Koronavírus (gyógyítás)

Ez a szócikk a covid19 vírus egészségügyi kérdéseivel (védekezésről ill. gyógyításról) szól a tudomány 2020. júniusi állapota szerint.

Egy főre jutó halálozási statisztika. EU-átlag és Magyarország.
Forrás: Ez a lényeg. Ezzel a világon a második legrosszabb helyen állunk.

E cikkben koronavírus vagy egyszerűen vírus néven hivatkozunk a covid19 vírusra, és covid néven az általa okozott betegségre.

A vírus 2020. őszi 2. hulláma nem a márciusi első hullám folytatása, hanem egy kívülről behurcolt új vírus, ami nyilván az utazási korlátozások és nyaralások következménye.

A betegség Hadházy Ákos szerint ½–1%-ban halálos.

A betegség

A covid az endothelium vírus okozta betegsége.

Az endothelium az ereket belülről beborító, egy-két sejt vastagságú „bélés”, aminek legfontosabb feladata a véralvadás meggátlása az érrendszeren belül, de endokrin (hormonkiválasztó) funkciója is van.

A fertőzés következtében az erekben – elsősorban a hajszálerekben – véralvadás, mikrotrombózis^en keletkezik, aminek következtében az ér trombózis utáni része által ellátott sejtek oxigén nélkül maradnak és elpusztulnak.

A vírus leggyakrabban a légzőrendszeren át jut a szervezetbe, és ott kezd fertőzni, ezért gondolták korábban, hogy a légzőrendszer betegsége. A vírus más módon is tud fertőzni, pl. a nyálkahártyákon keresztül (gyomor- és bélrendszer, szem).

A tüdőt ért fertőzés következtében károsodnak a tüdőhólyagocskák hajszálerei, a hólyagocskák elpusztulnak, és nem képesek az oxigén/szén-dioxid cserére. Ezen a lélegeztetés sem segít, sőt, árt, azáltal, hogy a túlnyomás károsítja a még ép tüdőhólyagocskákat is. A betegek többségénél sokkal hatásosabb (mellesleg: olcsóbb is) az oxigén befújása az orron keresztül, mert az oxigéndús levegőből a még ép tüdőhólyagocskák több oxigént képesek megkötni. (Persze ha ez sem elég, nem marad más választás, mint a lélegeztetés.)

A más szerveket ért fertőzés és a mikrotrombózisok magyarázzák az olyan furcsa tüneteket, mint pl. az íz- és szagérzékelés elvesztése.

A korábbi feltételezésekkel szemben tehát a covid nem a tüdő és a légúti rendszer betegsége, és nem is gyulladásos betegség, bár a fertőzés előrehaladtával gyulladás is keletkezhetik.

A betegség fokozottan veszélyezteti azokat, akiknek már korábbi, az endotheliumot érintő betegségük volt: infarktus, agyvérzés (a kettő lényegében nem különbözik egymástól), cukorbetegség (ami ugyancsak károsítja az endotheliumot, ezért jár együtt gyakran az előző kettővel).

4000 terhes nő vizsgálata azt mutatta Angliában, hogy a vírus nincs hatással sem a magzatra, sem az újszülöttre, de valamelyest nő a koraszülés gyakorisága.

2020 őszétől a gyerekek körében is előfordult a covid okozta sokszervi gyulladás, ami tünet nélküli citokin vihart okoz, és 2–4 hét után súlyos tüneteket. Április közepéig a Heim Pál kórházban 60 beteg gyereket kezeltek, főleg a kiskamaszok közül kerültek ki a súlyos esetek. 60–70%-uk került pár napra intenzív osztályra, lélegeztetés segítésre. 36 covidos intenzív ágyuk és 208 covidos ágyuk van, még soha nem voltak tele.

Mutációk

Az eredeti, 2020 elején feltűnt vírusnak több mutációja keletkezett. Ezek könnyebben terjednek, de a tüneteik nem súlyosabbak. A mutációkban a tüskefehérje is változik némileg, ez rontja az eddig kifejlesztett oltások hatékonyságát. A mutációk:

• α: B.1.1.7, angol (brit, kenti): 70%-kal jobban terjed, az AstraZeneca a legjobb ellene, de nincs nagy különbség az oltások között. Egyedül ez a mutáció okoz súlyosabb megbetegedést a többinél.
• β: B.1.351, dél-afrikai: Dél-Afrika abbahagyta az oltást az AstraZenecával a rossz hatékonyság miatt. Helyette Johnson & Johnson-nal oltanak. A keleti vakcinák hatása még nem ismert. Az mRNS-ek hatékonynak tűnnek, de még kevés az adat.
• γ: P.1, brazil: háromszor jobban terjed.
• δ: B.1.617.2, indiai. Nagyobb a kórházba kerülés kockázata, és a fiatalok jóval gyakrabban fertőződnek. A brit változatnál gyorsabban terjed, pedig a brit is gyorsabban terjedt a vuháninál. A kétszer beoltottak megfelelően védettek, de az egyszer oltottak csak 30–40%-ban. A legnagyobb terjesztők mégis a be nem oltottak, márpedig a fiatalok azok. A korábban fertőzöttek hajlamosabbak a δ-variánssal történő újrafertőződésre, és a fertőzésen átesettek plazmája sem működik a δ ellen.

Fontos tudni, hogy a kevésbé hatékony oltások is gátolják a súlyos szövődmények kialakulását.

A Pfizer és az Astra az első oltás után 10%-os hatékonyságot mutatott a δ-variáns ellen. A második oltás után már 95%-os.

