Akkumulátorgyár

Az akkumulátorgyár olyan, mint annak idején a dunaújvárosi vaskohó. „Odafönn” kitalálták, de nem volt hozzá sem vas, sem szén. Az akkumulátorgyárakat is odafönn találták ki, mert az autóhoz kell az akkumulátor.

Megjegyzés: Az autógyártáshoz gumi és olaj is kell, mégsincs sem gumiültetvény, sem olajfúrótorony a gyárak mellett.

Az akkumulátorgyárhoz nincs:

• áram (30%-át importáljuk); ennyi akkumulátorgyárhoz Paks 2 sem elég
• gáz (85%-át importáljuk)
• nyersanyag (lítium, kobalt, nikkel, grafit) – lásd alább
• munkaerő (teljes foglalkoztatottság, munkaerőhiány van). A gödi akkumulátorgyár dolgozóinak a fele nem helybeli.
• víz az akkumulátorcella elkészítéséhez szükséges hűtési folyamatokhoz. Jelentős része elpárolog. A vízigény összemérhető a mezőgazdaság és a lakosság fogyasztásával.

Az északi országoknak jelentős előnyük van az akkumulátorgyártásban, mert a hideg éghajlat miatt jóval kevesebb energiát és vizet kell hűtésre fordítaniuk.

Az Alkotmánybíróság egymás után kaszálja el a helyi népszavazási kezdeményezéseket, miután az országosokat is elkaszálták. A néphatalom az Alkotmánybíróságnál van, nem a népnél. A gazdaságot pedig nem a piac irányítja, hanem a politika.

Az akkumulátorgyártáshoz rengeteg képzetlen munkaerő kell, és nálunk annyi nincs. Távol-Keletről akarnak behozni. A kormány visszavonta a saját vendégmunkástörvényét, még mielőtt életbe lépett volna, mert nem találta elég szigorúnak.

Technológia

Az akkumulátor anódja általában grafit (újabban használnak szilícium-alapú anódot is). A katód lítium-oxid és valamilyen fém ötvözete:

• LiCoO₂, LiMnO₂, Li₂MnO₃, LiMn₂O₄, LiNiMnCoO₂
• LiFePO₄, Li₂FePO₄F

Az elektrolit egy szerves oldószerben oldott lítiumsó, pl. LiPF₆ vagy újabban LiBF₄. A szerves oldószer miatt lesz az akkumulátor gyúlékony, ezért keresik a szilárd (oldószer nélküli) megoldást.

A szilícium anód hátránya, hogy működés közben kitágul és összehúzódik, így végül eltörik.

A lítium–vas-foszfát (LFP) energiatároló jóval olcsóbb, kapacitása a nikkeltartalmú akkumulátorok 85%-át éri el, míg legfontosabb problémájukat az jelenti, hogy olcsó összetételük miatt nem éri meg őket újrahasznosítani. Ilyen akkumulátort fog gyártani a debreceni CATL (lásd alább).

A lítium közel 70%-a Ausztráliából, a kobalt közel 75%-a Kongóból, a grafit 80%-a Kínából származik. A kongói kobaltot gyakran gyermekmunka felhasználásával bányásszák, ami emberi jogi kérdéseket vet fel. Az anód és a katód, illetve az akkumulátorok gyártásában 70% feletti Kína részesedése, míg az elektromos autók több mint 50%-át gyártja.

1 kWh akkumulátor-kapacitás előállításához legalább 40 kWh energia kell, aminek kb. a fele gáz (szárítás, szárítóhelyiségek), másik fele áram (a cellák k formázásához, azaz feltöltésükhöz és lemerítésükhöz).

Gazdaság

2021-re Kína és az Egyesült Államok után Magyarország rendelkezett a világ 3. legnagyobb akkumulátorgyártó kapacitásával (28 GWh) a dél-koreai Samsung SDI (Göd) és az SK (Komárom, Iváncsa) révén. Ehhez a kapacitáshoz adódna hozzá a kínai CATL 2022-ben bejelentett 7,34 M€-s (körülbelül 3000 MFt) beruházása Debrecenben 100 GWh kapacitással.

