„Győzteskompenzáció” változatai közötti eltérés
Laci (vitalap | szerkesztései) |
Laci (vitalap | szerkesztései) |
||
(25 közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva) | |||
1. sor: | 1. sor: | ||
− | A '''győzteskompenzáció''' az egyéni választókerület győztesének járó töredékszavazat a {{hulink| |
+ | A '''győzteskompenzáció''' az egyéni választókerület győztesének járó töredékszavazat a {{hulink|magyar országgyűlési választási rendszer}}ben, 2011 óta. |
{{lásd huwiki|2011. évi CCIII. törvény}} |
{{lásd huwiki|2011. évi CCIII. törvény}} |
||
+ | A győzteskompenzáció más országokban ismeretlen. Olaszországban megpróbálták bevezetni 2012-ben, de az ottani alkotmánybíróság alkotmányellenesnek találta.<ref>{{CitWeb|url=https://arsboni.hu/a-gyozteskompenzacio-alkotmanyossagarol/|tit=A győzteskompenzáció alkotmányosságáról|date=2015-10-13}}</ref> |
||
⚫ | |||
+ | |||
+ | == A magyar választási rendszer == |
||
+ | {{lásd huwiki|Magyar országgyűlési választási rendszer}} |
||
⚫ | |||
* egy egyéni |
* egy egyéni |
||
− | * egy listás.<ref>A |
+ | * egy listás.<ref>A belföldi állampolgárok választhatnak, hogy párt- vagy nemzetiségi listára szavaznak-e. A határon túliak csak pártlistára szavazhatnak. E szócikkben csak a pártlistákról lesz szó.</ref> |
A listás szavazás {{hulink|Arányos képviselet|arányos}} (lásd [[#arányos|alább]]), az egyéni aránytalan. Az arányos választás azt jelenti, hogy a parlamenti mandátumok pártaránya megegyezik a pártokra leadott szavazatok arányával. Országos szinten az arányos rendszer az igazságos: minden párt a kapott szavazatok arányában vehet részt parlamenti döntésekben. |
A listás szavazás {{hulink|Arányos képviselet|arányos}} (lásd [[#arányos|alább]]), az egyéni aránytalan. Az arányos választás azt jelenti, hogy a parlamenti mandátumok pártaránya megegyezik a pártokra leadott szavazatok arányával. Országos szinten az arányos rendszer az igazságos: minden párt a kapott szavazatok arányában vehet részt parlamenti döntésekben. |
||
15. sor: | 19. sor: | ||
* a választókerület első és második helyezettjének szavazatkülönbsége − 1. Ez a <dfn>győzteskompenzáció</dfn>. |
* a választókerület első és második helyezettjének szavazatkülönbsége − 1. Ez a <dfn>győzteskompenzáció</dfn>. |
||
− | A töredékszavazatokat hozzáadják a párt listán |
+ | A töredékszavazatokat hozzáadják a párt listán kapott szavazataihoz. Független jelölteknél, vagy ha a párt nem állíthatott listát, vagy ha a párt listája nem érte el az 5%-ot, a töredékszavazat elvész. |
− | A listás szavazatokat arányosan osztják el (lásd [[#listszav|alább]]). Ez azt jelenti, hogy a vesztett szavazatok listára kerülése arányosabbá teszi a választási rendszert. A győzteskompenzáció viszont rontja a töredékszavazatok arányosító hatását, hiszen az egyéni mandátumon túl hatása van egy listás mandátum |
+ | A listás szavazatokat arányosan osztják el (lásd [[#listszav|alább]]). Ez azt jelenti, hogy a vesztett szavazatok listára kerülése arányosabbá teszi a választási rendszert. A győzteskompenzáció viszont rontja a töredékszavazatok arányosító hatását, hiszen az egyéni mandátumon túl hatása van egy listás mandátum megszerzésére is. |
== {{horgony|listszav}} A listás szavazatok kiosztása == |
== {{horgony|listszav}} A listás szavazatok kiosztása == |
||
− | Az első lépés a |
+ | Az első lépés a töredékszavazatok számának a megállapítása pártlistánként. A választás hivatalos eredménye csak a pártok összes töredékszavazatát közli (lásd az alábbi táblázat fejlécében levő lábjegyzeteket), és nem választja szét a vesztes és a győzteskompenzációs töredékszavazatokat sem, az egyéni választókerületek hivatalos eredményében viszont minden adat megvan a {{hulink|Nemzeti Választási Bizottság}} által elvégzett számítások megismétléséhez. |
Az E sorból a {{hulink|D’Hondt-módszer}}rel lehet kiszámítani a listák által elnyert mandátumok számát (F sor).<ref>[https://www.gyimesilaszlo.hu/valasztas/2022.h_oszt.htm 2022. évi országgyűlési választás – listás mandátumok kiosztása]</ref> |
