szovjetunióból ==
	Miután Litvánia 1990. márciusában kilépett a Szovjetunióból (bár ezt akkor még nem fogadták el), a Szovjetunióban 9 tagállam részvételével az államszövetséget konföderációvá akarták alakítani, melyben csak az államfő személye, a külpolitika és a honvédelem maradt volna a szövetségi szint feladata, minden egyébben a tagköztársaságok szuverén államokként működtek volna. 6 korábbi SZSZK – a három balti ország, Grúzia, Örményország és Moldova – kilépett volna a Szovjetunióból. A határidőre azonban csak 8 ország ratifikálta a szerződést, Ukrajna nem: ők augusztus 24-én függetlenségi törvényt fogadtak el. A konföderációs szerződést 1991. augusztus 20-án akarták kihirdetni, de 19-én Gorbacsov ellen puccsot szerveztek.		Miután Litvánia 1990 márciusában kilépett a Szovjetunióból (bár ezt akkor még nem fogadták el), a Szovjetunióban 9 tagállam részvételével az államszövetséget konföderációvá akarták alakítani, melyben csak az államfő személye, a külpolitika és a honvédelem maradt volna a szövetségi szint feladata, minden egyébben a tagköztársaságok szuverén államokként működtek volna. 6 korábbi SZSZK – a három balti ország, Grúzia, Örményország és Moldova – kilépett volna a Szovjetunióból. A határidőre azonban csak 8 ország ratifikálta a szerződést, Ukrajna nem: ők augusztus 24-én függetlenségi törvényt fogadtak el. A konföderációs szerződést 1991. augusztus 20-án akarták kihirdetni, de 19-én Gorbacsov ellen puccsot szerveztek.

	A puccs leverése után a hatalom az Orosz SZSZK elnöke, Borisz Jelcin kezébe került, Gorbacsov hatalma formális maradt. Szeptemberben a szovjet parlament hivatalosan elismerte az addig függetlenségüket kikiáltó tagköztársaságok függetlenségét, ezzel végképp lekerült a napirendről az új államszövetség megalakítása.		A puccs leverése után a hatalom az Orosz SZSZK elnöke, Borisz Jelcin kezébe került, Gorbacsov hatalma formális maradt. Szeptemberben a szovjet parlament hivatalosan elismerte az addig függetlenségüket kikiáltó tagköztársaságok függetlenségét, ezzel végképp lekerült a napirendről az új államszövetség megalakítása.

Laci: /* Kilépés a Szovjetunióból */

2023-10-21T08:08:52Z

Kilépés a Szovjetunióból

← Régebbi változat		A lap 2023. október 21., 10:08-kori változata
34. sor:		34. sor:
	A puccs leverése után a hatalom az Orosz SZSZK elnöke, Borisz Jelcin kezébe került, Gorbacsov hatalma formális maradt. Szeptemberben a szovjet parlament hivatalosan elismerte az addig függetlenségüket kikiáltó tagköztársaságok függetlenségét, ezzel végképp lekerült a napirendről az új államszövetség megalakítása.		A puccs leverése után a hatalom az Orosz SZSZK elnöke, Borisz Jelcin kezébe került, Gorbacsov hatalma formális maradt. Szeptemberben a szovjet parlament hivatalosan elismerte az addig függetlenségüket kikiáltó tagköztársaságok függetlenségét, ezzel végképp lekerült a napirendről az új államszövetség megalakítása.

	1991. december 8-án a {{enlink\|Belovezha Accords\|Belazsevai megállapodásban}} Oroszország, Ukrajna és Belarusz megállapodott a Szovjetunió megszüntetéséről. December 12-én Oroszország is kilépett a Szovjetunióból. December 21-én a megmaradt országok ~~kimondták~~ a Szovjetunió megszűnését, és azt, hogy nemzetközi jogilag Oroszország lesz az utódállam. Ezzel az SZSZK-k szuverén államokká váltak. December 25-én Gorbacsov is lemondott a már nem létező Szovjetunió elnöki posztjáról.		1991. december 8-án a {{enlink\|Belovezha Accords\|Belazsevai megállapodásban}} Oroszország, Ukrajna és Belarusz megállapodott a Szovjetunió megszüntetéséről. December 12-én Oroszország is kilépett a Szovjetunióból. A kilépéseket mindhárom ország parlamentje ratifikálta. December 21-én Alma Atában a megmaradt országok egy jegyzőkönyv aláírásával megerősítették a Szovjetunió megszűnését, és azt, hogy nemzetközi jogilag Oroszország lesz az utódállam. Ezzel az SZSZK-k szuverén államokká váltak, az SZSZK-határok államhatárokká váltak. December 25-én Gorbacsov is lemondott a már nem létező Szovjetunió elnöki posztjáról.
	{{lásd huwiki\|A Szovjetunió felbomlása}}		{{lásd huwiki\|A Szovjetunió felbomlása}}

