„GDP” változatai közötti eltérés
Laci (vitalap | szerkesztései) (→Adatok) |
Laci (vitalap | szerkesztései) |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
[[Fájl:Gdp15-22.jpg|jobbra]] |
[[Fájl:Gdp15-22.jpg|jobbra]] |
||
− | A '''GDP''' a végfogyasztásra előállított termékek összértéke (általában egy év alatt, egy országban). Nem az ország lakosainak, cégeinek a jövedelmét méri, hanem az ország területén megtermelt jövedelmet, tartozzon az külföldihez vagy rezidenshez (az utóbbi rövidítése: {{enlink|GNI}}). |
+ | A '''GDP''' a végfogyasztásra előállított termékek összértéke (általában egy év alatt, egy országban). Nem az ország lakosainak, cégeinek a jólétét (jövedelmét) méri, hanem az ország területén megtermelt jövedelmet, tartozzon az külföldihez vagy rezidenshez (az utóbbi rövidítése: {{enlink|GNI}}). |
2020-ban a GDP 48 eMFt volt.<ref>[https://www.ksh.hu/stadat_files/gdp/hu/gdp0004.html 21.1.1.4. A bruttó hazai termék (GDP) értéke forintban, euróban, dollárban, vásárlóerő-paritáson] KSH</ref> |
2020-ban a GDP 48 eMFt volt.<ref>[https://www.ksh.hu/stadat_files/gdp/hu/gdp0004.html 21.1.1.4. A bruttó hazai termék (GDP) értéke forintban, euróban, dollárban, vásárlóerő-paritáson] KSH</ref> |
A lap 2023. március 25., 20:43-kori változata
A GDP a végfogyasztásra előállított termékek összértéke (általában egy év alatt, egy országban). Nem az ország lakosainak, cégeinek a jólétét (jövedelmét) méri, hanem az ország területén megtermelt jövedelmet, tartozzon az külföldihez vagy rezidenshez (az utóbbi rövidítése: GNI).
2020-ban a GDP 48 eMFt volt.[1]
A 2022-es költségvetés 3,5%-os GDP-csökkenéssel számol, ami várhatóan 1–1,5%-kal magasabb lesz.[2] Augusztusra a hiány elérte az egész évre tervezett 91%-át.[3]
A 2023-as költségvetés 4%-os GDP-növekedéssel és 5%-os inflációval számolt. 2022 szeptemberében már 1–2%-os GDP-csökkenést tervez, ami miatt át kell írni a költségvetést. Mi a fenének kellett július 19-én elfogadni?
Adatok
A GDP[4]
- 2021-ben 55,1 eMFt
- 2009-ben 26,5 eMFt volt. A két dátum között az infláció 58,7% volt.
Az államadósság
- A 2010-es kormányváltáskor 19 eMFt volt, 80,2% GDP-arányosan
- 2020-ban 36 eMFt fölé emelkedett, év végére 80,1%.[3]
Egyéb adatok
Az import GDP-hez viszonyított aránya 2021-ben 81% volt. Az importon belül az energiahordozók GDP-hez viszonyított aránya 2022–22 között 4,2%-ról 12,6%-ra emelkedett.[5]
Jegyzetek
- ↑ 21.1.1.4. A bruttó hazai termék (GDP) értéke forintban, euróban, dollárban, vásárlóerő-paritáson KSH
- ↑ Megússza a forint a vérfürdőt, de az életszínvonal nagyot romlik 2023-ban. Jobbágy Sándor és Móró Tamás, a Concorde Értékpapír Zrt. makrogazdasági elemzői szerint 24.hu (2022. szept. 22.)
- ↑ 3,0 3,1 Vég Márton: Romokban a költségvetés, hivatalosan is recessziót vár jövőre a kormány. 444.hu (2022. szept. 23.)
- ↑ Diószegi-Horváth Nóra – Teczár Szilárd: 6+1 hangzatos, de félrevezető mondás Orbán évértékelőjében. www.lakmusz.hu (2023. feb. 20.) 2. pont.
- ↑ Bucsky Péter: Minden nyolcadik forintot kiszippant a magyar gazdaságból az energiaszámla. g7.hu (2022. okt. 17.)
Forrás
A világ országai:
- Országok GDP szerinti listája (nominális) (magyar Wikipédia)
- Országok egy főre jutó GDP szerinti listája (nominális) (magyar Wikipédia)