„Európa Tanács” változatai közötti eltérés
Ugrás a navigációhoz
Ugrás a kereséshez
Laci (vitalap | szerkesztései) |
Laci (vitalap | szerkesztései) |
||
| (2 közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva) | |||
| 2. sor: | 2. sor: | ||
Két legismertebb szerve: |
Két legismertebb szerve: |
||
| − | * Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) |
+ | * [[Emberi Jogok Európai Bírósága]] (EJEB) |
| − | * Velencei Bizottság |
+ | * {{hulink|Velencei Bizottság}} |
Magyarország 1990. november 6-án csatlakozott az Európa Tanácshoz. |
Magyarország 1990. november 6-án csatlakozott az Európa Tanácshoz. |
||
| 13. sor: | 13. sor: | ||
* a 2020 óta folyamatosan érvényben levő veszélyhelyzet. |
* a 2020 óta folyamatosan érvényben levő veszélyhelyzet. |
||
Magyarország a második EU-tagország a megfigyelési eljárásban Lengyelország után. |
Magyarország a második EU-tagország a megfigyelési eljárásban Lengyelország után. |
||
| + | |||
| + | == Vétók == |
||
| + | 6 év alatt Magyarország adta le az uniós külpolitikai vétók hatvan százalékát, míg a többi 26 tagállam osztozik a negyven százalékon, ők ugyanis más módszerekkel is érvényesíteni tudják az érdekeiket.<ref>{{CitWeb|url=https://www.valaszonline.hu/2023/03/01/magyar-unios-diplomacia-kulpolitika-veto-szijjarto/|tit=A vétó a gyengeség jele – a harcos magyar uniós diplomácia mérlege|aut=Ablonczy Bálint|date=2023-03-01}}</ref> |
||
| + | |||
| + | == Jegyzetek == |
||
| + | <references/> |
||
== Források == |
== Források == |
||
A lap jelenlegi, 2023. október 20., 10:37-kori változata
Az Európa Tanács az európai jogállamok szervezete. Jelenleg 47 tagja van, székhelye Strasbourg. Bármely európai állam tagja lehet, ha elfogadja a jogállamiság intézményét és garantálja állampolgárai számára az alapvető szabadság- és emberi jogokat.
Két legismertebb szerve:
Magyarország 1990. november 6-án csatlakozott az Európa Tanácshoz.
2022. október 12.
A Tanács megfigyelési eljárást indított Magyarország ellen. A megfigyelés okai:
- a kétharmados törvények túl széles körű alkalmazása, és ezzel a pluralizmus korlátozása
- a választási törvények, amelyek nem biztosítanak egyenlő esélyeket
- az igazságszolgáltatás és a média függetlenségének csorbítása
- a 2020 óta folyamatosan érvényben levő veszélyhelyzet.
Magyarország a második EU-tagország a megfigyelési eljárásban Lengyelország után.
Vétók
6 év alatt Magyarország adta le az uniós külpolitikai vétók hatvan százalékát, míg a többi 26 tagállam osztozik a negyven százalékon, ők ugyanis más módszerekkel is érvényesíteni tudják az érdekeiket.[1]
Jegyzetek
- ↑ Ablonczy Bálint: A vétó a gyengeség jele – a harcos magyar uniós diplomácia mérlege. www.valaszonline.hu (2023. márc. 1.)
Források
- Magyar György: „Börtönbiznisz”: az állami média kérdez, de a válaszomra már nem kíváncsi. magyarugyved.blog.hu (2020. jan. 18.)
- Hanula Zsolt: Az Európa Tanács megfigyelési eljárást indít Magyarország ellen. telex.hu (2022. okt. 12.)