Költségvetés

Forrás: K. Kiss Gergely: Itt a bizonyíték: a kormány brutális költséget terhel az emberekre. www.napi.hu (2019. feb. 6.)

Népi nevei: költésvetés, vetésforgó.

2012-ig a kormány a teljes költségvetés főösszegének (kb. 25 eMFt) 2%-áig módosíthatta a költségvetést. Orbán 2012-ben felemelte 10%-ra. Veszélyhelyzetben pedig korlátlanul.

Európában az Orbán-kormány költi a legkevesebb pénzt egészségügyre, és a legtöbbet kamatokra GDP-arányosan (pedig a GDP-arányos adósság messze nem nálunk a legmagasabb).

2025. június 17-én megszavazta a parlament a 2026-os költségvetést anélkül, hogy a 2025-ösön átvezették volna rajta a kormány által rendeletben hozott módosításait, vagy azokat, ahol a kormány egyszerűen nem tartotta be a költségvetési törvényt.

Számok

A GDP összege kb. 80 eMFt, a költségvetés ennek kb. a fele.

A költségvetés főbb kiadásai

Kiadás	MFt	%
Nyugdíj	7700	19,3
ebből a 13. havi	600	1,5
családtámogatás (lakástámogatások, adókedvezmények)	5600	14,0
fegyverpénz 2025-ben	450	1,1
beruházás	5500	13,8
oktatás	4000	10,0
egészségügy	3600	9,0
látványsport	600	1,5

2025

A költségvetés számait a kormány elküldte az EU-nak, akik elutasították. A javított változatban nagyobb az államháztartás hiánya és az eladósodás és kisebb a növekedés. Vagyis úgy írták át a költségvetést, hogy azt senki nem fogadta el.

A kormány 2025-re (is) hatalmas gazdasági fellendülést ígért, de a tervben forrásteremtés nincs, csak mások kárára (pl. számol az EU-pénzekkel, vállalati béremelés, nyugdíjpénztári pénzek). Fogyasztásösztönző tervek vannak benne, de a fogyasztással nincs baj (bármit is mond Nagy Márton), hanem a beruházásokkal, ami a fejlődő országokra nem jellemző, ellenben a jövő fejlődésére igen. Nálunk 20%-kal csökkent 2 év alatt a beruházás, a horvátoknál és románoknál ennyivel nőtt.

A banki alapkamat 6.5%, magasabb, mint az infláció. Ez visszatartja a befektetőket, mert ők a kamatkülönbözeten nyernek. A kamatcsökkentésre romlik a forint árfolyama, ami az importon keresztül újabb inflációhoz vezet.

Januárban a kormány 5% körüli kamattal vett fel euróhitelt. A szlovének kétszer hosszabb időre vettek fel hitelt, feleakkora kamatra. A görögök is alacsonyabb kamatra vesznek fel hitelt, pedig jobban el vannak adósodva.

A külső környezet 2025-ben is rossz lesz: eddig erre panaszkodtak. A lengyelek és csehek viszont így is tudtak növekedni. Belső ok is kell legyen, pl. a beruházások leállítása.

• adósságállomány: 55,3–56 eMFt
• kincstári egységes számla („pénztárca”): 0,5–1 eMFt

Kiadások:

• fizetendő kamatok: 3,8 eMFt
• lejáró adósságok: 8 eMFt, aminek a ⅔-a állampapír
• alapkiadások: 43,5 eMFt

A 2026-os osztogatást már ′25-ben el kell kezdeni, ezzel együtt a kiadások 45–46 eMFt-t tesznek ki.

A költségvetés bevétele 26,3 eMFt, a teljes államháztartásé az elkülönített alapokkal együtt 43 eMFt. Vagyis van 13 eMFt-nyi megszorításra lesz szükség.