Megelőzés

Védekezés a covid ellen fidesz-módra.
Forrás: Facebook/Best of Orbán - a legegyenesebb görbetükör

A terjedésnek három módja van:

• beszédből vagy köhögésből származó cseppek útján, amelyek a közelben állók szemébe, szájába vagy orrába kerülhetnek
• szennyezett felületek által. Ez inkább elméleti lehetőség, bizonyíték eddig nincs rá, de az óvatosság (kézmosás) nem árt.
• aeroszol vagy porlasztott cseppek útján, amelyek kilégzésből származnak, és füsthöz hasonló módon a levegőben maradnak általában 100μ-nál kisebb mikrocseppek formájában. Ez különösen akkor veszélyes, ha valaki előadóművészi vagy sporttevékenység miatt erőltetett légzést végzett.

Pl. a covidos tanár az osztály felét fertőzi meg három tanóra alatt. Ha mindenki maszkot hord, akkor csak az ötödét. Ezzel együtt is a fertőzéseknek csak 6 százaléka származik iskolákból.

• távolságtartás
• zárt terek kerülése, szellőztetés
• maszkhasználat
• fertőtlenítés (Dettol: benzalkónium-klorid)
• az immunrendszer erősítése: C-vitamin, 2000-3000 egység D-vitamin, cink és szelén.

Fontos a fentiek együttes használata: ezekkel gyakorlatilag elkerülhető a fertőzés.

A D-vitamin különösen a téli hónapokban fontos, amikor a kevés napsütés miatt a szervezet keveset tud előállítani, pedig az immunrendszernek fontos kelléke.

Az oltással kapcsolatos rengeteg információ külön szócikkben található.

A fertőzés három leggyakoribb oka:

• háztartáson belül (különösen, ha munkába vagy iskolába járók élnek egy fedél alatt), beleértve ítéletvégrehajtási intézmények, a csoportos szállások (hajléktalan- és idős szállások), ápolási otthonok
• giga események: kóruspróbák, istentiszteletek, esküvők. Veszélyes helyszínek a húsüzemek.
• nemzetközi utazások.

Magyarországon egyedül a sporteseményekre és a szabadtéri gyűlésekre írták elő a maszkhasználatot 2020. október 23-ától, a Kormányzati Tájékoztatási Központ szóvivője, Farkas Örs mégis büszkén posztolt maszk nélküli képet magáról az október 24-i Fradi-Újpest mérkőzés helyszínéről.

Egy újabb kínai kutatás szerint a fertőződés esélye:

• háztartásokban 7,2 százalék
• háztartáson túli családi kontaktoknál 1,7 százalék
• szociális/baráti kapcsolatok esetében 0,9 százalék
• a közösségi/utcai kontaktok esetében 0,4 százalék.

A megfertőződött a 2–8. nap között fertőzhet tovább másokat. Az elsődleges fertőzöttek 15 százaléka adta tovább a fertőzést a kontaktok 80 százalékának – a maradék 20% máshonnan kapta el.

Maszk

A maszkok összehasonlítása.
Forrás: Qubit.

Azok a maszkok, amelyeken szelep van, csak azt védik, aki viseli.

Egy egyszerű maszk 95 százalékos, a sebészi maszkoké 95–98, a speciális – FFP2, FFP3 – maszkok 99 százalékos védelmet nyújtanak.

Ha a fertőzés a maszk ellenére bekövetkezik, a maszk a súlyosságát csökkenti azáltal, hogy kevesebb vírus jut be a szervezetbe. A sál viszont nem fogja fel a cseppeket, csak kisebbekre szabdalja; ez viszont akár rosszabb is lehet, mintha egyáltalán nincs az arcon semmi.

A vírus 0,1 μm, és 1–10 μm átmérőjű cseppekben jut ki a levegőbe, ahol hosszú ideig tud lebegni. (Az emberi hajszál 80 μm átmérőjű.) Már egy egyszerű póló szövete is felfogja a 2μ méretű cseppek 80%-át, és kb. harmadára csökkenti az eljutási távolságot. Természetesen a többrétegű maszk még jobb, különösen a hibrid maszok (szövet és selyem rétegekből állók).

Az egyszer használatos sebészi maszkok háromszor hatékonyabbak a szövetmaszknál, mivel baktériumszűrőjük van. Ezek 95–98%-osak, attól függően, milyen szorosan simulnak az arcra. A gumipántos, fülre erősíthető fele olyan jó. Az N95, KN95, FFP maszk jobban simul az arcra, ezért hatékonyabb.

Kezelés

A betegségnek a fertőzés lefolyása alapján két, elég jól elkülöníthető fázisa van. Az első fázis a vírus terjedése a szervezetben; az okozott kár ekkor még kevés. A második fázisban a kettő megfordul, és a károk már az egészséget, sőt, az életet is veszélyeztetik, így a károk csökkentése válik fontosabbá.

A vírus szaporodása és az endothelium károsodása ellen teljesen más gyógyszereket kell használni. Ez korábban nem volt világos, ezért felül kell vizsgálni az egyes szerekre korábban kimondott hatásosságot vagy épp hatástalanságot.

A lefolyás a terhelés mértékétől és az immunrendszer állapotától függ. A cukorbetegség, a hideg, szeles idő rontja az immunrendszer működését.