2021-ben az 5,9 M€-s beruházás 60%-a Ázsiából érkezett Magyarországra, 51,9%-a kötődött az akkumulátorgyártáshoz és 12,5%-a a járműgyártáshoz. 2022-ben a 6,5 M€ 48%-a érkezett Keletről, 43%-a az akkumulátorgyártáshoz és 30%-a autóipari beruházáshoz kapcsolódott.

2020-ban az EU – látva Kína egyre agresszívabb terjeszkedését – 6 területen önállátó akar lenni: akkumulátorgyártás, alapanyagok, gyógyszerhatóanyagok, hidrogén, félvezetők, illetve felhő- és mikroadatközpont- (edge) technológia.

A befektetők számára Magyarország fő vonzerejének az olcsó energia, az olcsó munkaerő és az alacsony adók számítanak. Ezek tipikus jellemzőnek mondhatók a költségalapú versenyképességre épülő gazdaságfejlesztésben, ami a közepes jövedelem csapdájának egyik jellemzője. Magyarország ezen kívül jelentős állami támogatást ad a beruházóknak, az akkumulátorok esetén a beruházás kb. 10–11%-át.

A magyarországi akkumulátor-értéklánc első számú erőssége az „(e)lőremutató, politikai kötelezettségvállalásokba foglalt kormányzati támogatás”. Magyarul: a kormány akarja, ezért általában kiemelt beruházásként kezeli, amivel az engedélyeztetési folyamat jelentősen leegyszerűsödik, és a helyi lakosoknak és az önkormányzatoknak semmilyen beleszólási joguk nincs abba, hogy mi történik a területükön.

Az akkumulátorgyártásban a keleti gyártók a fejlesztést, innovációt otthon végzik, Magyarországot kizárólag gyártási telephelyként használják.

A Magyarországra jövő legtöbb vendégmunkás Vietnamból, Dél-Koreából, Kínából és Törökországból érkezik, és nagyobbik felének nincs általános iskolai végzettsége.

Akkumulátorgyárak

Kb. 50 cég foglalkozik akkumulátorgyártással, újrahasznosítással, akkumulátor-hulladék feldolgozással.

Meglévő ill. épülő akkumulátorgyárak:

• Bátonyterenye
• Debrecen
• Fót
• Göd (Samsung, 420 ha)
• Iváncsa (SK On Hungary, 135 ha)
• Komárom (SK Battery, 46 ha)
• Nyíregyháza

Az akkumulátorgyárak azért is kockázatosak, mert 10 éves távlatban elképzelhető, hogy más technológia váltja fel a jelenlegi lítium akkumulátorokat.

Debreceni akkumulátorgyár (CATL)

Kínai gyár. 221 ha értékes mezőgazdasági területen építkezik.

A magyar történelem egyik legnagyobb befektetése lesz. Még európai mércével is számottevő projektről van szó. Politikai gesztusokért cserébe nem segítene nekünk Kína (pl. hitellel), de ha befektetése van itt, akkor igen.

Állami támogatások:

• 120 MFt állami támogatást kap infrastruktúra kiépítésére
• 320 MFt állami támogatásban részesül
• 115 MFt-t kell az államnak költenie az elektromos hálózat szükséges fejlesztésére, miközben nincs pénz arra, hogy a napelemek által termelt áramot a hálózat be tudja fogadni.

1 GWh akkumulátoros kibocsátáshoz 40–60 GWh teljesítmény kell, a debreceni akkumulátorgyár pedig 100 GWh akkumulátor-kapacitású lesz (egyelőre 40 GWh-ra van engedély). Ez 4 TWh, Paks 1 egy blokkjának teljes évi termelése.