A nagy kiadási rendszereket (oktatás, egészségügy, szociális szféra, felsőoktatás, saját – nem EU-s – forrásból megvalósuló fejlesztések) már annyira lerabolták, hogy azon nem nagyon lehet spórolni. A közmédia, nyugdíjrendszer, titkosszolgálatok tabu, mert onnan a forráskivonás politikai kockázat a NER számára. A választás előtti évben jövedelmi vagy vagyoni adót bevezetni nem lehet. A fogyasztási adó 31,5% (a 27% áfa is világrekord + a kiskereskedelmi adó) – ezt sem nagyon lehet növelni.

Az utóbbi években bújtatott fogyasztási adókat vezettek be (szektorális különadók), de ez ellen az EU tiltakozik. Az átutalási és bankköltségek, a magas mobiltelefontarifák, magas élelmiszerárak, üzemanyag és repülőjegy-árak mögött mind-mind ezek a rejtett, fogyasztási jellegű adók vannak (csipszadó, kiskereskedelmi pótadó, légitársasági különadó, távközlési adó, banki extraprofit-adó, jövedéki adó, stb.), emiatt egyre többen járnak külföldre vásárolni vagy rendelnek kínai webáruházakból.

A lakossági állampapírokból 3,6 eMFt-t remél a kormány. (Az államadósság 21%-a van közvetlenül lakossági kézben.) Ezek határozott idejűek, de 1%-os veszteséggel visszaválthatók. Az 1% növelése bankpánikot okozhat, ezért ezt nem merik megtenni, pláne választás előtt. Egyébként sem lehet vele sokat nyerni: egy átutalás költsége is 0,45%.

A lakosság az állampapír kamatait jobb híján ismét állampapírba fekteti, ill. az esetleg visszaváltott papír nagy része is közvetve (bankbetéten keresztül) állampapírba jut vissza (intézményi finanszírozás).

A teljes adósság 40%-át hazai bankok, biztosítók, nyugdíjpénztárak, befektetési alapok birtokolják, és erre jogszabályi kényszer van (a bank több különadót fizet, ha nem állampapírt vesz).

A teljes adósság kb. 40%-a van külföldi kézben: a teljes adósság 29%-a devizában, és a forint adósság 21–23%-a. 60%-ot a magyar lakosság finanszíroz, általában az a réteg, aemlyik a legkevésbé ért egyet a fidesszel (a középosztály). Ha ők tömegesen viszik ki a pénzüket, marad a kínai hitel, akik viszont koncessziót vagy ingatlanokat kérnek biztosítékul.

Az államháztartási egyenleg

2006-ban Gyurcsányék elég gyorsan rendbehozták a gazdaságot. A covid után a fidesznek ez nem sikerült.

A ciklikusan igazított elsődleges egyenleg. Az elsődleges egyenleg a kamatkiadások nélküli költségvetési egyenleget mutatja, a ciklikusan igazított verzió pedig megpróbálja kiszűrni a gazdasági ciklus ingadozásait (vagyis a gazdasági fellendülések és recessziók hatásait).

A Medgyessy–Gyurcsány kormányok fiskális felelőtlensége után a költségvetés az Orbán-kormányok alatt viszonylag fegyelmezett volt 2010–2016 között, de 2017-19-re már elveszett a korábbi óvatosság, és nőtt a hiány. Az igazi ütést az elmúlt 4 év vitte be: 2020-23 között borzasztóan megugrott a deficit. A felvett hitelekért most 3%-kal többet fizetünk, mint a 2000-es évek elején. Az adósságszolgálat nagyobb, mint a nálunk nagyobb hitelt felvevő országoknál, mert a piac rosszabbul értékeli az országot, mint a hitelminősítők.

Megjegyzés: Orbánt viszont nem a valóság érdekli, hanem a ⅔.

2006–2012 között a gazdaság stagnált (hét szűk esztendő), de a költségvetésé javult. A 2011 utáni visszaesést Matolcsy unortodox gazdaságpolitikája okozta. 2013–2019 között volt a hét bő esztendő: elkezdődött a világgazdaság fellendülése, a költségvetés pedig jó állapotban volt. 2017-től a kormány extra laza költségvetési politikát kezdett, amivel a gazdaságot a 2006-os szint alá vitte vissza.