• 1. nap: megfertőződés
• 3. nap: a vírus replikálódása elkezdődik. Ezen a napon a legfertőzőbb a beteg. Ezért fontos a karantén. Még nincsenek tünetek.
• 5. nap: tünetek megjelenése: köhögés, íz- és szagvesztés, láz, fájdalmak, fáradtság, nehéz légzés, zavartság, hasi problémák.
• 7. nap: a vírus bejut a tüdőbe, légzési problémákat okoz. Ekkor kerül kórházba a beteg.
• 8-9. nap: fordulópont. Van aki gyógyulni kezd, van, akinél citokin vihar keletkezik, ami újabb gyulladásokat okoz.
• 10-11. nap: intenzív osztály napokra, akár hetekre. Angliában a betegek 20%-a 28 napnál többet tölt intenzív osztályon. Dexametazont kap az immunrendszer gátlására, ami a halálozást ⅓-ával csökkenti. Véralvadásgátlókat kap.

Minél hamarabb megvan a (pozitív) teszteredmény, annál hamarabb lehet elkezdeni a kezelést.

Az utóbbi időben az intenzív kezelés hatékonysága jelentősen nőtt minden csoportban (idősek, kísérőbetegségűek) az orvostudomány fejlődése miatt. Pl. a lélegeztett beteg hasra fektetésével még a dexametazon előtt 42%-ra csökkent a lélegeztettek halálozási aránya. 2021 április elején viszont romlott a helyzet: az intenzív osztályokon 40–45%, az intubált lélegeztetett betegek között 95%-os (!) a halálozás.

Nemcsak orvosi okok lehetnek, hanem pl. a maszkviselés, ami csökkenti a vírusterhelést.

A kormány engedélyezte a bamlanivimab antitest-terápiát. A szer engedélyezett adagja egy egyszeri, 700 milligrammos intravénás infúzió, amelyet a pozitív vírusteszt után a lehető leghamarabb, a tünetek jelentkezése után tíz napon belül kell beadni.

Első fázis

A legfontosabb feladat időben észrevenni a fertőzést. Ez a magyar egészségügy mai állapota mellett egész egyszerűen képtelenség. Az észleléshez gyakori tesztek kellenek, és az, hogy a teszteredmény gyorsan elkészüljön. E cikk írásakor a teszteredmény elkészülte kb. egy hét, és a minta levételére is napokat vagy még többet kell várni. Ennyi idő alatt vagy legyőzte a szervezet a vírust, vagy az elszaporodott, és a beteg már régen a második fázisban van. Az egészségügy nem győzi a szükséges tesztek elvégzését, és a kormány még azt sem árulja el, hol van a szűk keresztmetszet (minta, a mintavételt elvégző ember, laborkapacitás). Még a szakemberek is csak találgatnak hiteles információ híján.

A hatósági ár megállapítása sem használt a tesztelésnek: a magánklinikáknak ennyiért nem éri meg tesztelni, így sokan sem az állami, sem a magánszektorban nem tudják elvégeztetni a tesztet.

Az Egészségügyi Világszervezet ajánlása szerint annyi mintát kell venni, hogy a fertőzöttek száma 5% alatt maradjon. Ez a szám nálunk a cikk írásakor 10% körül mozog, és minden jel arra mutat, hogy csak azért nincs még több fertőzött, mert az egészségügy nem tud több tesztet elvégezni. Így viszont esély sincs az 5% betartására, és könnyen kezelhetetlen méretű lehet a járvány.

Felsorolok két első fázisbeli gyógyszert, de hangsúlyozni kell, hogy ezek a mai Magyarországon hatástalanok: mire beadnák őket, a beteg már régen nincs az első fázisban. Legfeljebb egy-egy szerencsés betegnek használnak, aki a fenti problémákon túljutott.

Remdesivir

Egyszálú RNS-vírusok elleni prodrug. 2009-ben hepatitis C ellen fejlesztették ki, de nem jött be. Vészhelyzetben használták fel 2018-ban, az ebolajárványban, de Kongó szerint nem olyan hatékony, mint más gyógyszerek. In vitro (laboratóriumi mintákban és egerekben) SARS ellen is működött 2018 márciusában.

Nagyon drága szer. Infúzióban kell beadni, azaz kórházban. Márpedig kórházba az kerül, aki már súlyosan megbetegedett, azaz a második fázisban van. (Ez nemcsak Magyarországon van így, hanem mindenütt.)

A WHO 11260 fős vizsgálatában alig mutatta hatékonynak. A gyártó 1062 fős vizsgálatra hivatkozva ezt kétségbe vonja. A vizsgálati jelentés összefoglalójában mortalitást nem említenek, csak azt, hogy a placebóhoz képest rövidíti a gyógyulási időt. Egy hónappal később egy másik vizsgálat 7333 kórházban kezelt koronavírusos beteget vizsgált, és ugyanerre jutott.

Az FDA törzskönyvezte. Egyesek magyar fejlesztésnek (a Richter gyártja) és csodaszernek, mások az egyetlen hatásos, nálunk kapható szernek tartják, pedig ennél jobb (és olcsóbb) első fázisbeli szerek is vannak.

A magyar Operatív Törzs megvásárolta a Richter teljes remdesivir-készletét, én engedélyezte az indikáció előtti használatát.

Favipiravir^en

Várhatóan 2021. januártól elérhető lesz nálunk.

Hidroxiklorokin^en

Régi, malária elleni szer. A covid ellen az tette népszerűvé, hogy Trump amerikai elnököt is ezzel kezelték, amikor megfertőződött, és ő erről többször nyilatkozott is. A Zn²⁺ sejtbe jutását segíti. A cink katalizál a vírus szaporodását gátló folyamatokat. A vele való kísérleteket leállították, mert a kísérletező cég nem volt hajlandó megengedni, hogy az adatait független szakértők vizsgálják. Utóbb súlyos mellékhatások is kiderültek.

