„NATO” változatai közötti eltérés

Innen: Politika
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
41. sor: 41. sor:
 
* {{CitWeb|url=https://telex.hu/kulfold/2022/06/28/finnorszag-svedorszag-nato-tagsag-megallapodas-torokorszag|tit=Megszületett a megállapodás: Finnország és Svédország előtt is szabad az út a NATO-ba|aut=Tóth Gergely|date=2022-06-28}}
  
* {{CitWeb|url=https://telex.hu/kulfold/2022/06/28/finnorszag-svedorszag-nato-tagsag-megallapodas-torokorszag|tit=Megszületett a megállapodás: Finnország és Svédország előtt is szabad az út a NATO-ba|aut=Tóth Gergely|date=2022-06-28}}
 
* {{CitWeb|url=https://pcblog.atlatszo.hu/2022/06/29/egy-uj-biztonsagi-rendszertelenseg-fele-a-nato-szep-uj-vilag/|tit=Egy új biztonsági rendszertelenség felé a NATO: Szép új világ|aut=Gyarmati István|date=2022-07-04}}
  
* {{CitWeb|url=https://pcblog.atlatszo.hu/2022/06/29/egy-uj-biztonsagi-rendszertelenseg-fele-a-nato-szep-uj-vilag/|tit=Egy új biztonsági rendszertelenség felé a NATO: Szép új világ|aut=Gyarmati István|date=2022-07-04}}
  +
* {{CitWeb|url=https://www.napi.hu/nemzetkozi-gazdasag/nato-kibervedelem-ukrajna-magyarorszag-veto-orban-kormany-oroszorszag.745411.html|tit=Áll a bál a NATO-ban Magyarország miatt, folyamatosan vétóz ukrán-ügyben a kormány|aut=Szabó Dániel|date=2022-02-04}}
 
* {{CitWeb|url=https://hvg.hu/itthon/20190529_Washignton_Budapest_ne_a_NATOt_hasznalja_eszkozkent_a_Kijevvel_fennallo_vitajaban|tit=Washington: Budapest ne a NATO-t használja eszközként a Kijevvel fennálló vitájában|date=2019-05-19}}
  
* {{CitWeb|url=https://hvg.hu/itthon/20190529_Washignton_Budapest_ne_a_NATOt_hasznalja_eszkozkent_a_Kijevvel_fennallo_vitajaban|tit=Washington: Budapest ne a NATO-t használja eszközként a Kijevvel fennálló vitájában|date=2019-05-19}}
 
* {{CitWeb|url=https://svkk.uni-nke.hu/document/svkk-uni-nke-hu-1506332684763/svki-elemzesek-2008-10-az-ukran-es-a-gruz-nato-tagsag-kerdese-es-a-magyar-erdekek-varga-g.original.pdf|tit=Az ukrán és a grúz NATO-tagság kérdése és a magyar érdekek|aut=Varga Gergely|ann=2008|red=ZMNE Stratégiai Védelmi Kutatóintézet|loc=Budapest}}
  
* {{CitWeb|url=https://svkk.uni-nke.hu/document/svkk-uni-nke-hu-1506332684763/svki-elemzesek-2008-10-az-ukran-es-a-gruz-nato-tagsag-kerdese-es-a-magyar-erdekek-varga-g.original.pdf|tit=Az ukrán és a grúz NATO-tagság kérdése és a magyar érdekek|aut=Varga Gergely|ann=2008|red=ZMNE Stratégiai Védelmi Kutatóintézet|loc=Budapest}}

A lap 2023. február 21., 12:02-kori változata

Az EBESZ 1999-es Isztambuli Chartája felhatalmazza a tagországokat, hogy szabadon válasszák meg a szövetségi szerződéseiket.

Searchtool right.svgBővebben: Orosz-ukrán háború/Álhírek#A NATO terjeszkedése kelet felé

A magyar kormány nem tekinti az egész országot érintő kérdésnek a védelmi döntéseket, ugyanis novembertől kezdve a NATO-döntésekbe csak a miniszterelnöknek lesz beleszólása, a parlament felhatalmazása nélkül.[1]

1999-ben a már akkor is mérhetetlenül kicsi Munkáspárt orosz támogatással csináltak NATO-ellenes népszavazási kampányt.[2]

Törökország és Magyarország blokkolja Svédország NATO-csatlakozását, ezért ők az USA-val kétoldali szerződést fognak kötni.[3] Vagyis nem kapunk tőlük segítséget, ha bennünket támadnak meg.