2024

2023 augusztusában már módosította a kormány a ′24-es költségvetési törvényt, pedig még hatályba sem lépett. Ezért érdemes volt az első félévben elfogadni. Ráadásul a kormány módosította a parlament legfontosabb törvényét.

2024-ben a költségvetés átlagosan 9 naponként változott meg.

2023. május 30-án nyújtották be a költségvetést. A fő számok:

• 2,9%-os hiánycél (a 2023-as 3,9%). 2024 első félévében a tényleges érték 6,7% volt.
• 66,7% GDP-arányos adósságráta
• 6% körüli szintre csökkentett infláció,
• 4% körüli GDP-növekedés.

Megmaradnak az „extraprofit-adók”, a négy gyerekes anyák szja-mentessége és a 25 év alattiak adómentessége is.

A tanárok és az egészségügyi dolgozók béremelését brüsszeli pénzből képzeli a kormány, és „az uniós forrásokért a kormány mindent megtesz”. Vagyis előlegről sem lehet szó. Viszont az egészségügyiek pénzét Brüsszelhez kötni: ez új.

A kormány nem árulta el a Költségvetési Tanácsnak, hogyan fogja befoltozni a költségvetésbeli lyukakat. Akkor ugyan hogyan ellenőrizze a Költségvetési Tanács a költségvetés megalapozottságát?

2023

Orbán Viktor azt hirdette meg 2023-ra, hogy Magyarország bezzegország lesz az EU-ban, és elkerüli az európai recessziót. Nem így történt. Nagyon nem, és a recesszió 2024-re is áthúzódik.

Szeptemberben újra át kell írni a költségvetést – immár 11-edszerre. Októberben soha nem látott méretű a költségvetési hiány. Ezeknek lövésük sincs a gazdaságról.

A költségvetés többszöri összeomlását az okozta, hogy mindegyik változatban számoltak az EU-pénzekkel, amik nem jöttek meg.

A költségvetési hiány jó részét az áfabevételek – vagyis a fogyasztás – csökkenése okozza. Egy szeptemberi felmérés szerint az emberek 16%-a már letette az autóját. A csökkenésben szerepe lehet annak is, hogy a határ közelében lakók külföldön vásárolnak.

Hiánycélok és a zord valóság

A költségvetés egyenlege –4593,4 MFt. A hiány elszállásának legfőbb okai:

1. az államadósság kamatai
2. az áfabevétel 1000 MFt-nál kevesebb a tervezettnél
3. az állam működtetése
4. lakástámogatások és menetdíjkedvezmény
5. az energia-ágazati befizetések elnevezésű különadóból csak a tervezett összeg bő 60 százaléka folyt be, bányajáradékból pedig 72 százaléka.

GDP-arányos kamatkiadások

Év	%
2019	1,7
2022	2,6
2023	3,9

A jobb oldali táblázat szerint a kamatterhek növekedése tavalyhoz képes 1,3%-kal csökkenti a GDP növekedését.

A fogyasztási típusú adók (pl. áfa) érthetetlen okból csökkentek. Májusban 21,5% volt az infláció, és ennyivel nem csökkent a fogyasztás.

A külkereskedelmi hiány 2–3%-kal csökkenni fog még akkor is, ha nem jönnek az EU-pénzek, az energiaárak ui. jelentősen csökkentek ′22-höz képest.

Úgy néz ki, hogy a magyarok euróba mentik a pénzüket, pedig ez hosszú távon nem kifizetődő. Ha pl. a forint évi 15%-ot, a deviza (euró, dollár) évi 5%-ot fial, akkor 370 forintos euró esetén a forint egészen addig jobb befektetés, ameddig nem gyengül vissza 407-es szintre.

Első félév

Amikor a 2023-as költségvetést 2022 nyarán elfogadták, már lehetett tudni, hogy irreálisak a kiinduló számok. A kormány megvárta, hogy az EU-pénzek ügye eldőljön, de addigra a parlament befejezte az 2022-es évet, így rendelettel módosították a 2023-as költségvetést.