A WHO 11260 fős vizsgálatában hatástalannak bizonyult.

Ivermektin^en

Féreg, sőt, ízeltlábúak elleni szer, elsősorban állatokban. In vitro erős vírus elleni aktivitást mutat, beleértve a covid19-et. Több dél-amerikai országban kormányzati engedélyt is kapott a covid19 ellen. Igen jól bevált Afrikában, a folyami vakság ellen, de sok más parazita ellen is. A covid19 ellen viszont egy nagyságrenddel nagyobb adagban hatásos, ami félő, hogy túl sok, de gyakori, hogy in vivo a szerek másképp hatnak az immunrendszerrel való kölcsönhatás és a vírus in vitro-tól eltérő koncentrációja miatt. További vizsgálatok kellenek, és nem zárható ki, hogy használható lesz a vírus szaporodásának gátlására. Egy kb. 300 fős bangladesi vizsgálatban igen jól bevált, de az nem volt kettős vakpróbás.

A WHO és az FDA is külön nyilatkozatban figyelmeztetett az ivermektin veszélyes használatára és alkalmatlanságára a Covid-19 betegségben.

Lopinavir/Litonavir^en

AIDS elleni gyógyszer. Covid-19 ellen a WHO 11260 fős vizsgálatában hatástalannak bizonyult.

Második fázis

Bradykinin kaszkád az ACE/ACE2 rendszerben

A kezelés feladata ekkor már a fertőzés okozta gyulladásos folyamatok csökkentése.

Daniel Jacobson 2020 áprilisában covid19-es betegek tüdőfolyadékában hasonlította össze az enzimeket a Summit^en szuperszámítógéppel, és az ACE ill. ACE2 rendszer közötti egyensúly felborulását vette észre: az ACE szintje valamivel alacsonyabb, az ACE2 szintje viszont közel 200-szorosa volt a kontrollcsoportbeli értéknek. Az ACE2 a vírus által használt felszíni fehérje a sejtbe jutáshoz.

Az ACE/ACE2 rendszer egyik fontos komponense a bradikinin^en nevű peptid, ami az erek áteresztőképességét fokozza, vérnyomásesést és értágulatot vált ki, és folyadék felhalmozódását eredményezi a szövetekben és a szervekben. Ez a folyadék, ill. a belőle keletkező hialuronsav hidrogél tölti meg a tüdőt és akadályozza az oxigéncserét. A boncolási eredmények megerősítik, hogy a covidban meghaltak tüdejének súlya akár négyszerese a szokásosnak. (A vírus egyúttal a hialuronsav előállításának szabályzását is megzavarja.)

A felesleges bradikinin más elváltozásokat is okozhat, pl. káliumhiányt, aminek a következménye érödéma, hirtelen szívhalál, csökkent kognitív funkció lehet.

Ez a bradikinin-hipotézis, ami a covid látszólag össze nem függő tüneteinek magyarázatával és már jóváhagyott gyógyszerekkel való kezelési lehetőségekkel is szolgál. Jacobson a eredményeket júliusban publikálta.

A bradikinin vihar nem zárja ki a citokin vihar lehetőségét (lásd alább), bár ma már vannak ellenérvek is a citokin viharral szemben.

2020. szeptemberben az USA-ban az Icatibant^en nevű gyógyszert tanulmányozzák a bradikin vihar megelőzésére, amit korábban az örökletes angioödéma ellen használtak. Egy másik kutatás a Lanadelumab^enot és a Kallikrein^ent vizsgálja. Valószínű, hogy többfajta hatásmechanizmusú gyógyszer egyidejű használata kell majd, mert a vírusnak is sokféle hatása van. Ide tartozik a D-vitamin is, mely szintén szerepet játszik a bradikinin rendszerben.

2020 júniusában úgy tűnik, hogy a vírus oxidatív stresszt okoz, ami aktivizálja a von Willebrandt véralvadási faktort^en. A faktor által okozott véralvadás következményei a mikrotrombózisok. Ebből adódik a védekezés módja:

1. véralvadásgátló
2. nagy dózisú C-vitamin az oxidatív stressz ellen
3. valamilyen szteroid típusú gyógyszer (pl. tocilizumab^en az extrém immunreakció (citokin vihar) kivédésére.

A legegyszerűbb véralvadásgátló, az aszpirin ez esetben hatástalan. Hatásosnak tűnik a heparin, dipiridamol, defibrotid^en, de leginkább az acetilcisztein^en, ami vény nélkül kapható köptető. A vírus ellen azonban több nagyságrenddel nagyobb adagban, infúzióban kell adni, így otthoni kezelésre alkalmatlan.

A lábadozó betegek ellenanyagban gazdag vérplazmája a kísérletek szerint nem hatásos.

Otthon

• minél többet feküdjünk hason
• a betegség száraz köhögéssel jár, ezért a köptető ellenjavallt. A köhögést csillapítani kell, nem fokozni. Ha a vírus baktériumos fertőzéssel együtt jár, akkor orvos, aki felírhat köptetőt.
• A lázcsillapítás nem különbözik a többi betegségtől. Főleg időseknél és kicsi gyerekeknél kell figyelni rá.
• 3×1g C-vitamin. D-vitamin, 2000 NE. B-vitamint csak kórházban. Szelén és cink használatára nincs bizonyíték.
• a párásítás nem ajánlott, mert cseppfertőzéssel terjed a vírus.
• az illóolaj hatása nincs bizonyítva, de esetleg irritálhatja a légutakat.
• elkülönítés:
  • alvás (mert nem használunk maszkot)
  • nappali élettér
  • fürdőszoba: A WC lehúzásakor a cseppek a levegőbe kerülhetnek. Gyakori fertőtlenítés.
• szellőztetés, minél kevesebb pára, ne legyen nedves szövet, törülköző.
• 60°C feletti mosás, de inkább 90°C. Vasalás.
• otthon nem ajánlott a vérhigító, csak a háziorvos felírására. Az otthoni enyhe fertőzésre ne adjuk.

