„Politika:Túlmunka Magyarországon” változatai közötti eltérés

A lap jelenlegi, 2023. február 2., 14:08-kori változata

A túlmunka a teljes napi munkaidőn felüli végzett munka, beleértve a nem munkanapon végzett munkát is.

Munkanapok: általában a hétfő-péntek közötti napok. Egyenlőtlen munkarendben a munkáltató másképp szabályozhatja a munkanapokat, a kormány pedig (keddre vagy csütörtökre eső állami ünnep esetén) munkanap-cserét írhat elő.

Teljes napi munkaidő: általában 8,^{[Mt 1]} legfeljebb 12 óra,^{[Mt 2]} de ennél kevesebb is lehet (bizonyos munkakörökben^{[Mt 3]} vagy részmunkaidőben^{[Mt 4]}). 8 óránál hosszabb napi munkaidő tipikusan ügyeleti rendben dolgozóknál fordul elő. Ilyenkor nem jár túlmunkadíj a 8 óránál hosszabb munkanapokra.

A munkáltatónak a feladatkörébe tartozó tevékenységeket úgy kell megszerveznie, hogy a munkavállalók ezeket a tevékenységeket a munkarend szerint beosztott munkaidejükben elvégezhessék. Átmeneti időszakban, rendkívüli gazdasági illetve egyéb körülmények az ezt meghaladó időtartamú munkavégzést is szükségessé tehetik.^[1]

Fogalmak

Általános munkarend

A munkaidő-beosztás szabályait a munkaadó állapítja meg,^{[Mt 5]} de átengedheti a munkavállalónak is (kötetlen munkarend^{[Mt 6]}).

Általános munkarend hétfőtől péntekig tart, a munkaidő hossza csak a hét napjától függ (a közigazgatásban pl. pénteken rövidebb, amit az előző négy napon ledolgoznak).^{[Mt 7]} Általános munkarend a kötetlen munkarend is.

Egyenlőtlen munkarend

Az általános munkarendtől eltérés az egyenlőtlen munkarend, ami kétféle lehet:

munkaidőkeret: szombat/vasárnap is kell dolgozni, ügyeleti rend (is) van
elszámolási időszak: idényjellegű munkák, pl. a mezőgazdaságban nyáron több, télen kevesebb munkaidő.

A munkáltató a munkaidő-beosztást legalább egy héttel korábban közli,^{[Mt 8]} és legkésőbb a munkap előtt négy nappal módosíthatja.^{[Mt 9]}

A munkaidőkeret hossza 4,^{[Mt 10]} bizonyos munkakörökben 6 hónap.^{[Mt 11]} A kollektív szerződés lehetővé tehet akár 3 éves munkaidőkeretet is,^{[Mt 12]} mely a kollektív szerződés megszűnése után is érvényben marad (amíg az időkeret véget nem ér).

Rendkívüli munkaidő

Rendkívüli munkaidő (a köznyelvben túlóra) az általános munkarendtől, a munkaidő-beosztástól vagy a munkaidőkerettől eltérő munkaidő, továbbá az ügyelet.^{[Mt 13]}

Bővebben: #A rendkívüli munkavégzés szabályai

Munkaidőkorlátok

A korlátok szempontjából nincs különbség az egyenlőtlen munkarendben és rendkívüli munkavégzésben keletkezett túlmunka között: a kettő összege számít.

Napi korlátok

A napi munkaidő nem lehet 4 óránál kevesebb^{[Mt 14]} és 12 óránál több^{[Mt 15]} nem lehet, a heti munkaidő pedig legfeljebb 48 óra lehet.^{[Mt 16]} Készenléti munkakörben a napi munkaidő akár 24 óra is lehet, a heti legfeljebb 72 óra.^{[Mt 17]}

Éves korlátok

Naptári évenként 250 óra rendkívüli munkaidő rendelhető el,^{[Mt 18]} kivéve, ha a munkáltató írásban megállapodott a munkavállalóval további, legfeljebb 150 óra önként vállalt túlmunkában.^{[Mt 19]} A munkavállaló a megállapodást a naptári év végére mondhatja fel.

A fentieket arányosan kell alkalmazni, ha

a) a munkaviszony év közben kezdődött,
b) határozott időre vagy
c) részmunkaidőre jött létre.^{[Mt 20]}

A kifizetés ideje

A rendkívüli munkaidőért járó szabadidőt legkésőbb a következő hónap végéig ki kell adni. A bér kifizetéséről a törvény külön nem rendelkezik, vagyis a rendkívüli munkaidőért járó bért is a szokásos bérfizetési napon kell kifizetni.

Az egyenlőtlen munkarendben (munkaidőkeretben vagy elszámolási időben) dolgozók túlmunkájának a mértéke az időszak elteltével derül csak ki, így kifizetni is csak azután lehet. Szabadidőt kiadni természetesen lehet korábban is, a megfelelő beosztással.

A rendkívüli munkavégzés szabályai

Kivételes esetben a munkáltató a munkavállalót rendkívüli munkaidőben való munkavégzésre kötelezheti („túlóra”). Rendkívüli munkaidőben való munkavégzésnek kell tekinteni a napi munkaidőt meghaladó idejű munkavégzést, a heti pihenőnapon vagy munkaszüneti napon történő munkavégzést, továbbá a meghatározott helyen és ideig való készenlétet.^[1]

A rendkívüli munkaidőt a munkavállaló kérése esetén írásban kell elrendelni.^{[Mt 21]} Munkaszüneti napon rendkívüli munkaidő a rendes munkaidőben e napon is foglalkoztatható munkavállaló számára rendelhető el.

