Új alkotmány

Az alkotmány azt rögzíti, milyen feltételek és intézmények között lehet a hatalmat megszerezni és gyakorolni. Vagyis az alkotmány a hatalom korlátozására való. Ezt a megállapodást csak a társadalom közvetlen jóváhagyásával lehet létrehozni.

Formai értelemben egy rendelkezés alkotmányellenessége az alkotmányban rögzített előírással való ütközés. Tartalmi értelemben viszont a hatalom korlátainak hiányát, kijátszását, szándékos átlépését jelenti. Ebben az értelemben az alkotmány is lehet alkotmányellenes.

Az új alkotmány megalkotásának számos jogi buktatója van. Az első nagy kérdés az eljárás, amivel a nép visszakaphatja a tőle elvett jogot az alkotmányozásra. A másik az átmenet: minél inkább betartja a jogállami szabályokat, annál lassabb lesz, és annál kevesebbek igazságtalanságot képes helyrehozni. A nem jogállami megoldáshoz pedig alighanem politikai megegyezésre lesz szükség, ami megint csak akkor lehetséges, ha az igazságtalanul szerzett vagyonok egy részét meg tudják tartani a diktatúra emberei.

Egy mélyen megosztott társadalomban a kiegyezéses alkotmányhoz vezető út válságokon át vezet és hosszú ideig tart (Chile, Törökország). A populisták továbbra is a visszaélések mellett lesznek.

Róna Péter véleménye

Mivel az alaptörvény érvénytelen (mint alkotmány), az országnak nincs alkotmánya. Vagyis alkotmányozni kell, és az új alkotmány létrehozását nem érintik az (érvénytelen) alaptörvénybeli megkötések. Az új alkotmánnyal ellentétes törvények (pl. az alaptörvény) ezzel automatikusan érvényüket vesztik.

Az alkotmányozás kérdése az, hogy a nép megérett-e arra, hogy kikövetelje a hatalmát a hatalommal szemben.

Sajó András véleménye

Az alaptörvény tiltja ugyan az alaptörvény módosítását ill. az alkotmányozást, de egy demokratikus alkotmányelmélet nem tagadhatja, hogy az állampolgárok mindig visszakövetelhetik a nép hatalmát, ha már az alaptörvény szerint is az övék, bár a körülményekről és az eljárásról vita folyik. Attól, hogy az alkotmányozás törvényen kívüli, még nem feltétlenül lesz jogtalan.

Az alkotmányozáshoz szigorú eljárási szabályokra van szükség, amelyek megfelelnek a jogállamiságnak (eljárási méltányosság), a civilizált viselkedésnek (inkluzív, racionális diskurzus) és a demokráciának (a felvilágosult polgárok részvétele formájában), valamint a kisebbségekkel, köztük az ellenzékkel kapcsolatos türelemnek (tolerancia). (Sajó András, 173. o.)

El kell dönteni, hogy a rezsim autoriter-e. Ez esetben ui. a kormányt egyszerű többséggel vagy akár erővel el lehet kergetni. Hibrid rezsim esetén viszont van jogfolytonosság.

„	Egy demokratikus alkotmány demokratikus megváltoztatására eszelősen sokféle megoldás létezik a világban. Az tudtommal csak a rövidéletű magyar, és a lényegesen idősebb kort megérő és (állítólag még mindig szó-szó egészségben levő) barbadoszi demokráciában volt OK, hogy van egy egykamarás parlament, amit nem szigorúan arányos választási szabályok mellett választanak meg, és aztán az egy minősített többséggel alkotmányt módosíthat egy darab szavazással. (Hiába, no, Antall Józsefbe, Tölgyessy Péterbe, Sólyom Lászlóba, Horn Gyulába, Orbán Viktorba, Torgyán Józsefbe és társaikba kevesebb demokratikus józan ész szorult, mint mondjuk a román Ion Iliescuba).	”
– Vox Populi

Alkotmányellenes alkotmányozás

1962-ben Franciaországban alkotmányellenes népszavazást tartottak az alkotmány módosításáról, amit a francia Alkotmánytanács eltűrt, mivel nincs hatásköre a „nemzeti szuverenitás közvetlen kifejezése” esetében. (Sajó András, 171. o.)