Tünetek: neurológiai tünetek, nagyon alacsony vérnyomás, zavartság, extrém fáradtság, ami a normál életvitelt is gátolja, csillapíthatatlan láz vagy köhögés.

Kockázat: magas testsúly, 65 év feletti kor. Kevésbé fontos a cukorbetegség és a magas vérnyomás.

Kórház

Otthoni karantén.
Forrás: Facebook/Miklós Hargitai

Minden fertőző osztálynak – így a koronavírusosokénak is – vannak építészeti követelményei:

1. földszintes erkélyes épület legyen
2. a kórtermek fala üvegből legyen mind a külső, mind a belső folyosó felé
3. legyen minden kórteremhez WC/ fürdőszoba
4. legyen az épületben röntgen, oxigén, sűrített levegő / kompresszor.

Ez lenne az elvárás minden COVID osztályon. Miért is?

• A látogató az erkélyről láthassa a beteget, az üvegen át beszélhessenek.
• Ne legyen lift, ahol az egészségesek és a betegek egy légtérben összezárva kénytelenek lenni.
• A belső folyosókról a nővér ellenőrizhesse a kórteremben lévő állapotát anélkül, hogy bemenne a fertőző légtérbe.
• Mivel a beteg nem közlekedhet a folyosón, nem keveredhet sem egészségessel, sem más betegségűvel, a kórteremben kell, hogy tisztálkodáshoz, WC-hez jusson.
• Ha romlik a légzése, röntgent kell végezni, aminek kezelésében döntő fontossága van.
• Oxigén kezelésnek, illetve a lélegeztető készüléknek rendelkezésre kell állni (ehhez kell a kompresszor).

Budapesten a László kórházon kívül csak a Korányi TBC szanatóriumban van ilyen osztály.

Szövődmények

Az intenzív kezelés után visszamaradhat:

• tüdőhegesedés, az oxigénfunkció csökkenése
• vérrögök, szívproblémák

Intenzív kezelés nélkül, akár a gyógyulásután hónapokkal is maradhatnak panaszok: fáradtság, légszomj, agyi köd, étvágytalanság.

Immunitás

Tömeges járvány esetén, ha a lakosság viszonylag nagy része védettséget szerez (akár oltással, akár azzal, hogy kigyógyult a betegségből), csökken a még védetlen lakosság veszélyeztetettsége, hiszen egyre kisebb az esélye annak, hogy fertőző személlyel találkozik. Az így szerzett közösségi védettség vagy nyájimmunitás annál erősebb, minél többen szereztek védettséget, de függ a kórokozótól is.

Az Egészségügyi Világszervezet arra figyelmeztet, hogy a covid esetén a legtöbb közösségben nem alakul ki a nyájimmunitás. Svédországban a nyájimmunitásra számítva nem hoztak vírus elleni intézkedéseket, elszaporodott a vírus, és utólag kellett meghozni ezeket.

Úgy tűnik, hogy a koronavírussal szembeni immunitás néhány hónapon belül elmúlik. A tünetmenteseknél rövidebb ez az idő. Ebből az is következik, hogy a terjedés lassítása a nyájimmunitás ellen szól.

Egy virológus szerint az immunitás 3 ½ hónapig biztosan fennáll, de ennek elteltével – az egyén immunrendszerétől függő idő múlva – ismét el lehet kapni a betegséget. Ezt korábbi kínai tapasztalatok mutatják, de már Magyarországon is vannak, akik másodszor is megkapták. Az Újpest futballistái között pl. van olyan, aki másfél hónap után kapta el másodszor a vírust.

A legnagyobb baj, hogy akik enyhe tünetekkel estek át a fertőzésen, azoknál is fellépnek késői szövődmények.

A vektor típusú vakcináknál fennáll a veszélye, hogy a szervezet a hordozóvírus ellen is védettséget alakítanak ki, így a következő oltáskor már a vakcinát pusztítják el. A kínai típusúnál valószínűleg új tenyésztésre lesz szükség egy komolyabb mutációnál.

2021. április közepén úgy tűnik, Izraelben – a lakosság felének kétszeri beoltása után – sikerült elérni valamiféle nyájimmunitást.

Tesztelés

Az iskolai lázméréses tesztnek semmi értelme. Ha a szülő lázcsillapítót ad be, a gyereket nem szűrik ki, ráadásul a gyerekeknél gyakori, hogy a fertőzöttek (fertőzők) lázcsillapító nélkül sem lázasak.

Ausztriában kéthetente tesztelték az összes gyereket. Tesztelő állomások vannak, ahol ingyen lehet tesztet csináltatni. Ilyen az, amikor az állam szolgáltat az állampolgárainak. A munkahelyek küldték a dolgozóiket ezekre a helyekre, és ellenőrizték az eredményt. Ausztriában feleannyi halálos áldozat volt, és a fertőzöttek száma is kevesebb volt. Ez ennek köszönhető.