Az E sorból a {{hulink|D’Hondt-módszer}}rel lehet kiszámítani a listák által elnyert mandátumok számát (F sor).<ref>[https://www.gyimesilaszlo.hu/valasztas/2022.h_oszt.htm 2022. évi országgyűlési választás – listás mandátumok kiosztása]</ref> |
||
103. sor: | 107. sor: | ||
Észrevételek: |
Észrevételek: |
||
* I és J sor: a Fidesz-KDNP a szavazatok 53.49%-ával szerezte meg a mandátumok 68.18%-át. '''A magyar választási rendszer nagyon {{hulink|Arányos képviselet|aránytalan}}'''. |
* I és J sor: a Fidesz-KDNP a szavazatok 53.49%-ával szerezte meg a mandátumok 68.18%-át. '''A magyar választási rendszer nagyon {{hulink|Arányos képviselet|aránytalan}}'''. |
||
− | * G és H sor: a fidesz-KDNP az egyéni szavazatok 52.52%-ával szerezte meg az egyéni mandátumok 82.08%-át. Ez az aránytalanság minden egyéni választási rendszer sajátja. Egyúttal látszik a lista – a vegyes választási rendszer – arányosító hatása. |
+ | * G és H sor: a fidesz-KDNP az egyéni szavazatok 52.52%-ával szerezte meg az egyéni mandátumok 82.08%-át. Ez az aránytalanság minden egyéni választási rendszer sajátja. Egyúttal látszik a lista – a vegyes választási rendszer – arányosító hatása is. |
− | * {{horgony|arányos}} |
+ | * {{horgony|arányos}} E és F sor: a {{hulink|D’Hondt-módszer}} arányosan osztja ki a listás mandátumokat (a kisebb párt(ok) számára kissé hátrányosan). |
* A és F sor: a listás választási részrendszer aránytalanításával lesz az egész arányosabb. |
* A és F sor: a listás választási részrendszer aránytalanításával lesz az egész arányosabb. |
||
== A győzteskompenzáció hatása == |
== A győzteskompenzáció hatása == |
||
− | A győzteskompenzáció hatását úgy tudjuk felmérni, ha |
+ | A győzteskompenzáció hatását úgy tudjuk felmérni, ha anélkül is végigszámoljuk a választás eredményét. Vagyis a C sor eltűnik, következésképp a B és a D azonos lesz, az E sor pedig módosul. |
− | A |
+ | A győzteskompenzáció csak a listás mandátumokra van hatással, ezért az egyéni sorokat kihagyjuk a fenti táblázatból. (A sorok betűjelét meghagyjuk.) |
{| class="wikitable" |
{| class="wikitable" |
||
166. sor: | 170. sor: | ||
|} |
|} |
||
− | Látható, hogy győzteskompenzáció nélkül a választási rendszer arányosabb lenne: a győzteskompenzáció nélküli J sor %-értékei közelebb vannak az I-éihez, mint győzteskompenzációval. |
+ | Látható, hogy győzteskompenzáció nélkül a választási rendszer arányosabb lenne: a győzteskompenzáció nélküli J sor %-értékei közelebb vannak az I-éihez, mint győzteskompenzációval. Ennél sokkal fontosabb, hogy '''győzteskompenzáció nélkül nem lenne meg a Fidesz-KDNP 133 mandátuma, ami a ⅔-hoz kell.''' |
− | 2018-ban a győzteskompenzáció ugyancsak 5,<ref>[https://www.gyimesilaszlo.hu/valasztas/2018toredek.htm#gykomp A listás mandátumok kiosztása a 2018-as országgyűlési választáson]</ref> 2014-ben 6 mandátumot hozott a Fidesz-KDNP-nek. Vagyis 2014 óta a győzteskompenzációval van a Fidesz-KDNP-nek ⅔-os parlamenti többsége. |
+ | 2018-ban a győzteskompenzáció ugyancsak 5,<ref>[https://www.gyimesilaszlo.hu/valasztas/2018toredek.htm#gykomp A listás mandátumok kiosztása a 2018-as országgyűlési választáson]</ref> 2014-ben 6 mandátumot<ref>{{CitWeb|url=https://ideaintezet.blog.hu/2014/04/13/dontott_a_toredek?token=5b4dd2b67b7d91d8f42b03add5c9e71e|tit=Döntött a töredék|date=2014-04-13}}</ref> hozott a Fidesz-KDNP-nek. Vagyis 2014 óta a győzteskompenzációval van a Fidesz-KDNP-nek ⅔-os parlamenti többsége. Ezt kifogásolta a magyar jogállamiságról szóló [[Delbos-Corfield-jelentés]] T. pontja. |
== Jegyzetek == |
== Jegyzetek == |
||
180. sor: | 184. sor: | ||
* {{hulink|Kétszavazatos töredékszavazat-visszaszámláló rendszerek}} |
* {{hulink|Kétszavazatos töredékszavazat-visszaszámláló rendszerek}} |
||
* {{hulink|Magyar országgyűlési választások rendszere 1989 és 2010 között}} |
* {{hulink|Magyar országgyűlési választások rendszere 1989 és 2010 között}} |
||
− | * [[töredékszavazat]] |
||
[[Kategória: Választás]] |
[[Kategória: Választás]] |
A lap jelenlegi, 2022. szeptember 28., 02:24-kori változata
A győzteskompenzáció az egyéni választókerület győztesének járó töredékszavazat a magyar országgyűlési választási rendszerben, 2011 óta.