Megjegyzés: Ilyen a világon nincs. A költségvetés és a zárszámadás a parlament két legfontosabb törvénye.

A Költségvetési Tanács kifogásolta a számokat, a javított rendeleti költségvetés 2022. december 30-án került fel a Pénzügyminisztérium oldalára.

2022-ben 67 eMFt-os magyar GDP-vel kalkulál a kormány, 2023-ban 78,5 eMFt-tal, ami azt is jelenti, hogy 2022-ről 2023-ra a magyar gazdaság teljesítményének értéke nominálisan 17,2%-kal bővül.

2022-ben a kormány 95 alkalommal módosította a költségvetést a parlament beleegyezése nélkül.

Költségvetési törvény

2023. április 4-én a kormány jelezte az EDP-nek, hogy nem tartható a Költségvetés/Ötéves terv 2022–26#ktvkiadás 2500 MFt-re tervezett kamatkiadás), amit a parlament március 31-én fogadott el a költségvetési törvényben. A kormány már 3000 MFt-vel számol.

Megjegyzés: Vagyis a költségvetés 5 napot élt.

Az eredeti, 2022 nyarán elfogadott költségvetésben még 2111 MFt volt ez az előirányzat. Ez azt jelenti, hogy szinte a teljes költségvetési hiány adósságszolgálatra megy majd el.

A költségvetés fő számai:

• növekedés: 4,1%
• hiány: 3,1%
• GDP-arányos államadósság: 73,8%
• infláció: 5,2%

Megjegyzés: Az éves infláció 17,6% lett az eredetileg tervezett 5,2% helyett.

A rendeleti költségvetés fő számai:

• a kiadási főösszeg 39.758 MFt
• a bevételi főösszeg 36.358 MFt
• a hiány 3400 MFt (8,5% GDP-arányosan, 1,5%-kal több, mint az eredeti költségvetésben). Február végéig a tényleges hiány 1521 MFt, az éves hiány 45%-a. Az arányos többletet főleg a 13. havi nyugdíj okozta.
• a GDP-arányos államadósság 70,4% lesz az eredeti 73%-kal szemben.

2022. december végén az infláció 24,5% a 2021. decemberihez képest, és csak reménykednek benne, hogy egy év múlva az infláció 10% alatt lesz… A költségvetést azóta többször átírták, és ismét át kell.

Sportra a költségvetés 600 MFt-t fog költeni. A kiadási oldalon 494 MFt van, de ide számítandó a tao sportra fordítható növekedése. Megdrágul az adósságszolgálat (a magas kamat miatt), viszont csökkennek a lakás- és önkormányzati támogatások.

Túlzott deficiteljárás

Az uniós alapszerződésbe foglalt ökölszabály, hogy a GDP-arányos államadósságot 60% alatti szinten, az államháztartás hiányát pedig a GDP 3%-a alatt szükséges korlátozni. Ha egy ország ezt nem teljesíti (2024-ben 10 ilyen ország van a 27-ből), akkor túlzott deficiteljárás alá kerül.

2020 és 2023 között a korlátozást a covid miatt felfüggesztették, de 2024-től újra érvényes.

A bizottság tervei szerint nem teljesítés esetén

• kivethető havi pénzbírság legfeljebb a GDP 0,05%-áig (A gyakorlatban pénzügyi szankciót eddig még egyetlen tagországra sem vetettek ki.)
• felfüggeszthetik a strukturális alapok kifizetését.

Amennyiben egy ország a 3 százalékot meghaladó hiány miatt túlzottdeficit-eljárás alá kerül, akkor minimum a GDP 0,5%-át kitevő éves strukturális kiigazítást kell végrehajtania.

Magyarország

Magyarország a 2004-es EU-belépés óta túlzott deficit-eljárás alatt állt. A legmagasabb éves deficit 9,2% volt 2006-ban, a második 9% 2020-ban.