Az amerikai Függetlenségi Nyilatkozat szerint, „Ha azonban a visszaélések és bitorlások hosszú sora mindig ugyanazt a Célt szem előtt tartva azt bizonyítja, hogy a népet teljes zsarnokságba kívánják hajtani, a nép joga és a nép kötelessége, hogy az ilyen Kormányzat igáját levesse, és jövő biztonsága érdekében új Védelmezőkről gondoskodjék.”

A Radbruch-formula szerint ha a törvény és az igazságosság közötti konfliktus elviselhetetlen és a törvény „jogtalan” („unrichtiges Recht”), a törvény helyébe az igazság lép. Az elviselhetetlenség mértékéül a náci Németország szolgált.

A náci jogrendszer nemcsak az egyenlőség alapvető megsértése miatt volt törvénytelen, hanem azért is, mert rendszeresen hazudott. Az Orbán-rezsim is törvényes csaláson alapuló jogrendszert intézményesített, de míg Hitler a a faji felsőbbrendűségről, ő közbeszerzési szabályokkal történő trükközésen alapuló politikai és jogi rendszert épített ki. (Sajó András, 172–173. o.)

Az alkotmány nyugati fogalma

„	Nincs többé zsidó vagy görög, rabszolga vagy szabad, férfi vagy nő, mert mindannyian eggyé lettetek Krisztus Jézusban.	”
– Gal 3.28

Ez a mondat, a kereszténység alapjaiban borította fel a hatalmi hierarchiára épülő ókori társadalmi rendet. Ez az egyén szuverenitásának eszméje, a léleké, amihez a hatalomnak semmi köze. A lélek szabadsága az emberi méltósághoz és a lelkiismeret szabadságához vezet. Ezzel a kereszténység a hatalom ellen lázadt a szegények felkarolása nevében.

Minden legitim hatalom alapja egy társadalmi szerződés a nép és az uralkodó között. Ezt már egy 1080-beli értekezés tartalmazza, és azt is, hogy ha a hatalom ezt megszegi, a népnek joga van ellene lázadni.

Társadalmi szerződés nélkül nemhogy kizárólagos hatalmat birtokolni nem lehet, de még hatalomra jutni sem.

A népből senkit nem lehet kizárni, mert minden ember Isten gyermeke (corpus civilis). Aquinói Szent Tamás (XIII. század)azt mondja, hogy az ember politikai lény. Ez független a kereszténységétől. A politikai erények (hit, remény, szeretet) önmagukban (világi) közösségalkotók, ami megalapozza a társadalmi szerződés egyik oldalát, a népet.

Szent Pál, Szent Ágoston szerint az embernek szabad akarata van, de el kell számolnia a cselekedeteivel. Ez minden erkölcs alapja.

A hatalom és a nép szerződése tartalmazza a hatalom korlátait, és azt a minimumot, amiben a társadalom megegyezik. A szerződés jogot ad a hatalomnak, hogy a nép dolgait intézze, de csak a szerződésben lefektetett kereteken belül. Amire a hatalom nem kapott jogot, azzal nem élhet.

Az alkotmányhoz tehát két – egymástól jól megkülönböztethető – fél kell: a hatalom (imperium) és a nép (populis).

Magyarország

Nálunk a kereszténységet Szent István felülről vezette be, holott az alulról jövő folyamat volt. A hatalom ellen lázadó vallást nálunk maga a hatalom hozta létre. Ezért a kereszténység végzetesen összefonódott a hatalommal, és képtelen volt megvédeni az egyén szuverenitását. Az összefonódás a mai napig tart.