Rendkívüli munkaidő csak az aznapra munkára beosztott számára rendelhető el. A rendkívüli munkaidőre is vonatkoznak a munkaidőkorlátok.

Nem korlátozott a rendkívüli munkaidő elrendelése baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy a környezetet fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, elhárítása érdekében.^{[Mt 22]}

A túlmunka szabályainak módosulása 2019. január 1-től

A Munka Törvénykönyve több ponton módosult 2019. január 1-től. Ezek közül kettő komoly felháborodást okozott:

az „önként vállalt túlmunka” fogalmának létrehozása.^{[Mt 19]} Korábban önkéntes alapon sem lehetett túllépni az évi 250 órás túlmunkát.
nőtt a munkaidőkeret lehetséges hossza a korábbi 1 évről 3 évre, feltéve, hogy a kollektív szerződés ezt lehetővé teszi.^{[Mt 12]}

A törvénynek már a parlamenti tárgyalása is viharos volt, a 2018. december 12-i elfogadása után pedig tüntetés-sorozat kezdődött, mely e szócikk írásakor^[2] még tart.

Bővebben: Túlóratörvény

Jegyzetek

↑ ^1,0 ^1,1 Új munkajogi kézikönyv. Budapest: KJK. 1995. 174. o. ISBN 963 222 801 4
↑ 2017. január 7.

Források

2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről. Wolters Kluwer (2012. jan. 6.)

↑ 92. § (1)
↑ 92. § (2)
↑ 92. § (4)
↑ 92. § (5)
↑ 96. § (1)
↑ 96. § (2)
↑ 97. § (2)
↑ 97. § (4)
↑ 97. § (5)
↑ 94. § (1)
↑ 94. § (2)
↑ ^12,0 ^12,1 94. § (3)
↑ 107. §
↑ 99. § (1)
↑ 99. § (2) a)
↑ 99. § (2) b)
↑ 92. § (2) a) és 99. § (3) a)
↑ 109. § (1)
↑ ^19,0 ^19,1 109. § (2)
↑ 109. § (1)
↑ 108. § (1)
↑ 108. § (2)

Bakó Bea: Ki mekkorát hazudik a rabszolgatörvényről? azonnali.hu (2018. dec. 14.)
K. Kiss Gergely: Német modellre épült a magyar munkaidőtörvény - a különbség meghökkentő. www.napi.hu (2018. dec. 18.) Szakértő: Fodor T. Gábor munkajogász.

További információk

Stubnya Bence: Túlórázni nem legális így, de kell a pénz. index.hu (2018. nov. 21.)

[K.C3.A9zi-5] 1,0 ^1,1 Új munkajogi kézikönyv. Budapest: KJK. 1995. 174. o. ISBN 963 222 801 4

[24] 2017. január 7.

[1] 92. § (1)

[2] 92. § (2)

[3] 92. § (4)

[4] 92. § (5)

[6] 96. § (1)

[7] 96. § (2)

[8] 97. § (2)

[9] 97. § (4)

[10] 97. § (5)

[11] 94. § (1)

[12] 94. § (2)

[vita3-13] 12,0 ^12,1 94. § (3)

[14] 107. §

[15] 99. § (1)

[16] 99. § (2) a)

[17] 99. § (2) b)

[18] 92. § (2) a) és 99. § (3) a)

[19] 109. § (1)

[vita400-20] 19,0 ^19,1 109. § (2)

[21] 109. § (1)

[22] 108. § (1)

[23] 108. § (2)

[Mt 1]

[Mt 2]

[Mt 3]

[Mt 4]

[1]

[Mt 5]

[Mt 6]

[Mt 7]

[Mt 8]

[Mt 9]

[Mt 10]

[Mt 11]

[Mt 12]

[Mt 13]

[Mt 14]

[Mt 15]

[Mt 16]

[Mt 17]

[Mt 18]

[Mt 19]

[Mt 20]

[Mt 21]

[Mt 22]

[2]

@@ 74. sor: / 74. sor: @@
 * {{CitWeb|url=http://azonnali.hu/cikk/20181214_ki-mekkorat-hazudik-a-rabszolgatorvenyrol|tit=Ki mekkorát hazudik a rabszolgatörvényről?|aut=Bakó Bea|date=2018-12-14}}
-* {{CitWeb|url=https://www.napi.hu/magyar_gazdasag/rabszolgatorveny-tulora-nyugdij-audi-munkaidokeret.674982.html|tit=Német modellre épült a magyar munkaidőtörvény - a különbség meghökkentő|aut=K. Kiss Gergely|date=2018-12-18|misc=Szekértő: Fodor T. Gábor munkajogász}}
+* {{CitWeb|url=https://www.napi.hu/magyar_gazdasag/rabszolgatorveny-tulora-nyugdij-audi-munkaidokeret.674982.html|tit=Német modellre épült a magyar munkaidőtörvény - a különbség meghökkentő|aut=K. Kiss Gergely|date=2018-12-18|misc=Szakértő: Fodor T. Gábor munkajogász}}
+== További információk ==
-<!--
+* {{CitWeb|url=https://index.hu/gazdasag/allas/2018/11/21/munkaerohiany_tulora_ellenorzes/|tit=Túlórázni nem legális így, de kell a pénz|aut=Stubnya Bence|date=2018-11-21}}
-== További információk ==-->
+[[Kategória:Rabszolgatörvény]]
-== Kapcsolódó szócikkek ==
-* [[Munkaidő]]
-[[Kategória:Szociális kérdések]]