2010-ben az Orbán-kormány megpróbálta 7%-ra növelni a hiánycélt, de a Bizottság ezt nem engedte. Aztán lenyúlta a 3000 MFt-s magánnyugdíjakat, de ezt az összeget a Bizottság kiszűrte egyszeri hatásként.

2011-ben a hiány meghaladta az 5%-ot, ezért 2013-tól a Kohéziós Alap Magyarországnak járó részének 50%-át vissza akarták tartani. Ezért 2012-ben a fidesz megszorító intézkedéseket vezetett be (útdíjak, tranzakciós illeték), ami elég volt, hogy 2013-tól megszüntessék a túlzott deficiteljárást. A hiány 3% alatt maradt 2020-ig, azóta viszont 3% fölött van.

2023-ban 3,5%-os hiánycéllal és 4,1%-os GDP-növekedéssel számoltak úgy, hogy sem a 20% fölötti inflációt, sem a fogyasztás csökkenését nem látták előre 2022 nyarán, amikor a költségvetést elfogadták. A két szám végül 6,5% ill. -0,9% lett.

A 2024-es terv 2,9%, miközben a pénzügyminiszter az év elején már 3,7%-ról, Nagy Márton 4,5%-ról beszél.

2019

2019-ben Magyarország 1,77 M€ értékben vásárolt fegyvereket, köztük 44 tankot és 24 önjáró löveget Németországtól, így ebben az évben a legnagyobb vásárló volt. A Honvédelmi Minisztérium költségvetése 2020-ban 616 MFt lesz, 100 MFt-vel több, mint 2019-ben. Ebből 216 milliárdot a Magyar Honvédség fejlesztésére kell fordítani.

Lakástámogatások

2022-ben 635,3 MFt-t költött a költségvetés lakástámogatásra, de ezek túlnyomó többségét nem szociális alapon osztották el.

Az otthonfelújítási program 2022 decemberében véget ért, a babaváró hitelt 2024-től már csak 30 év alattiak vehetik igénybe és azok a 40 alatti nők, akik 2024 végéig teherbe esnek, a csokot pedig leváltja a valamivel korlátozottabb hozzáférésű csok plusz. Így a 2022-ben elköltött, 2023-as árakkal számolt 730 milliárd forint az idén 382 milliárdra, jövőre pedig (szintén 2023-as árakkal számolva) 171 milliárdra, vagyis a 2022-es összeg kevesebb mint negyedére (23,4 százalékára) csökken.

A sokak által lakáscélra fordított babaváró hitelt az MNB adatai szerint legnagyobb arányban a magyar társadalom legfelső jövedelmi ötödébe tartozó háztartások vették fel. A legalsó jövedelmi ötödbe csak a hitelt fölvevők 11,9 százaléka tartozott. A legalsó jövedelmi ötödbe tartozó háztartások jövedelmének több mint negyede, 25,9 százaléka a lakhatás költségeire megy el, míg ez a felső ötödnél (akik nagy arányban élnek a kormány családpolitikai lehetőségeivel) mindössze 1 százalék.

Források

• 2021. évi XC. törvény Magyarország 2022. évi központi költségvetéséről. net.jogtar.hu (2021. jún. 25.)
• Államadósság Kezelő Központ adósság, -ráta, megoszlás
• Kerner Zsolt: Mostantól nem kell a parlament a költségvetés módosításához. 24.hu (2022. dec. 9.)

Hírek:

• Kovács Gábor: A kormány azt hitte, eltapsolhat pár ezer milliárd forintot, aztán szembejött a valóság. hvg.hu (2023. okt. 24.) A 2022-es költségvetés zárszámadása.
• Vég Márton: Gyengülő forintot vár a kormány az átírt költségvetésben. 444.hu (2023. jan. 25.)
• Weiler Vilmos: 4753 milliárd forint lett az államháztartási hiány tavaly, ez óránként 542 millió forint mínusz. telex.hu (2023. jan. 11.)

Kapcsolódó lapok

• Államadósság
• Költségvetés/Ötéves terv 2022–26
• Költségvetés/A 2022-es költségvetés fejezetei