„Nyugdíj” változatai közötti eltérés

Innen: Politika
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
24. sor: 24. sor:
 
A nyugdíjasok több mint fele 100–179 ezer forinthoz jut havonta, 8,5 százalékuk pedig több mint 220 ezer forintot. A budapesti átlag 161 eFt.<ref>{{CitWeb|url=https://www.napi.hu/magyar_gazdasag/nyugdij-kulonbseg-atlag-hivatalos-adat.695632.html?fbclid=IwAR1IRMaQLuyyM_O4uIIbnoYz0kGVGbSnC3pqxcxaic6yz9f1oOWKf9-y4YE|tit=Mekkora a különbség a magyar nyugdíjak között?|aut=Csernátony Csaba|date=2019-11-23}}</ref>
  
A nyugdíjasok több mint fele 100–179 ezer forinthoz jut havonta, 8,5 százalékuk pedig több mint 220 ezer forintot. A budapesti átlag 161 eFt.<ref>{{CitWeb|url=https://www.napi.hu/magyar_gazdasag/nyugdij-kulonbseg-atlag-hivatalos-adat.695632.html?fbclid=IwAR1IRMaQLuyyM_O4uIIbnoYz0kGVGbSnC3pqxcxaic6yz9f1oOWKf9-y4YE|tit=Mekkora a különbség a magyar nyugdíjak között?|aut=Csernátony Csaba|date=2019-11-23}}</ref>
   
−
2020 elején a minimálnyugdíj még mindig 28,500 Ft a 168/1997. kormányrendelet alapján, azaz 22 éve. A nyugdíjas parlament alapnyugdíjat és a béreket követő nyugdíjemelést követel:<ref>{{CitWeb|url=https://24.hu/fn/gazdasag/2020/01/19/nyugdij-nyomor-alapnyugdij-nyugdijemeles-nyugdijkoveteles-alapnyugdij-kormany/|tit=Számolják fel a nyomort, adjanak alapnyugdíjat! – követelik a szakszervezetek|aut=Tamásné Szabó Zsuzsanna|date=2020-01-29}}</ref>
 +
2020 elején a minimálnyugdíj még mindig 28,500 Ft a 168/1997. kormányrendelet alapján, azaz 22 éve. A Magyar Szakszervezeti Szövetség alapnyugdíjat és a béreket követő nyugdíjemelést követel:<ref>{{CitWeb|url=https://24.hu/fn/gazdasag/2020/01/19/nyugdij-nyomor-alapnyugdij-nyugdijemeles-nyugdijkoveteles-alapnyugdij-kormany/|tit=Számolják fel a nyomort, adjanak alapnyugdíjat! – követelik a szakszervezetek|aut=Tamásné Szabó Zsuzsanna|date=2020-01-29}}</ref>
 
* A nyugdíjemelés ne alultervezett infláción alapuljon, mint például tavaly és idén is – ne kelljen emiatt a nyugdíjasoknak hitelezniük novemberig a kormánynak.
  
* A nyugdíjemelés ne alultervezett infláción alapuljon, mint például tavaly és idén is – ne kelljen emiatt a nyugdíjasoknak hitelezniük novemberig a kormánynak.
 
* A nyugdíjemelésnél ne csak az inflációt vegyék figyelembe, hanem a bérek növekedését is (vegyes indexálás), hogy ne folytatódjon a nyugdíjak leszakadása a bérektől.
  
* A nyugdíjemelésnél ne csak az inflációt vegyék figyelembe, hanem a bérek növekedését is (vegyes indexálás), hogy ne folytatódjon a nyugdíjak leszakadása a bérektől.

A lap 2020. január 19., 23:01-kori változata

Nyugdíjutalási időpontok 2020-ban[1]
  1. január 09.
  2. február 11.
  3. március 11.
  4. április 08.
  5. május 11.
  6. június 11.
  7. július 09.
  8. augusztus 11.
  9. szeptember 10.
  10. október 09.
  11. november 11.
  12. december 01.
Pedig a 2006-os kampányban Orbán 14. havi nyugdíjat is ígért. Forrás: Facebook

Az alaptörvény szerint a nyugdíj és az egészségügy állami feladat, és nem biztosítás. Nem járulékot, hanem adót szednek ilyen néven, melyet a Kincstár kezel. Ez azt jelenti, hogy az állam másra költheti az egészségügyre ill. nyugdíjra beszedett adót.[2]

„ Magyarország az időskori megélhetés biztosítását a társadalmi szolidaritáson alapuló egységes állami nyugdíjrendszer fenntartásával és önkéntesen létrehozott társadalmi intézmények működésének lehetővé tételével segíti elő. Törvény az állami nyugdíjra való jogosultság feltételeit a nők fokozott védelmének követelményére tekintettel is megállapíthatja. ”
– Alaptörvény, XIX. cikk (4)

2019 végén a több mint 2 millió nyugdíjas 4 százaléka 60 ezer forintnál, 29 százaléka 100 ezer forintnál kevesebbet kap. A nyugdíjasok több mint fele 100–179 ezer forinthoz jut havonta, 8,5 százalékuk pedig több mint 220 ezer forintot. A budapesti átlag 161 eFt.[3]

2020 elején a minimálnyugdíj még mindig 28,500 Ft a 168/1997. kormányrendelet alapján, azaz 22 éve. A Magyar Szakszervezeti Szövetség alapnyugdíjat és a béreket követő nyugdíjemelést követel:[4]

  • A nyugdíjemelés ne alultervezett infláción alapuljon, mint például tavaly és idén is – ne kelljen emiatt a nyugdíjasoknak hitelezniük novemberig a kormánynak.
  • A nyugdíjemelésnél ne csak az inflációt vegyék figyelembe, hanem a bérek növekedését is (vegyes indexálás), hogy ne folytatódjon a nyugdíjak leszakadása a bérektől.
  • A helyettesítési aránynál (nyugdíj/legutolsó munkabér) legyen kiigazítás, ehhez pedig egy kiigazítási alap, és öt év alatt, azaz 2024-re zárkóztassák fel az átlagnyugdíjat az átlagbér 70 százalékára.
  • A kormány márciusig készítsen felmérést a nyugdíjasok helyzetéről, a nyugdíjak értékvesztéséről, és tegyen javaslatot a korrekcióra.
  • A kormány vezessen be alapnyugdíjat.
  • A kormány tekintse partnernek a nyugdíjasokat, döntéshozatal előtt egyeztessen érdekképviseleteikkel.

Jegyzetek

  1. ↑ Ekkor utalják a nyugdíjat 2020-ban. 24.hu (2020. jan. 2.)
  2. ↑ Így lett a TB-járulékból adó. Mihályi Péter és Juszt László beszélgetése www.facebook.com (2013. máj. 13.) (videó)
  3. ↑ Csernátony Csaba: Mekkora a különbség a magyar nyugdíjak között? www.napi.hu (2019. nov. 23.)
  4. ↑ Tamásné Szabó Zsuzsanna: Számolják fel a nyomort, adjanak alapnyugdíjat! – követelik a szakszervezetek. 24.hu (2020. jan. 29.)

Források

További információk

Kapcsolódó szócikkek

A lap eredeti címe: „https://www.gyimesilaszlo.hu/politika/wiki/index.php?title=Nyugdíj&oldid=11578”