„Európa Tanács” változatai közötti eltérés

Innen: Politika
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
2. sor: 2. sor:
   
 
Két legismertebb szerve:
 
Két legismertebb szerve:
* Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB)
+
* {{hulink|Emberi Jogok Európai Bírósága}} (EJEB)
* Velencei Bizottság
+
* {{hulink|Velencei Bizottság}}
 
Magyarország 1990. november 6-án csatlakozott az Európa Tanácshoz.
 
Magyarország 1990. november 6-án csatlakozott az Európa Tanácshoz.
   
13. sor: 13. sor:
 
* a 2020 óta folyamatosan érvényben levő veszélyhelyzet.
 
* a 2020 óta folyamatosan érvényben levő veszélyhelyzet.
 
Magyarország a második EU-tagország a megfigyelési eljárásban Lengyelország után.
 
Magyarország a második EU-tagország a megfigyelési eljárásban Lengyelország után.
  +
  +
== Vétók ==
  +
6 év alatt Magyarország adta le az uniós külpolitikai vétók hatvan százalékát, míg a többi 26 tagállam osztozik a negyven százalékon, ők ugyanis más módszerekkel is érvényesíteni tudják az érdekeiket.<ref>{{CitWeb|url=https://www.valaszonline.hu/2023/03/01/magyar-unios-diplomacia-kulpolitika-veto-szijjarto/|tit=A vétó a gyengeség jele – a harcos magyar uniós diplomácia mérlege|aut=Ablonczy Bálint|date=2023-03-01}}</ref>
  +
  +
== Jegyzetek ==
  +
<references/>
   
 
== Források ==
 
== Források ==

A lap 2023. március 2., 00:02-kori változata

Az Európa Tanács az európai jogállamok szervezete. Jelenleg 47 tagja van, székhelye Strasbourg. Bármely európai állam tagja lehet, ha elfogadja a jogállamiság intézményét és garantálja állampolgárai számára az alapvető szabadság- és emberi jogokat.

Két legismertebb szerve:

Magyarország 1990. november 6-án csatlakozott az Európa Tanácshoz.

2022. október 12.

A Tanács megfigyelési eljárást indított Magyarország ellen. A megfigyelés okai:

  • a kétharmados törvények túl széles körű alkalmazása, és ezzel a pluralizmus korlátozása
  • a választási törvények, amelyek nem biztosítanak egyenlő esélyeket
  • az igazságszolgáltatás és a média függetlenségének csorbítása
  • a 2020 óta folyamatosan érvényben levő veszélyhelyzet.

Magyarország a második EU-tagország a megfigyelési eljárásban Lengyelország után.

Vétók

6 év alatt Magyarország adta le az uniós külpolitikai vétók hatvan százalékát, míg a többi 26 tagállam osztozik a negyven százalékon, ők ugyanis más módszerekkel is érvényesíteni tudják az érdekeiket.[1]

Jegyzetek

  1. Ablonczy Bálint: A vétó a gyengeség jele – a harcos magyar uniós diplomácia mérlege. www.valaszonline.hu (2023. márc. 1.)

Források