A NATO és Oroszország

„ Határozottan kell fellépni az Ukrajnára támadó orosz elnökkel, Vlagyimir Putyinnal szemben. Az orosz államfőnek ki kell vonnia csapatait a szomszédos ország területéről, beleértve a nemzetközi jogot megsértve elcsatolt Krím félszigetet. Ugyanakkor el kell kerülni, hogy a NATO közvetlen összeütközésbe kerüljön Oroszországgal.[4] ”
– Olaf Scholz

Február 8-án Putyin – Macron jelenlétében – 3 dolgot követelt:

  1. nem lehet több NATO-bővítés
  2. határai közelében nem történhet rakétatelepítés
  3. a NATO európai katonai infrastruktúráját az 1997-es szintre kell visszaállítani.

Magyarország 1999-ben lett a NATO tagja több más országgal együtt, Svédország és Finnország pedig éppen az orosz támadás miatt akar a NATO tagja lenni. Az USA azt válaszolta, hogy ez nem vitaalap.[5]

USA

A 2022. márciusban megjelent amerikai Nemzeti Védelmi Stratégia (NDS) Kínát nevezi az Egyesült Államok első számú stratégiai kihívójának, míg Oroszországot bajkeverő, akut fenyegetéseket jelentő stratégiai ellenfélként értékeli. Az NDS szerint a Kínai Népköztársaság az USA számára „a legjelentősebb stratégiai versenytárs, amely állandó kihívást jelent.” Az Egyesült Államok önállóan és a NATO-val együttműködésben arra törekszik, hogy gyengítse a két revizionista nagyhatalom közötti stratégiai partnerséget, egymás kölcsönös támogatását.[6]

Ukrajna

Forr1.jpgAz alábbiak elsődleges forrása: Diószegi-Horváth Nóra: Nincs írásos bizonyíték Putyin egyik legfőbb indokára, amely a háború kirobbantásához vezetett. www.lakmusz.hu (2022. feb. 28.)

A NATO 2008-ban, a bukaresti NATO-csúcstalálkozón mondta ki először, hogy Ukrajnát és Grúziát fel fogja venni a NATO-ba. Akkoriban azonban még igen kicsi volt a támogatottság: 2007-ben a lakosság 15, Grúzia orosz megszállása után is csak az ukránok 30%-a, a politikai eliten belül pedig egyedül Viktor Juscsenko elnök támogatta. A Viktor Janukovics vezette orosz orientációjú erők egyértelműen ellenezték, de még a sokak által szintén nyugati orientációjúnak kikiáltott, pragmatikus miniszterelnök, Julija Timosenko sem áll ki egyértelműen a tagság mellett.

2010-ben az oroszbarát Janukovics lesz az elnök, ezzel a csatlakozás lekerül a napirendről egészen a Krím elfoglalásáig. 2010-ben az ukrán parlament ki is mondta, hogy Ukrajna a NATO-n kívüli szövetségi státust kapjon.

A Krím elfoglalása után változott az ország véleménye, és 2017-ben az ukrán parlament célként jelölte meg a NATO-tagságot. 2020-ban Ukrajna a NATO kiemelt esélyű partnerévé vált. A NATO azonban nem vesz fel olyan országot, aminek területi vitája van más országgal, és a NATO-tagoknak egyhangúan meg kell szavazniuk az új tag felvételét (hiszen garanciát vállalnak, hogy megvédik az új tagot, ha támadás éri).[7] Ez azt jelenti, hogy Oroszország blokkolni tudja Ukrajna NATO-tagságát, amíg nincs megállapodást Ukrajna határairól.

Jegyzetek

  1. ↑ D. Kovács Ildikó: Itt az új hidegháború, de Putyin nem az új Brezsnyev. 24.hu (2022. szept. 14.)
  2. ↑ Orosz Anna: Beszélgetés az ukrán-orosz háborúról Rácz Andrással. YouTube (2022. dec. 15.) (videó) 1:50:00.
  3. ↑ Káncz Csaba: Kikerülik Orbánt és Erdogant – új egyezmény jön Washingtonnal. privatbankar.hu (2023. jan. 12.)
  4. ↑ Papp Atilla: Olaf Scholz: Nem süllyed recesszióba a német gazdaság. 24.hu (2023. jan. 18.)
  5. ↑ Kell-e, lehet-e, szabad-e tárgyalni Putyinnal, és egyáltalán ki lenne az? hu.euronews.com (2022. dec. 7.)
  6. ↑ Káncz Csaba: A NATO merész lépése Ázsiában. privatbankar.hu (2023. feb. 3.)
  7. ↑ Miért nem lehet Ukrajna a NATO tagja? hu.euronews.com (2022. feb. 21.)

Forrás

Hírek:

A lap eredeti címe: „https://www.gyimesilaszlo.hu/politika/wiki/index.php?title=NATO&oldid=29454”