„Parlamenti választás 2018” változatai közötti eltérés
Laci (vitalap | szerkesztései) |
Laci (vitalap | szerkesztései) (→Forrás) |
||
(7 közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva) | |||
1. sor: | 1. sor: | ||
+ | [[Fájl:Pártok támogatottsága.jpg|bélyegkép|jobbra|885px|Forrás: [https://torokgaborelemez.blog.hu/2018/04/15/2018_10_mit_mutatnak_a_szamok 2018/10 Török Gábor] ]] |
||
Ez a lap a 2014-es és 2018-as választás összehasonlításával foglalkozik. |
Ez a lap a 2014-es és 2018-as választás összehasonlításával foglalkozik. |
||
14. sor: | 15. sor: | ||
|} |
|} |
||
A fidesz mindkét választáson 133 mandátumot szerzett, ami éppen elég a ⅔-os többséghez. |
A fidesz mindkét választáson 133 mandátumot szerzett, ami éppen elég a ⅔-os többséghez. |
||
+ | |||
+ | A levélszavazatok száma 2018-ban 216561, 2014-ben 128712-en szavaztak érvényesen. |
||
+ | |||
+ | Bár 2010 és 2014 között 9-9,5 százalékkal csökkent a Fidesz szavazataránya, és enyhén nőtt az ellenzéki szavazatok koncentrálódása, a párt mandátumaránya szinte változatlanul magas maradt a választási szabályok 2011–2013-as változásai folytán. |
||
+ | |||
+ | 2014 és 2018 között mindennek a fordítottja történt: alig változtak a szabályok, viszont jelentősen növekedett az ellenzéki szavazatok szétaprózódása, miközben közel 4 százalékkal nőtt a Fidesz szavazataránya a magyarországi |
||
+ | lakcímmel rendelkezők körében. Ráadásul 96 (2014-ben 95) százalékban a kormánypártot támogató levélszavazatok aránya is a 2014-es 2,4 százalékról 4,6 százalékra nőtt az összes érvényesnek minősített listás szavazat között. Ám a Fidesz–KDNP mandátumaránya mégsem nőtt 2014-hez képest, mivel az ellenzék, bár rendkívül részlegesen, de alkalmazta a többségi irányba húzó választási rendszer kézenfekvő ellenszerét, az egyéni választókerületi jelöltek indításának koordinálását és a taktikai szavazást. |
||
+ | |||
+ | 2018-ban körülbelül 400 ezerrel magasabb volt a választás napján életvitelszerűen külföldön tartózkodó felnőtt állampolgárok száma, mint 2002-ben, márpedig tőlük egy jelentős utazást követel meg a választási részvétel. Emiatt az összes külföldön élő magyar 5–10 százaléka szavazott 2018-ban.<ref>{{CitWeb|url=https://www.tarki.hu/sites/default/files/trip2018/353-381_Toka_Gabor_valasztas.pdf|tit=A 2018. évi országgyűlési választás|aut=Tóka Gábor|date=2018-07-13}}</ref> |
||
+ | |||
+ | == Jegyzetek == |
||
+ | <references/> |
||
== Forrás == |
== Forrás == |
||
* {{CitWeb|url=https://atlatszo.hu/2018/05/03/valasztasi-matek-a-taktikai-szavazas-15-mandatumot-vitt-az-ellenzeki-partokhoz/|tit=Választási matek: a taktikai szavazás 15 mandátumot vitt az ellenzéki pártokhoz|aut=Gerner Péter|date=2018-05-26|misc=A taktikai szavazás szerint egyéniben az ott legesélyesebb jelöltet kell támogatni, listán a kedvenc pártot}} |
* {{CitWeb|url=https://atlatszo.hu/2018/05/03/valasztasi-matek-a-taktikai-szavazas-15-mandatumot-vitt-az-ellenzeki-partokhoz/|tit=Választási matek: a taktikai szavazás 15 mandátumot vitt az ellenzéki pártokhoz|aut=Gerner Péter|date=2018-05-26|misc=A taktikai szavazás szerint egyéniben az ott legesélyesebb jelöltet kell támogatni, listán a kedvenc pártot}} |
||
+ | * {{CitWeb|url=https://kettosmerce.blog.hu/2017/09/30/minden_amit_tudni_szeretne_a_valasztasi_rendszer_igazsagtalansagarol?layout=5|tit=Minden, amit tudnod kell a választási rendszer igazságtalanságáról|date=2017-09-30}} |
||
[[Kategória:Választás]] |
[[Kategória:Választás]] |
A lap jelenlegi, 2021. május 3., 04:19-kori változata
Ez a lap a 2014-es és 2018-as választás összehasonlításával foglalkozik.
Oldal | 2018 | 2014 | ||
---|---|---|---|---|
Listás | Egyéni | Listás | Egyéni | |
5.732.283 | 5.047.363 | |||
Fidesz | 49.27% | 91 | 44,87% | 96 |
Ellenzék | 47.13% | 15 | 51,47% | 10 |
A fidesz mindkét választáson 133 mandátumot szerzett, ami éppen elég a ⅔-os többséghez.
A levélszavazatok száma 2018-ban 216561, 2014-ben 128712-en szavaztak érvényesen.
Bár 2010 és 2014 között 9-9,5 százalékkal csökkent a Fidesz szavazataránya, és enyhén nőtt az ellenzéki szavazatok koncentrálódása, a párt mandátumaránya szinte változatlanul magas maradt a választási szabályok 2011–2013-as változásai folytán.
2014 és 2018 között mindennek a fordítottja történt: alig változtak a szabályok, viszont jelentősen növekedett az ellenzéki szavazatok szétaprózódása, miközben közel 4 százalékkal nőtt a Fidesz szavazataránya a magyarországi lakcímmel rendelkezők körében. Ráadásul 96 (2014-ben 95) százalékban a kormánypártot támogató levélszavazatok aránya is a 2014-es 2,4 százalékról 4,6 százalékra nőtt az összes érvényesnek minősített listás szavazat között. Ám a Fidesz–KDNP mandátumaránya mégsem nőtt 2014-hez képest, mivel az ellenzék, bár rendkívül részlegesen, de alkalmazta a többségi irányba húzó választási rendszer kézenfekvő ellenszerét, az egyéni választókerületi jelöltek indításának koordinálását és a taktikai szavazást.
2018-ban körülbelül 400 ezerrel magasabb volt a választás napján életvitelszerűen külföldön tartózkodó felnőtt állampolgárok száma, mint 2002-ben, márpedig tőlük egy jelentős utazást követel meg a választási részvétel. Emiatt az összes külföldön élő magyar 5–10 százaléka szavazott 2018-ban.[1]
Jegyzetek
- ↑ Tóka Gábor: A 2018. évi országgyűlési választás. www.tarki.hu (2018. júl. 13.)
Forrás
- Gerner Péter: Választási matek: a taktikai szavazás 15 mandátumot vitt az ellenzéki pártokhoz. atlatszo.hu (2018. máj. 26.) A taktikai szavazás szerint egyéniben az ott legesélyesebb jelöltet kell támogatni, listán a kedvenc pártot.
- Minden, amit tudnod kell a választási rendszer igazságtalanságáról. kettosmerce.blog.hu (2017. szept. 30.)