A szükséges áramellátáshoz a kormány három gázerőművet akar felépíteni (kettőt Tiszaújvárosban, egyet a Mátrai Erőmű mellett) egyenként 500 MWh teljesítménnyel. Ehhez évi 3,3–3,4 M㎥ gáz kell évente összesen, vagyis ez az egy akkumulátorgyár 33%-kal növelné meg Magyarország gázfogyasztását.

Megjegyzés: Áramot legdrágábban gázból lehet előállítani. Gázt az oroszoktól veszünk, mert az a legdrágább.

A gyár vízellátása is kérdéses. A városi vízhálózat nem bírna el ekkora fogyasztás-növekedést, mivel a vizet a Keleti Főcsatornából veszi, amit 60 éve nem kotortak. Felmerült a szürkevíz, de ahhoz külön csatornahálózat kellene, aminek még tervei sincsenek.

A munkaerőhiány enyhítésére 9000 távol-keleti munkaerőt szándékoznak Magyarországra behozni. Ilyenkor nem baj, hogy nem keresztények. A magyar állam pénzén kell számukra munkahelyet (életkörülményeket) teremteni.

A gyár számára a legmagasabb aranykorona-értékű, a mezőgazdasági művelésre legalkalmasabb területet jelölték ki.

Gödi gyár (Samsung SDI)

2020-ban a gyárban 3594 ember dolgozott, köztük 1859 magyar (ebből 94 gödi), 1566 ukrán és 115 koreai.

A gyár vízközműfejlesztése napi 21 000 ㎥ víz biztosítására és 11 000 ㎡ szennyvíz elvezetésére lett kiírva. (Egy „felhasználási hely” átlagos vízfelhasználása ¼ ㎥, vagyis a gyár vízfogyasztása egy 87,500 fős városénak felel meg.)

Környezetvédelem

Az eddigi tapasztalatok aggasztóak.

Gödön az egyik monitoringkútban magzatkárosító anyagot találtak, ami a zárt rendszerű technológiából elvileg nem szivároghatott volna ki. A „megoldás” az lett, hogy 2018-ban betömték a monitoringkutat.

Ugyanezt az anyagot – N-metil-2-pirrolidont – fedezték fel egy győri monitoringkútban is.

Iváncsán több tucat munkás lett rosszul, egyelőre ismeretlen okból. „Természetesen” hírzárlatot rendeltek el.

Sorozatos szabálytalanságok és bírságok után felfüggesztették a bátorterenyei akkumulátorgyár működését.

