Rabszolgatörvény

Szatmáry Kristóf (Fidesz) és Kósa Lajos (Fidesz) 2018. november 20-án nyújtotta be az Országgyűlésnek A munkaidő-szervezéssel és a munkaerő-kölcsönzés minimális kölcsönzési díjával összefüggő egyes törvények módosításáról című törvényjavaslatát a Munka törvénykönyve módosításáról. A javaslat a köztudatba rabszolgatörvény néven vonult be. Az osztrák sajtó BMW-törvénynek (BMW-rabszolgatörvénynek) nevezi.

A törvényjavaslatnak nincs indoklása, bár a jogalkotási törvény 18. §-a ezt előírja. A fidesz-frakció szerint sokan szívesen dolgoznának még többet. „Ez elől szeretnénk lebontani a bürokratikus akadályokat.”

Az utolsó paragrafusa szerint megfelel az Európai Parlament és a Tanács 2003/88/EK (2003. november 4.) irányelvének.

Az eredetihez képest módosult törvényjavaslatot az Országgyűlés 2018. december 12-i ülésnapján fogadta el. Áder János december 20-án írta alá, és már aznap ki is hirdették (2018. évi CXVI. törvény). 2019. január 1-jén lépett életbe.

Az új törvény

A törvényben használt fogalmakat külön szócikk ismerteti.

Az eredetihez képest módosult törvényjavaslatot az Országgyűlés 2018. december 12-i ülésnapján fogadta el, és még aznap megkezdődtek ellene a tüntetések. A két fő kifogás:

• 400 óra éves túlórakeret
• 3 évenkénti elszámolás az egyenlőtlen munkabeosztásban dolgozóknak.

Mindkettővel kapcsolatban felmerült a gyanú, hogy sérti az Uniós jogszabályokat. Az Európai Bizottság vizsgálja, hogy a törvény sérti-e az Európai Uniónak a munkaidő szervezésével és a szociális partnerekkel való egyeztetési kötelezettséggel kapcsolatos szabályait.

400 órás túlórakeret

A rabszolgatörvény a rendkívüli munkavégzés szabályait módosította. Az egyenlőtlen munkarendben dolgozók beosztás szerinti munkaideje nem változott.

A törvényjavaslat 8. §-a szerint:

Az Mt. 109. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„109. §
(1) Naptári évenként kétszázötven óra rendkívüli munkaidő rendelhető el.
(2) A munkavállaló és a munkáltató írásbeli megállapodása alapján - az (1) bekezdésben foglaltat
meghaladóan - naptári évenként legfeljebb százötven óra rendkívüli munkaidő rendelhető el
(önként vállalt túlmunka). A munkavállaló a megállapodást a naptári év végére mondhatja fel.
(3)…”

A kollektív szerződés lehetővé tehet 300 órás rendkívüli munkaidőt, de ilyenkor az önként vállalt túlmunka legfeljebb 100 óra lehet.

Ez évi 400 óra túlórát jelent, azaz hetenként majdnem 8 órát. Ezzel visszaáll a 6 napos munkahét.

A legtöbb magyar dolgozó nem ismeri a jogait, vagy nem mer élni velük az elbocsátástól félve, így az elvileg önkéntes 150 óra nem feltétlenül valóban az.

Az Európai Unió szabályai szerint a heti (átlagos) munkaidő nem haladhatja meg a 48 órát. Ebből jön ki az évi 416 = 52×48 órás keret. A 400 óra ugyan ez alatt van, viszont nem számolja bele a szabadságot és a többi munkaidőcsökkentő körülményt. (20 nap szabadság 160 óra!) Ezekkel együtt a 400 órás éves munkaidő már jóval meghaladja a heti 48 (nem szabadságon töltött) órát.

3 évenkénti elszámolás

A Munka törvénykönyve szerint eltérő megállapodás hiányában az elszámolási időszak hossza négy hónap, bizonyos munkakörökben 6 hónap. Ez nem változott.

A törvényjavaslat 3. § szerint:

Az Mt. 94. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A munkaidőkeret tartama, ha ezt objektív vagy műszaki vagy munkaszervezéssel kapcsolatos
okok indokolják, kollektív szerződés rendelkezése szerint legfeljebb harminchat hónap."