Jelenleg háromféle teszt van forgalomban:

• polimeráz láncreakciós teszt (PCR): a vírus örökítőanyagát mutatja ki. Pontos, drága, lassan ad eredményt. Mennyiségi kimutatásra nem, csak a vírus genom (egy részének) kimutatására alkalmas.
• antigén alapú: rövidebb ideig mutatja a vírus jelenlétét, de negatívnak mutathat pozitívakat is (fordítva kevésbé), mivel csak legalább egy héttel a fertőzés után ad biztos eredményt. Miután a kormány nem győzi a PCR-teszteket, most azt próbálja elhitetni, hogy az antigén alapú teszt ugyanolyan megbízható. Ez egyszerűen hazugság. Az antigén alapú teszt alkalmatlan egyének szűrésére. Csak csoportszűrésre jó, a szuperterjesztők megtalálására.
• antitest alapú: a már lezajlott fertőzést mutatja.

A covidnak az a furcsa tulajdonsága, hogy a fertőzöttek 70–80%-a nem fertőz tovább. Az ún. szuperterjesztők viszont sok embernek adhatják tovább a vírust. A tünetek megjelenése után 8–10 nappal már nagyon kevesen fertőznek, ugyanakkor az érzékeny PCR-teszt gyakran még pozitívnak mutatja őket.

Ebből az is következik, hogy a kontaktkutatásokat fordítva kellene végezni: nem azt nézni, hogy a fertőzött kivel érintkezik, hanem azt, kitől kapta a vírust. A szuperterjesztő gyors felderítése ui. sokkal fontosabb, mivel a legtöbb fertőzött úgysem fertőz meg másokat. Erre viszont alkalmas az antigén alapú teszt. Ha a kontaktkutatáskor mindenki negatív, valószínűleg nincs veszély. Ha több pozitív is van, lehet, hogy gócot találtunk, és a negatív gyorstesztűeken is célszerű elvégezni a PCR-tesztet.

Szlovákiában az egész országot letesztelték antigén teszttel. Ennek nem sok értelme van.

Teszteredmények

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) azt ajánlja, hogy annyi tesztet kell végezni, hogy a pozitív tesztek aránya ne érje el az 5%-ot. A 12%-os érték kritikus, és az elégtelen tesztelést jelzi. A WHO azt ajánlja, hogy amennyiben nem elégséges a PCR teszt kapacitás, akkor akár az állatorvosi laborokat is be kell állítani, és/vagy nemzetközi segítséget kell kérni.

Magyarország 2020. október 17-én a heti csúszóátlagban elérte a 12%-ot. A fertőzöttek napi aránya 13,81% volt. Az EU-ban Bulgária után Magyarországon tesztelnek a legkevesebbet. A pozitív tesztek aránya nálunk a legnagyobb egész Európában.

Ez az a pont, ahol nemzetközi segítséget kell kérni!

Ugyancsak október 17-i hír, hogy miközben Magyarország még a járvány kézben tartásához szükséges teszteket sem képes elvégezni, Szlovákia az egész lakosságot le akarja tesztelni. Nem biztos, hogy ennek van értelme, de jól mutatja a két ország egészségügye és kormánya közötti ég és föld különbséget.

„	Nem azért nem emelkedik a fertőzöttek száma, mert megállt a járvány. Hanem azért, mert elértük a tesztelési kapacitás felső határát.	”
– Oroszi Beatrix

„	Október 5-én az elmúlt időszak egyik legalacsonyabb teszt számmal (6424), minden idők legmagasabb pozitív arányával (14%) büszkélkedhet a hazai járványkezelés.	”
– Dr. Kunetz Zsombor MBA Facebook-oldala 2020. október 5-én.

Halálozás

Influenza okozta halálozás

2009/10	1091
2010/11	2969
2011/12	4036
2012/13	2336
2013/14	2608
2014/15	6470
2015/16	51
2016/17	5162

2015–2019-ben átlag 12030 ember halt meg Magyarországon a 42–46. héten (2020-ban ez október 12. – november 15.) 2020-ban 3755-tel több. Ebből 2143-an hivatalosan is covid-ban haltak meg. A halálozást – több európai országhoz hasonlóan – a WHO által javasolt módon számolják a járvány eleje óta: minden olyan elhunytat koronavírusosként jelentenek, akinél a víruspozitivitást teszteléssel bizonyítottnak találják, függetlenül attól, hogy a halálát egy már meglévő súlyos betegség okozta-e, vagy tényleg a vírus.

2021 elején a halálozás nem kiugróan magas az előző 5 év átlagához képest, ui. 2015-ben és 2017-ben influenzában kiugróan sokan haltak meg (lásd a jobb oldali táblázatot). Ezzel együtt sem állunk jól többlethalálozásban: Dinamikusan frissülő többlethalálozási statisztika.

Magyarországon hal meg lakosságarányosan a legtöbb koronavírusos a világon, az igazolt fertőzések számában hazánk csak a tizennegyedik, a tesztek számában a 39. Az ismert fertőzöttek esetén sem rendelnek el karantént (270 ezer aktív fertőzöttből csak 45 ezer ember van hatósági házi karanténban), már a második hullám elején csődöt mondott a kontaktkutatás rendszere, egyedül a maszkhordás működik úgy-ahogy.

Bár beoltottságban az első helyen állunk az EU-ban, az oltásokat nem a leginkább veszélyeztetettek kapják. A 80 éven felüliek 35 százaléka, a 70–79 év közöttieknek pedig 26 százaléka még nincs beoltva. A 25–49 éves korosztálynakjutott az oltások 40 százaléka, miközben a legidősebbeknek csak a rendelkezésre álló vakcinák 4–5 százalékát adták be.