A győzteskompenzáció más országokban ismeretlen. Olaszországban megpróbálták bevezetni 2012-ben, de az ottani alkotmánybíróság alkotmányellenesnek találta.[1]
A magyar választási rendszer
Az országgyűlési választáson mindenkinek két szavazata van:[2]
- egy egyéni
- egy listás.[3]
A listás szavazás arányos (lásd alább), az egyéni aránytalan. Az arányos választás azt jelenti, hogy a parlamenti mandátumok pártaránya megegyezik a pártokra leadott szavazatok arányával. Országos szinten az arányos rendszer az igazságos: minden párt a kapott szavazatok arányában vehet részt parlamenti döntésekben.
Az egyéni rendszer aránytalan, hiszen egy jelölt nyeri el a mandátumot, a többiekre leadott szavazatok elvesznek. A magyar választási rendszer ezt az aránytalanságot a töredékszavazatokkal csökkenti.
Töredékszavazatok
2011 óta a magyar országgyűlési választásokon a töredékszavazatoknak két fajtája van, mindkettő az egyéni választáson keletkezik:
- az egyéni választáson mandátumot nem nyert összes szavazat
- a választókerület első és második helyezettjének szavazatkülönbsége − 1. Ez a győzteskompenzáció.
A töredékszavazatokat hozzáadják a párt listán kapott szavazataihoz. Független jelölteknél, vagy ha a párt nem állíthatott listát, vagy ha a párt listája nem érte el az 5%-ot, a töredékszavazat elvész.
A listás szavazatokat arányosan osztják el (lásd alább). Ez azt jelenti, hogy a vesztett szavazatok listára kerülése arányosabbá teszi a választási rendszert. A győzteskompenzáció viszont rontja a töredékszavazatok arányosító hatását, hiszen az egyéni mandátumon túl hatása van egy listás mandátum megszerzésére is.
A listás szavazatok kiosztása
Az első lépés a töredékszavazatok számának a megállapítása pártlistánként. A választás hivatalos eredménye csak a pártok összes töredékszavazatát közli (lásd az alábbi táblázat fejlécében levő lábjegyzeteket), és nem választja szét a vesztes és a győzteskompenzációs töredékszavazatokat sem, az egyéni választókerületek hivatalos eredményében viszont minden adat megvan a Nemzeti Választási Bizottság által elvégzett számítások megismétléséhez.
Az E sorból a D’Hondt-módszerrel lehet kiszámítani a listák által elnyert mandátumok számát (F sor).[4]
|
D = B + C
E = A + D I = A + G J = F + H |
Észrevételek:
- I és J sor: a Fidesz-KDNP a szavazatok 53.49%-ával szerezte meg a mandátumok 68.18%-át. A magyar választási rendszer nagyon aránytalan.
- G és H sor: a fidesz-KDNP az egyéni szavazatok 52.52%-ával szerezte meg az egyéni mandátumok 82.08%-át. Ez az aránytalanság minden egyéni választási rendszer sajátja. Egyúttal látszik a lista – a vegyes választási rendszer – arányosító hatása is.
- E és F sor: a D’Hondt-módszer arányosan osztja ki a listás mandátumokat (a kisebb párt(ok) számára kissé hátrányosan).
- A és F sor: a listás választási részrendszer aránytalanításával lesz az egész arányosabb.