Magyarországon a nép fogalma nem jött létre, mert nemzetnek Verbőczi és a Szent István koronatan a nemességet érti, a nép többi része nem tartozik a nemzet testéhez. (Ez a nemzet mai megosztottságának alapja immár 1000 éve.) Egyedül az 1848-as forradalom próbált ezen – sikertelenül – változtatni.

Az alaptörvény (és a másik két írásbeli alkotmány) mögött nincs meg a néppel kötött szerződés. Ezért érvénytelenek.

Az I. világháború utáni nemesség magát hitte a nemzet testének, de az SZDSZ ?, és most éppen a fidesz is. Mindegyik nemzetmentő szerepet vállalt magára. Aki nem része e testnek, az nem is tartozik a nemzethez.

Az új alkotmányhoz a nép testét (corpus civilis) kell létrehozni, mert ezzel kell szerződnie a hatalomnak. (A nyugati országok ezt már a középkorban megtették, lásd fenn.)

Az alaptörvény a preambulumban érvénytelennek mondja ki az 1949. évi XX. törvényt (következésképp az 1989-es alkotmányt is), és a történelmi alkotmánnyal akar jogfolytonosságot létrehozni. Ugyanakkor a záró rendelkezések 2. pontja szerint (a preambulumban érvénytelennek kimondott) 1949-es alkotmány alapján vezeti be az alaptörvényt.

A történelmi alkotmányok nem írásbeliek, és ad hoc jellegűek. Ezekből áll össze a történelmi alkotmány. Az alkotmányos törvények (a mai sarkalatos törvények megfelelői) a közmegegyezésre hivatkoztak, „köz”-ön a nemességet értve, ami már az 1920-as években sem létezett. Az 1938-as alkotmány alkotmányozó hatalommal az alsó- és felsőházat, valamint a királyt (kormányzót) együttesen ruházza fel.

Az alaptörvény 8. § 1) kimondja, hogy népszavazást rendezni az alaptörvényről nem lehet, amivel kizárja a népet az alkotmányozás minden folyamatából. Ez ellentmond az alkotmány fogalmának, ami szerződés a hatalom és a nép között. Ez annak a korábbi doktrinának a következménye, hogy a társadalom teste a nemesség.

Minden országgyűlés szuverén, az országgyűlés nem korlátozhatja a következő országgyűlések hatalmát (⅔-os törvények, Költségvetési Tanács).

Forrás

• Alkotmányos helyreállítás. fundamentum.hu 2022/1–2.
• Van-e alkotmányos kiút az Alaptörvény csapdájából? Róna Péter és Karsai Dániel vitája. Ligeti Miklós, Transparency International Magyarország YouTube (2021. dec. 13.) (videó)
• Harmat Árpád Péter: Magyarország eddigi alkotmányai. tortenelemcikkek.hu (2015. márc. 23.)
• Bárándy Péter – Fleck Zoltán – Szentes Ágota – Szentpéteri Richárd – Szurday Kinga – Tóth Gábor Attila – Vörös Imre: A jogállam helyreállításának kísérlete. Civil Közjogi Műhely. Budapest: Oriold és Társai Kiadó és Szolgáltató Kft. (2022) ISBN 978 615 5981 74 6

Az 1989-es alkotmány

• 1989. évi XXXI. törvény: a rendszerváltás alkotmánya. Az 1949. évi XX. tv. módosítása. Magyar Közlöny, 1989. október 23, 74. szám.
• 1990. évi XL. törvény a Magyar Köztársaság Alkotmányának módosításáról. mkogy.jogtar.hu (1990. jún. 25.) Az MDF–SZDSZ paktum alkotmányba foglalása.

Történelmi alkotmány

• Bihari Dániel: Valóban 800 éves a magyar alkotmány? 24.hu Az Aranybulla nem alkotmány. A történelmi alkotmány sarkalatos törvények gyűjteménye kb. a XVIII. századtól.

Kapcsolódó lapok

• Az alaptörvény érvénytelen