A magyar közegészségügyre jellemző adat: évtizedek óta nálunk van a legtöbb daganatos haláleset, miközben a megbetegedési listát nem mi vezetjük. Ezt látjuk a coviddal kapcsolatban is.

Mutációk

• francia/olasz (a második hullám okozója)
• angol
• dél-afrikai
• brazil
• norvég

A vírus eredete

A WHO szerint köztes fajon keresztül. De akkor miért nem mutálódott?

Kiderült, hogy a kínaiak már 2015-ben megvitatták egy SARS alapú biológiai fegyver kifejlesztését.

E fejezet további részeinek forrása: Laborból. Kétségtelenül. YouTube (2021. feb. 6.) (videó)

A vuhani első néhány beteg mintáiban találtak egy adenovírus p shuttle vektort is a covid-2 mellett, amit kínaiak fejlesztettek ki 2005-ben SARS-CoV-hez. (Ez a vektor az orosz és az AstraZeneca oltás szállítóvírusa.) Mintha adenovírus alapú vakcinát kaptak volna. A természetben található „vad” adenovírusok kevés hasonlóságot mutatnak az oltásban használttal az oltás elleni, korábban kialakult immunreakció elkerülésére. Ugyanakkor a más kórházban elvégzett mintákban ezt nem találták meg. Ennek háromféle oka lehet:

• a vuháni szekvenálóba szennyeződés került
• a betegeket egy ismeretlen, kísérleti vakcinával oltották be, mert nem találtak más gyógymódot
• egy kombinált influenza–ARS-CoV-2 oltás kísérletei folytak 2019 decemberében, és véletlenül kikerült a vírus Vuhánban.

Az állatokról emberre terjedéskor előfordul, hogy nem közvetlenül, hanem tározó gazdán keresztül terjed. A gazdát nem fertőzi meg, de a gazdaszervezet nem pusztítja el, és akár évtizedekig is megmaradhat benne. Elképzelhető az is, hogy a vírus egy második, köztes gazdán keresztül jut az emberbe. A köztes gazdában a vírus mutálódhat.

A koronavírusok esetén a(z első) tározó gazda mindig valamilyen denevérfaj.

Két korábbi koronavírus-járvány esetén két köztes tárológazdát azonosítottak. A 2003–4-es SARS-CoV-1 esetén a cibetmacska, míg a közel-keleti légúti szindróma (MERS) esetén a teve volt az, és mindkét esetben denevérek is voltak tározó gazdák. A köztes gazdát 4–10 hónapon belül azonosítani szokták, a SARS-CoV-2 esetén 12 hónap után sem. Ott a patkósorrú denevért vélték tározó gazdának, ami Yunan tartományban él, 1200 km-re Vuhantól, ezért a vuhani fertőzéseket aligha okozta.

Köztes gazdaként egy piac merült fel, ahol élő állatokat vágnak és értékesítenek, mert a korai betegek 40%-a ott dolgozott vagy járt. A cibetmacska és a teve is piacon lett köztes gazda. A kínai hatóságok 2019. december 31-én bezárták a piacot, de az állatmintákban nem találtak SARS-CoV-2-t. A tartomány haszonállataiban sem találtak SARS-CoV-2-t, és 400 faj vizsgálata során sem találták meg. Ráadásul a zoonológiai fertőzések egyik jellegzetes tulajdonsága sem található meg a SARS-CoV-2-ben, pl. hogy a gazdaszervezetben hónapokat tölt a megfelelő mutáció kialakulásáig. Emiatt a fertőzés nem vezethető vissza egyetlen betegre. Márpedig a 300.000 vizsgált SARS-CoV-2 minta egyetlen betegre vezethető vissza, egy 39 éves katonára, akit a Népi Hadsereg kórházában láttak el kb. 1 km-re a vuhani víruslabortól. A vírus tüskefehérjéje 99,5%-ban alkalmas volt már az első beteg esetén is az emberi szervezetbe hatolásra. Ha az adaptáció nem Vuhan népességében történt, akkor csak labor lehet mögötte.

A tüskefehérje a kulcs a gazdaszervezetbe való bejutáshoz. A fehérjével való kísérleteket korábban publikálták. Többek között a vuhani labor vezetője is publikált ilyet, de a járvány kitörésekor kitörölte a nemzetközi adatbázisból. Ugyanakkor a természetben nem találták nyomát furinhelyekkel rendelkező természetes koronavírusnak. A CGG-CGG kodon a természetben található koronavírusokban szinte sohasem fordul elő, viszont a laborban gyakran használják arginin hozzáadására, és épp ez a kodon található a furin helyén.

A cikk következtetése, hogy 98,9%, hogy a vírus laborban készült, de sem a labor, sem a kikerülés módja nem ismert.

