Börtönbiznisz

Forrás: atv.hu

A fidesz-kormány 2010–11-ben szigorította a BTK-t, aminek következtében több embert ítéltek börtönbüntetésre. Ezt előre látva tervbe vette 8 új börtön építését 2019-ig, de ezek építését még el sem kezdték, pedig kiemelt beruházássá nyilvánították.

A fidesz-kormány vállalta a börtönviszonyok emberségesebbé tételét, és ennek elmaradása esetén a kártérítést a raboknak. A börtön ui. nem az embertelen körülményekkel büntet, hanem a bezártsággal, a másokkal való összezártsággal, a szigorú napirenddel, stb. A korábbi embertelen körülmények azt eredményezték, hogy még kevesebben tudtak visszailleszkedni a társadalomba, és ők is embertelenül bántak a többi emberrel a szabadulásuk után.

A rabok kártalanításáról szóló törvényt 2016-ban az Orbán-kormány kezdeményezte, és a Fidesz szavazta meg, míg az ellenzék elutasította.

A kettő eredményeképp a börtönviszonyok nem javultak, és az elítéltek – a fidesztől kapott jogaikkal élve – benyújtották a kártérítési igényüket. A Strausbourgben sorozatosan elveszített kártérítési perek után egy új törvénnyel új eljárásrendet vezetett be a kormány a panaszok kezelésére: a rabok először a börtönük parancsnokához fordulhattak, aki jogos kifogások esetén megpróbálhatta áthelyezni őket kevésbé zsúfolt vagy különvécés helyre. Ha erre nem volt mód, akkor jöhetett a kártalanítás követelése a büntetés-végrehajtási bíróknál. 1200 és 1600 forint/nap kártalanítást határozott meg a jogos kifogások után a törvény.

A sajtó szerint a kormány nem akar fizetni, bár az erről megjelent kormányrendeletben nem a kifizetés befagyasztása, hanem a végső határidőig való kitolása van.

Az Emberi Jogi Bíróság több esetben megítélte a kártérítést a raboknak. A bíróság ítéletét nem lehet kikényszeríteni, viszont ha a kormány nem hajtja végre, a más országokban elfogott körözött magyar bűnözőket nem fogják kiadni Magyarországnak, hiszen a saját szabályaik tiltják, hogy embertelen viszonyok közé adják ki őket. 2015-ben a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága is kimondta, hogy olyan rossz körülmények közt tartják a magyar elítélteket, ami„már embertelen vagy megalázó bánásmódnak minősül”, így ezt külföldön nem vitatják.

2015 közepén a fegyintézetek férőhely-kihasználtsága meghaladja a 140%-ot: 13 ezer férőhelyen több mint 18 ezer elítéltet tartottak fogva. 2020 elejére az arány 112%-ra mérséklődött.

A rabok már 12 ezer (!) pert indítottak, és az eddigi jogerős bírói ítéletek alapján az államnak 10 MFt-t kell fizetnie. Hack Péter szerint az ítéletek azért ilyen súlyosak, hogy az államnak olcsóbb legyen börtönt építeni és az általa vállalt emberi körülményeket megteremteni, mint kártérítést fizetni.

Forrás

• Interjú Hack Péterrel az ATV Egyenes beszéd c. műsorában. Riporter: Rónai Egon.
• Völner Pál: A „börtönbiznisz” tudatos visszaélés az EU-s és a magyar joggal is, a kormány felfüggeszti a kártérítések kifizetését. 444.hu (2020. jan. 18.)
• Szurovecz Illés: Felfüggesztette az állam az elítélteknek megítélt kártérítések kifizetését. 444.hu (2020. feb. 15.)
• Magyari Péter: Előre szólt az ellenzék, hogy botrány lesz a rabok kompenzációjából. 444.hu (2020. jan. 23.)
• Szurovecz Illés: Az Orbán-kormány is európai börtönöket akart, aztán mégsem építették meg őket. 444.hu (2020. jan. 21.)
• Nem vagyunk vagyunk hajlandóak bűnözőknek több millió forintot fizetni az adófizetők pénzéből. Orbán Viktor beszéde www.facebook.com (2020. jan. 20.) (videó)
• 24/2016. (XII. 23.) IM rendelet egyes büntetés-végrehajtási tárgyú igazságügyi miniszteri rendeletek módosításáról. net.jogtar.hu