A győzteskompenzáció hatása
A győzteskompenzáció hatását úgy tudjuk felmérni, ha anélkül is végigszámoljuk a választás eredményét. Vagyis a C sor eltűnik, következésképp a B és a D azonos lesz, az E sor pedig módosul.
A győzteskompenzáció csak a listás mandátumokra van hatással, ezért az egyéni sorokat kihagyjuk a fenti táblázatból. (A sorok betűjelét meghagyjuk.)
DK-Jobbik- Momentum-MSZP- LMP-Párbeszéd[5] |
Mi Hazánk[6] | FIDESZ-KDNP[7] | Összesen | |||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Darab | % | Darab | % | Darab | % | Darab | ||
A. | Listára leadott szavazat[8] | 1,947,331 | 34.62 | 332,487 | 5.91 | 3,060,706 | 54.42 | 5,624,225 |
D. | (Vesztes) töredékszavazat[9] | 1,493,076 | 307,064 | 404,540 | ||||
E. | Összes listára kerülő szavazat | 3,440,407 | 45,60 | 639,551 | 8,48 | 3,465,246 | 45,93 | 7,545,204 |
F. | Listás mandátum győzteskompenzáció nélkül[13] | 42 | 45.65 | 7 | 7,61 | 43 | 46,74 | 92 |
Listás mandátum győzteskompenzációval[8] | 38 | 41.30 | 6 | 6.52 | 48 | 52.17 | 92 | |
I. | Összes szavazat | 3,931,039 | 35.74 | 639,551 | 5.81 | 5,884,125 | 53.49 | 10,999,913 |
J. | Összes mandátum győzteskompenzáció nélkül | 61 | 30.81 | 7 | 3.54 | 130 | 65,66 | 198[12] |
Összes mandátum győzteskompenzációval | 57 | 28.79 | 6 | 3.03 | 135 | 68.18 | 198[12] |
Látható, hogy győzteskompenzáció nélkül a választási rendszer arányosabb lenne: a győzteskompenzáció nélküli J sor %-értékei közelebb vannak az I-éihez, mint győzteskompenzációval. Ennél sokkal fontosabb, hogy győzteskompenzáció nélkül nem lenne meg a Fidesz-KDNP 133 mandátuma, ami a ⅔-hoz kell.
2018-ban a győzteskompenzáció ugyancsak 5,[14] 2014-ben 6 mandátumot[15] hozott a Fidesz-KDNP-nek. Vagyis 2014 óta a győzteskompenzációval van a Fidesz-KDNP-nek ⅔-os parlamenti többsége. Ezt kifogásolta a magyar jogállamiságról szóló Delbos-Corfield-jelentés T. pontja.
Jegyzetek
- ↑ A győzteskompenzáció alkotmányosságáról. arsboni.hu (2015. okt. 13.)
- ↑ A határon túliaknak csak egy: pártlistás.
- ↑ A belföldi állampolgárok választhatnak, hogy párt- vagy nemzetiségi listára szavaznak-e. A határon túliak csak pártlistára szavazhatnak. E szócikkben csak a pártlistákról lesz szó.
- ↑ 2022. évi országgyűlési választás – listás mandátumok kiosztása
- ↑ 5,0 5,1 DEMOKRATIKUS KOALÍCIÓ 2022. április 16.
- ↑ 6,0 6,1 MI HAZÁNK MOZGALOM 2022. április 16.
- ↑ 7,0 7,1 FIDESZ - MAGYAR POLGÁRI SZÖVETSÉG 2022. április 16.
- ↑ 8,0 8,1 8,2 8,3 Országos listák: ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐK VÁLASZTÁSA 2022. vtr.valasztas.hu (2022. ápr. 16.)
- ↑ 9,0 9,1 9,2 A listás mandátumok kiosztása 2022
- ↑ A listás mandátumok kiosztása
- ↑ Az összes egyéni szavazat nincs meg a hivatalos választási oldalon, az egyéni választókerületek összegzésével lehet kiszámítani.
- ↑ 12,0 12,1 12,2 A 199. mandátumon a német nemzetiségi lista kapta más szabályok alapján. A 198-as értéket tekintjük 100%-nak a mandátumarányok számításakor.
- ↑ 2022. évi országgyűlési választás – listás mandátumok kiosztása győzteskompenzáció nélkül
- ↑ A listás mandátumok kiosztása a 2018-as országgyűlési választáson
- ↑ Döntött a töredék. ideaintezet.blog.hu (2014. ápr. 13.)
Forrás
- Országgyűlés összetétele: ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐK VÁLASZTÁSA 2022. vtr.valasztas.hu (2022. ápr. 16.)