Eddig a (3) bekezdésbeli munkaidőkeret 12 hónap volt.

Ez csak az egyenlőtlen munkaidőbeosztásban (jellemzően munkaidőkeretben) dolgozókat érinti, ha a beosztás szerint kell túlmunkát végezni. A túlmunka mértéke csak az időkeret végén derül ki, így nem is lehet korábban elszámolni. A rendkívüli túlmunkát, ill. a fix beosztásban dolgozóknak (pl. hivatalok) továbbra is havonta számolják el a túlórákat. A kettő között az a különbség, hogy a beosztást legalább egy héttel korábban meg kell adni, és 4 nappal a munka előtt már nem lehet módosítani, egyébként a túlmunka már rendkívülinek számít.

A 3 éves munkaidőkeret indokolatlanul hosszú (a nyugati országokban ritkán hosszabb fél évnél). Bár elvileg csak megegyezés (kollektív szerződés) esetén alkalmazható, Magyarországon kevés az erős szakszervezet, amelyik szükség esetén akár az utcára is ki tudja vinni az embereket, következésképp rossz az alkupozíciója. A 3 év nem a (magyar) munkavállaló, hanem a (külföldi) nagytőkések érdeke.

Az egy éves munkaidőátlag-számítási időszak az Uniós szabályok szerint nem haladható meg. Ezen kívül az Uniós jogban nincs különbség a munkaidőkeret és az elszámolási időszak között.

A törvény története

Benyújtás, érdekegyeztetés

2010 óta gyakorlattá vált, hogy fontos törvényeket – köztük a rabszolgatörvényt is – egyéni képviselők nyújtanak be, hogy elkerüljék a szakmai egyeztetés kötelezettségét. Pedig ez a parlamentáris demokrácia lényege: ettől lesznek legitimek (a nagy többség számára elfogadhatók) a törvények. A rabszolgatörvényről viszont valamennyi szakszervezet úgy nyilatkozott, hogy velük nem egyeztetett senki. Ezt Kósa Lajos is elismerte: egy interjúban azt mondta, a törvényjavaslatról a november 26-i héten kezdődnek az egyeztetések, mert „a javaslat általános parlamenti vitája sem kezdődött el, annak napirendre tűzéséről hétfőn dönt a gazdasági és a vállalkozásfejlesztési bizottság. Csak ezt követően lehet érdemi egyeztetéseket folytatni.” Az csak az interjú után derült ki, hogy az egyeztetést november 28-ára hívták össze, miközben 27-én már le is folytatták a törvényjavaslat általános vitáját.

Ez tökéletesen ellentmond a 2010 novemberében – már az Orbán kormány alatt – elfogadott jogalkotási törvénynek:

„	17. § (1) A jogszabály előkészítője – a jogszabály feltételezett hatásaihoz igazodó részletességű – előzetes hatásvizsgálat elvégzésével felméri a szabályozás várható következményeit. Az előzetes hatásvizsgálat eredményéről a Kormány által előterjesztendő törvényjavaslat, illetve kormányrendelet esetén a Kormányt… tájékoztatni kell… (2) A hatásvizsgálat során vizsgálni kell a) a tervezett jogszabály valamennyi jelentősnek ítélt hatását, különösen    aa) társadalmi, gazdasági, költségvetési hatásait,    ab) környezeti és egészségi következményeit,    ac) adminisztratív terheket befolyásoló hatásait, valamint b) a jogszabály megalkotásának szükségességét, a jogalkotás elmaradásának várható következményeit, és c) a jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételeket.	”

Az Alkotmánybíróság – még az alaptörvény elfogadása előtt – több alkalommal is rámutatott arra, hogy az egyéni képviselői indítvánnyal benyújtott törvénymódosítás alkotmányossági szempontból aggályos, mivel a törvények előkészítéséért a kormány a felelős. Az egyéni képviselői indítvány kellő előkészítettség hiányában alkotmánysértő lehet. Az így benyújtott törvényjavaslat nem tartalmaz semmilyen hatástanulmányt, az intézkedések semmilyen várható vagy lehetséges következményeire történő utalást, illetve tájékoztatást arról, folyt-e, és ha igen előzetes egyeztetés a javaslat elkészítése során.