Forrás

• Ázsiába szakadtam egy Thaiföldön élő orvos előadásai a koronavírusról
• Az MTA koronavírus-lapja

Gyógyszerek

• Ivermectin - csodaszer? YouTube (2020. okt. 28.) (videó)
• A remdesivir? Hmm... YouTube (2020. nov. 9.) (videó)

A vírusról

• Nem az, amire gondoltak. YouTube (2020. jún. 4.) (videó) A covid az endotélium betegsége.
• Egy egészen hihetetlen felfedezés… YouTube (2020. júl. 5.) (videó) A covid lefolyásának két fázisa.
• Nincs gyógyszer - csak az immunrendszered. YouTube (videó)
• Covid fázisok és csökkenő mortalitás. YouTube (2020. okt. 24.) (videó)
• Bradykinin vihar és mesterséges intelligencia - Covid-19 Update. YouTube (2020. szept. 16.) (videó)
• A nagytudású D vitamin. YouTube (2020. aug. 9.) (videó) Rák és szív- és érrendszer elleni hatása van, légúti fertőzések ellen, az immunrendszert segítő hatása és más jó hatása is van..
• Covid hosszú távon. YouTube (videó) Szövődmények: szív, tüdő, krónikus fáradtság.
• A nagy átverések. YouTube (2020. júl. 27.) (videó) Orbán a covidos hülyeségeit Trumptól vette.
• HUNGEXPO - A magyar exponenciális járványnövekedés. YouTube (2020. okt. 11.) (videó) Nem arról szólt, hanem arról, hogy Thaiföld hogyan szorította vissza a kezdődő járványt. A végén pár szót azért Pócsra is veszteget, akit azóta kirúgtak a munkahelyéről, mert nem hordott maszkot..
• 911 és debunkózás. YouTube (2020. szept. 12.) (videó) A 911 vírustagadó Gödény György tüntetésének dátuma..
• Vércsoport, ami megvédhet? YouTube (2020. jún. 25.) (videó) A 0-s vércsoportúak betegséglefolyása enyhébb, mert kevesebb a vérükben a von Willebrandt véralvadási faktor. Az A csoportúak hajlamosabbak elkapni a vírust, mint a B csoportúak..

A vírus eredete

• Hargitai Miklós: Mégis laborszökevény lehet a Covid? nepszava.hu (2021. máj. 22.)
• Laborból. Kétségtelenül. YouTube (2021. feb. 6.) (videó)
• Biológiai fegyver a koronavírus?? YouTube (2020. feb. 3.) (videó) Az indiai tudományos cikket, ami a HIV-vel való hasonlóságról szól, visszavonták. A videó többi része találgatás..
• Tudták előre? YouTube (2020. márc. 4.) (videó) 14'20''-tól: 2019. január 29-én egy cikk a Wuhan Intézet szerzőitől, ami Kínából kiinduló újabb, denevérvírustól származó járvány lehetőségére figyelmeztet..

Járvány

• Pintér Luca: Megérkezett Pekingből másfél millió antigén teszt. telex.hu (2020. dec. 30.) A nemrég feltűnt új teherszállító repülőgépen.
• Pintér Luca: Pécsi virológusok szerint a koronavírus új mutációja nem különösen veszélyes, de óvatosságra intenek. telex.hu (2020. dec. 30.) Mármint az angol mutáció.
• Ez nem influenza! Ez egy pusztító vírus. hirklikk.hu (2020. dec. 17.)
• Végre elkezdték vizsgálni, melyik járványügyi intézkedésnek mennyi értelme van. 444.hu (2020. nov. 25.) A leghatékonyabb védekezési módszerek.
• Szabó Dániel: Újabb kórházakat kellett a koronavírusos betegek kezelésére állítani. www.napi.hu (2020. okt. 25.)
• Szurovecz Illés: Mire jó az antigénteszt, amit bevetnének Magyarországon a koronavírus ellen? 444.hu (2020. okt. 14.)
• Szurovecz Illés: Jakab Ferenc szerint gyorsvonatként rohanunk a vesztünkbe, a lázmérés pedig értelmetlen így. 444.hu (2020. okt. 1.)
• Nagyon veszélyes járványügyi helyzetre figyelmeztet a kormánynak szakértő matematikus professzor. 444.hu (2020. aug. 31.) A kormányt jobban aggasztja a gazdaság..
  • a határzár semmit nem ér
  • a tesztelés lassú és tünetmenteseket nem is tesztelnek
  • a fertőzöttek sokkal fiatalabbak (a medián 31 év)
• Molnár Csaba: Magyar Covid-katasztrófát jelez előre a legfontosabb járványmodellező intézet. hang.hu (2020. okt. 2.)

Maszk

• Radó Nóra: Mennyire véd a maszk a koronavírus ellen, és melyik a legjobb? qubit.hu (2020. okt. 26.)
• Hegyeshalmi Richárd: Az arcpajzs önmagában nem sokat ér a vírus ellen. qubit.hu (2020. nov. 20.)
• Áprilisi NEM tréfa. YouTube (videó)

Virológia

• Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus: Védőoltás, antitest kezelés, antivirális gyógyszer - Mi a különbség? www.webbeteg.hu (2020. ápr. 10.)</ref>
• Gáspári Zoltán: Miből van a koronavírus? YouTube (2020. szept. 24.) (videó) A vírusok szerkezete és szaporodása.
• Ez nem influenza! Ez egy pusztító vírus. hirklikk.hu (2020. dec. 17.)

További információk

• Koronavírusos tünetekkel és igazolt fertőzöttként is BKV-val kellett tesztelésre mennie. ezalenyeg.hu (2020. okt. 22.)
• Szonday Szandra: Milyen érzés lélegeztőgépen lenni? - Tapasztalataim az intenzívről betegként. szivesnaplo.blog.hu (2020. nov. 20.)
• Koronavírus blog (Átlátszó.hu)
• Lacza Tihamér: A Coca Cola vírustesztje is pozitív lett. ma7.sk (2020. dec. 12.)
• Dr. Kunetz Zsombor: Így ölöd meg a gyerekedet. www.origo.hu (2016. nov. 22.) Az oltásellenességről.