Laci: /* Kilépés a Szovjetunióból */

2023-10-21T08:05:14Z

Kilépés a Szovjetunióból

← Régebbi változat		A lap 2023. október 21., 10:05-kori változata
34. sor:		34. sor:
	A puccs leverése után a hatalom az Orosz SZSZK elnöke, Borisz Jelcin kezébe került, Gorbacsov hatalma formális maradt. Szeptemberben a szovjet parlament hivatalosan elismerte az addig függetlenségüket kikiáltó tagköztársaságok függetlenségét, ezzel végképp lekerült a napirendről az új államszövetség megalakítása.		A puccs leverése után a hatalom az Orosz SZSZK elnöke, Borisz Jelcin kezébe került, Gorbacsov hatalma formális maradt. Szeptemberben a szovjet parlament hivatalosan elismerte az addig függetlenségüket kikiáltó tagköztársaságok függetlenségét, ezzel végképp lekerült a napirendről az új államszövetség megalakítása.

	1991. december 8-án a {{enlink\|Belovezha Accords\|Belazsevai megállapodásban}} Oroszország, Ukrajna és Belarusz megállapodott a Szovjetunió megszüntetéséről. December 12-én Oroszország is kilépett a Szovjetunióból. December 21-én a megmaradt országok kimondták a Szovjetunió megszűnését, és azt, hogy nemzetközi jogilag Oroszország lesz az utódállam. December 25-én Gorbacsov is lemondott a már nem létező Szovjetunió elnöki posztjáról.		1991. december 8-án a {{enlink\|Belovezha Accords\|Belazsevai megállapodásban}} Oroszország, Ukrajna és Belarusz megállapodott a Szovjetunió megszüntetéséről. December 12-én Oroszország is kilépett a Szovjetunióból. December 21-én a megmaradt országok kimondták a Szovjetunió megszűnését, és azt, hogy nemzetközi jogilag Oroszország lesz az utódállam. Ezzel az SZSZK-k szuverén államokká váltak. December 25-én Gorbacsov is lemondott a már nem létező Szovjetunió elnöki posztjáról.
	{{lásd huwiki\|A Szovjetunió felbomlása}}		{{lásd huwiki\|A Szovjetunió felbomlása}}

Laci: /* A Krím orosz elfoglalása */

2023-10-21T07:18:03Z

A Krím orosz elfoglalása

← Régebbi változat		A lap 2023. október 21., 09:18-kori változata
95. sor:		95. sor:

	A Krím elfoglalása után az oroszok beszivárogtak a Donbászba, és fegyverekkel is támogatták a szakadárokat. Erős jelek utalnak arra, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök személyesen döntött a {{hulink\|A Malaysia Airlines 17-es járatának katasztrófája\|maláj légitársaság MH17-es járatszámú repülőgépét}} megsemmisítő, földi telepítésű, BUK típusú légelhárító rakéta átadásáról a szakadároknak.<ref>{{CitWeb\|url=https://24.hu/kulfold/2023/02/08/malaj-utasszallito-kilovese-raketa-atadasa-vlagyimir-putyin/\|tit=Nyomozócsoport: Putyin dönthetett a maláj utasszállítót megsemmisítő rakéta átadásáról\|aut=Vaskor Máté\|date=2023-02-08}}</ref>		A Krím elfoglalása után az oroszok beszivárogtak a Donbászba, és fegyverekkel is támogatták a szakadárokat. Erős jelek utalnak arra, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök személyesen döntött a {{hulink\|A Malaysia Airlines 17-es járatának katasztrófája\|maláj légitársaság MH17-es járatszámú repülőgépét}} megsemmisítő, földi telepítésű, BUK típusú légelhárító rakéta átadásáról a szakadároknak.<ref>{{CitWeb\|url=https://24.hu/kulfold/2023/02/08/malaj-utasszallito-kilovese-raketa-atadasa-vlagyimir-putyin/\|tit=Nyomozócsoport: Putyin dönthetett a maláj utasszállítót megsemmisítő rakéta átadásáról\|aut=Vaskor Máté\|date=2023-02-08}}</ref>
			{{bővebben\|Maláj utasszállító gép}}

	Április 26-án Ukrajna elzárta Krím vízellátását biztosító 402,6 kilométer hosszú Észak-krími-csatornát.		Április 26-án Ukrajna elzárta Krím vízellátását biztosító 402,6 kilométer hosszú Észak-krími-csatornát.