A kormány a munkaügyekkel kapcsolatos érdekegyeztetésre már 2013-ban létrehozta a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumát, melynek tagja többek között a három legnagyobb szakszervezet. A benyújtók velük sem egyeztettek; a három szakszervezet a benyújtás után azonnal tiltakozott a törvényjavaslat ellen. A Magyar Szakszervezeti Szövetség december 8-ra tüntetést jelentett be. A bejelentésben tiltakozott az érdekegyeztetés ismétlődő elmaradására.

Korábban a három szakszervezet komoly pénzeket kapott a kormánytól, aminek a felhasználásáról nem számoltak be.

A munkaidőkeret a korábbi szabályok szerint 4 (bizonyos munkakörökben 6) hónap volt, amit a kollektív szerződésben 1 évre lehetett emelni. A szakszervezetek a tiltakozást többek között arra alapozták, hogy amikor az Audi Hungaria Zrt-nél felemelték 1 évre a munkaidőkeret hosszát, a túlórakifizetések összege drasztikusan csökkent.

Általános vita

Az általános vitát november 27-én este 8 és éjfél között tartották. Az ellenzéki képviselők kifogásolták a késői időpontot, és azt, hogy Lezsák Sándor levezető elnök három ellenzéki képviselőtől megvonta a szót:

• Demeter Márta (ismétlés)
• Bangóné Borbély Ildikó (az ülésvezető elnök bírálata)
• Szél Bernadett (az ülésvezető elnök bírálata)

Az Országgyűlésről szóló törvény szerint:

„	46. § (1) Azt a felszólalót, aki felszólalása során nyilvánvalóan indokolatlanul eltér a tárgytól, vagy ugyanabban a vitában feleslegesen saját vagy más beszédét ismétli, az ülést vezető elnök felszólítja, hogy térjen a tárgyra, egyidejűleg figyelmezteti az eredménytelen felszólítás következményeire. (2) Az ülést vezető elnök megvonhatja a szót attól a képviselőtől, aki felszólalása során a második felszólítás ellenére is folytatja az (1) bekezdésben meghatározott magatartást. … 49. § (1) Az ülést vezető elnök felszólítás és figyelmeztetés nélkül megvonhatja a szót attól a felszólalótól, aki az ülést vezető elnök döntését, ülésvezetését - ügyrendi javaslat kivételével - kifogásolja. Az a felszólaló, akitől az ülést vezető elnök felszólítás és figyelmeztetés nélkül vonta meg a szót, kérheti a házszabályi rendelkezések értelmezéséért felelős bizottság eseti jellegű állásfoglalását. … (3) Akitől a szót az (1) bekezdés, a 46. § (2) bekezdése vagy a 48. § (2) bekezdése alapján megvonták, ugyanazon az ülésnapon, ugyanazon napirendi pont tárgyalása során nem szólalhat fel újra.	”

Mesterházy Attila és Vadai Ágnes pedig egyszerűen nem kapott szót, mert az elnök feltételezte, hogy ismételni fog. A szó meg nem adása a Házszabály megsértése.

Az ellenzéki frakciók ügyrendi felszólalásokban kezdeményezték a Házbizottság ill. az Ügyrendi bizottság összehívását. Másik levezető elnököt kértek, és kérték az ülés felfüggesztését, amíg a szerintük elfogult elnök szerepét tisztázzák, erre azonban nem került sor. Ez az Országgyűlésről szóló törvény megsértése:

„	13. § (5) A Házbizottságot össze kell hívni, ha ezt bármelyik képviselőcsoport vezetője kéri. Ha a Házbizottság összehívását az Országgyűlés ülésezése alatt kérik, a Házbizottság ülését legkésőbb annak az ülésnek a végére kell összehívni, amelyen az összehívás kezdeményezése megtörtént.	”

Tordai Bence reklamálta, hogy kétperces felszólalásra nem kapott szót, de a jegyzőkönyv szerint nem volt a teremben, amikor szót kapott volna.