Forrás

• Kacskovics Mihály Béla: Robbant a tartály és két munkást vitt magával – jegyzőkönyvek az akkuipari balesetekről, II. rész. hvg.hu (2023. szept. 7.)
• Spirk József: Abasár: Elrendelték az 1700 tonna illegálisan tárolt akku-hulladék elszállítását. 24.hu (2023. aug. 11.)
• ‼ Kacskovics Mihály Béla – Nyusztay Máté: A Nagy Akkubotránytérkép – összegyűjtöttük a gyárak környezetszennyezéseit, baleseteit és szabályszegéseit. hvg.hu (2023. júl. 31.)
  • 85 ponton volt szabálytalan a bátonyterenyei akkugyárban felrobbant berendezés. hvg.hu (2023. aug. 9.)
  • Aradi Hanga Zsófia: „Maradtunk, amíg rosszul nem lettünk” – kormányhivatali jegyzőkönyvek részletezik a baleseteket a komáromi és iváncsai akkumulátorgyárakban. telex.hu (2023. aug. 31.)
• Kaufmann Balázs: Két dolgozó is meghalt a szigetszentmiklósi akkumulátorfeldolgozó üzemben. 444.hu (2023. júl. 28.) A munkavédelem megsértése miatt. Korábban már büntették a céget légszennyezettség és rákkeltő anyagok miatt.
• Ághassi Attila: A Samsung akkumulátorgyárából származott a gödi utcákat ellepő fehér hab. telex.hu (2023. júl. 20.)
• Weiler Vilmos: Döntött az Alkotmánybíróság: nem lehet országos népszavazás az akkugyártásról. telex.hu (2023. júl. 20.) A néphatalom jegyében az Alkotmánybíróság dönti el, mit akar a nép.
• Farkas György: Újabb fordulat a győri akkumulátorgyár ügyében. 24.hu (2023. júl. 14.) Most az Alkotmánybíróság fúrta meg a népszavazást.
• Haszán Zoltán – Czinkóczi Sándor: Térképre raktuk a Magyarországot átszövő akkuláncot. 444.hu (2023. júl. 14.)
• Dienes Gábriel: Még meg sem épültek, az akkumulátorgyárak saját tűzoltóságai máris elkezdték elszipkázni a tűzoltókat. 444.hu (2023. jún. 28.)
• Kerner Zsolt: Olyan állapotok voltak egy akku-feldolgozóban, hogy a hivatalos vizsgálat alatt rosszul lettek tőle. 24.hu (2023. jún. 21.) Akkufeldolgozó üzemben Szigetszentmiklóson.
• Spirk József: Ács polgármestere egy hete cáfolta, hogy akkumulátorgyár épül, Szijjártó szerdán bejelentette. 24.hu (2023. jún. 21.)
• Tamásné Szabó Zsuzsanna – Vitéz F. Ibolya: Néhány év alatt pénznyomdává válhatnak az akkumulátorgyárakat üzemeltető cégek. 24.hu (2023. jún. 5.)
• Kun Zsuzsi: Megéri-e akkumulátor-nagyhatalommá válnia egy országnak, ahol sem elég víz, sem elég energia nincsen? qubit.hu (2023. máj. 19.)
• 📝 Holoda Attila – Matkovich Ilona – Fülöp Zsolt: Rezsiválság Magyarországon. Riporter: Lang András YouTube (2023. márc. 18.) (videó)
• 📝 Holoda Attila: Orbán bejelentette: gázerőműveket épít Magyarország a megnövekedett energiaigény kiszolgálására. Riporter: Rónai Egon YouTube (2023. márc. 10.) (videó)
• 📝 Róna Péter – Teplán István: Az akkumulátorgyár csak egy újabb zsákutca? YouTube (2023. feb. 11.) (videó)
• 📝 Lakner Zoltán – Ceglédi Zoltán: Kiderült: erre költene Lakner Zoltán négymilliárd forintnyi kampánypénzt. YouTube (2023. jan. 28.) (videó)
• Előd Fruzsina – Barnóczki Brigitta: Gödi Samsung-gyár – ahol ilyen anyagok kerülnek a talajba, ott már nagy probléma van. telex.hu (2022. máj. 11.)

A debreceni gyár:

• 📝 Holoda Attila: Orbán bejelentette: gázerőműveket épít Magyarország a megnövekedett energiaigény kiszolgálására. Riporter: Rónai Egon YouTube (2023. márc. 10.) (videó)
• Papp József: Tartótiszt és ügynök, avagy patrónus és kliens? – Mi van Orbán és Putyin viszonya mögött? gulyasagyumedia.hu (2023. márc. 26.)
• Vég Márton: A Momentum, az LMP és a Mi Hazánk is népszavazást akar a debreceni akkugyárról. 444.hu (2023. jan. 25.)

Az akkumulátorgyártással kapcsolatos gyárak:

• Horváth Balázs: Most már tényleg akkumulátor-nagyhatalom leszünk. www.napi.hu (2023. júl. 14.)

Összefoglaló az akkumulátorgyárakról és -gyártásról:

• ‼ Győrffy Dóra: Iparpolitika és akkumulátorgyártás Magyarországon és Svédországban. Közgazdasági Szemle, LXX. évf. (2023. márc.) 245–273. o. doi

További információk

• Nagy árat fizethetünk a kínai beruházásokért, az akkugyárakért is. 24.hu (2023. júl. 19.) Több ország pórul járt már a kínai hitelek miatt.

Kapcsolódó lapok

• népszavazás