A törvény fogadtatása

A törvényjavaslat benyújtása utáni első közvéleménykutatás szerint az emberek 73%-a úgy gondolja, hogy a törvény a munkáltatóknak jó, 12% szerint a munkáltatónak és munkavállalónak egyaránt, 9% szerint a munkavállalóknak jó. A fidesz-szavazókon belül a három szám 38, 35 ill. 18%. (A fennmaradó néhány % nem tudott válaszolni.) Közben a kormány folyamatosan azt kommunikálja, hogy a törvény jó a munkavállalóknak. De miért akarja jobban tudni, mi a jó nekik, mint ők maguk?

Az emberek 66%-a ért egyet az utcai megmozdulásokkal. A fidesz-szavazókon belül ez az arány 38%.

Figyelemre méltó, hogy a megkérdezettek 92%-a hallott a törvényről.

A tüntetések újdonságai a korábbiakéhoz képest:

• az ellenzék kilépett a boxzsák szerepéből, és kezdeményezni kezdett a parlamentben és az utcán is
• 2006 óta nem láttunk ilyen heves tüntetéseket
• a hatalom sem lépett fel ilyen keményen 2006 óta, sőt, az ellenzéki képviselők elleni erőszak azon is túlmutat

Források

Törvényjavaslat, törvény

• 2018. évi ..... törvény a munkaidő-szervezéssel és a munkaerő-kölcsönzés minimális kölcsönzési díjával összefüggő egyes törvények módosításáról. www.parlament.hu (2018. dec. 17.) A köztársasági elnöknek megküldött törvény szövege.

• Szatmáry Kristóf (Fidesz) – Kósa Lajos (Fidesz) – Bányai Gábor (Fidesz): T/3628: A munkaidő-szervezéssel és a munkaerő-kölcsönzés minimális kölcsönzési díjával összefüggő egyes törvények módosításáról. www.parlament.hu (2018. nov. 20.) A törvényjavaslat tárgyalásának eseményei.
  • az általános vita felszólalásai szövegesen   A videók nem működnek.
  • Vágott videó a rabszolgatörvény általános vitájáról. www.facebook.com (2018. nov. 27.) (videó)

• Bakó Bea: Ki mekkorát hazudik a rabszolgatörvényről? azonnali.hu (2018. dec. 14.)
• K. Kiss Gergely: Német modellre épült a magyar munkaidőtörvény - a különbség meghökkentő. www.napi.hu (2018. dec. 18.) Szakértő: Fodor T. Gábor munkajogász.
• Fodor T. Gábor: A Munka Törvénykönyve munka- és pihenőidő szabályozásának uniós jogi megfelelőségéről. Magyar munkajog (2016)

A munka törvénykönyve

• 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről. Wolters Kluwer (2012. jan. 6.)

Az Országgyűlésről szóló törvény

• 2012. évi XXXVI. törvény az Országgyűlésről. Wolters Kluwer (2012. ápr. 19.)

Házszabály

• 10/2014. (II. 24.) OGY határozat egyes házszabályi rendelkezésekről. Wolters Kluwer (2014. feb. 13.) Házszabály.

Vélemények

• Az ellenzék felmondta a látszatdemokrácia alkuját. YouTube (2018. dec. 22.) (videó)
• Szalai Anna: Kinek jó a rabszolgatörvény? magyarnarancs.hu (2018. dec. 7.)
• Sarkadi-Illyés Csaba: Az Orbán-kormány beijedt, és kiherélte Kósa Lajos rabszolgatörvényét. alfahir.hu (2018. nov. 27.) „…semmilyen egy éven túli elszámolást nem tartanak lehetségesnek.”
• Pintér Bence: Már nem kell pártokat betiltani ahhoz, hogy a munkásság hangja ne hallatsszon. azonnali.hu (2018. nov. 28.) Vélemény az általános vitáról.
• Brutális a rabszolgatörvény elutasítottsága. 24.hu (2018. dec. 6.) A munkaképes korú lakosság 83%-a elutasítja a javaslatot, és mindössze 9% támogatja.