„Munka” változatai közötti eltérés

Innen: Politika
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
 
(35 közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
  +
{|
  +
|+ A reálbérek alakulása
  +
| [[Fájl:Reálkereset 15-22.jpg]]
  +
| [[Fájl:Reálkereset2 15-22.jpg]]
  +
|}
  +
  +
A fenti reálbár-adatok tükrében nem meglepő, hogy 2022 utolsó hónapjaiban az élelmiszerfogyasztás akkora zuhanást mutatott, amire 2009–2010 óta nem volt példa.
  +
  +
2023. első negyedévében 15,6%-kal csökkentek a reálbérek Magyarországon az OECD mérése szerint. A nominálbér kb. 10%-kal nőtt 25%-os infláció mellett. Az OECD átlaga 3.8%-os csökkenés. <ref>{{CitWeb|url=https://telex.hu/gazdasag/2023/07/12/oecd-jelentes-magyarorszag-elso-helyen-van-a-realber-csokkenesek-listajan|tit=OECD-jelentés: Magyarországon csökkentek leginkább a reálbérek|aut=Molnár Réka|date=2023-07-12}}</ref>
  +
  +
A családok nagy része már eddig is felélte a havi jövedelmét, megtakarításokra nem futotta.<ref>{{youtube|e2KgC1E9LWQ|Romlani fog az életszínvonal, nem csak idén, de valószínűleg jövőre is|Oszkó Péter|ass=Riporter: Rónai Egon|date=2023-07-16}}</ref>
  +
  +
Az alacsony életszínvonal oka, hogy a [[GDP#GDP és jólét|GDP]]-ben a munka részesedése 42%, míg Németországban 68. Ebből következik az alacsony [[fogyasztás]]. Ez is azt mutatja, hogy a GDP nem a jólétet méri.<ref>{{jegyz}} {{youtube|tsJAvGUnU98|Közösen tette tönkre a magyar gazdaságot a bal és jobboldal?|aut=Róna Péter|ass=Riporter: Valet Vitéz|date=2023-09-30}}</ref>
  +
  +
2023. december 1-től a minimálbér 266,800 Ft, a legalább középiskolai végzettséget igénylő munkakörökben 326,000 Ft.<ref>{{CitWeb|url=https://hvg.hu/gazdasag/20231120_MASZSZ_GFM_kozlemeny_beremeles|tit=Hivatalosan is aláírták a minimálbér és garantált bérminimum-emelésről szóló megállapodást, íme a számok|date=2023-11-20}}</ref>
  +
  +
{| style="float: right; clear: right; margin-left: 10pt"
  +
|+ Átlagbérek és a miniszterelnökök fizetése <font color="red">Magyarországon</font> és az <font color="blue">EU-ban</font>
  +
| [[Fájl:EU átlagbérek21.png|500px]]
  +
| [[Fájl:EU miniszterelnöki bérek22.png|500px]]
  +
|}
  +
  ⚫
__TOC__
  +
{{clear}}
  +
  +
== Átlagkereset ==
  +
[[Fájl:EU átlagbérek.png|jobbra|459px]]
  +
  +
2010-ben a magyar átlagkereset még a lettet és a litvánt is előzte. Az uniós átlagtól (EU27) 2013-ban {{szám|14732}} euróval maradt el a magyar éves nettó átlagkereset – a különbség 2022-ben nagyobb, {{szám|15381}} euró volt.<ref>{{CitWeb|url=https://hvg.hu/360/20230522_forint_arfolyam_keresetek_munkaero_vendegmunkasok_munkaerohiany_migracio_Fidesz|tit=A Fidesz migrációs fordulata után tarthatatlan a forint leértékelődésére építő politika|aut=Kovács Gábor|date=2023-05-22}}</ref>
  +
  +
== Munkaidő ==
  +
Magyarországra is kezd begyűrűzni a 4 napos munkahét (bár a köztisztviselőknél törvény írja elő az ellenkezőjét), miközben a keleti országokban növelik. Dél-Koreában pl. 2018-ban csökkentették le heti 68 óráról 52 órára, és most 69 órára akarják visszaemelni. Még ennél is több a munkaidő Mexikóban és Costa Ricában. Dél-Korea után Oroszország és Görögország következik.<ref>{{CitWeb|url=https://www.napi.hu/nemzetkozi-gazdasag/leghosszabb-munkaido.768732.html|tit=Keleten annyival nő a munkaidő, amennyivel a Nyugaton csökken|date=2023-03-15}}</ref>
  +
  +
2023. december 1-től a minimálbér 266,800 Ft, legalább középiskolai végzettséget igénylő munkakörökben 326,000 Ft.
  +
  +
== Vendégmunkások ==
  +
2024 elején 120 ezer vendégmunkás dolgozik Magyarországon. Legnagyobb részük ukrán (40 ezer), szerb, vietnami (16 ezer), fülöp-szigeteki (10 ezer).
  +
  +
A magyar munkaerőtartalék 40%-a Északelet-Magyarországon lakik, ¼-ük sohasem vagy legalább 8 éve nem dolgozott. 60%-uknak nincs érettségije, 36%-uknak csak általános iskolai végzettsége van.<ref>{{CitWeb|url=https://hvg.hu/gazdasag/20240108_Foglalkoztataspolitikaert_felelos_allamtitkar_120_vendegmunkas_van_Magyarorszagon_16_ezren_vietnamiak|tit=Foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár: 120 ezer vendégmunkás van Magyarországon, 16 ezren vietnámiak|date=2024-01-08}}</ref>
  +
  ⚫
== Munkanélküliség ==
 
[[Fájl:Lakonepesseggkimunkanelkuliseg2-327989.jpg|bélyegkép|jobbra|750px|Munkanélküliség a lakónépesség arányában. Forrás: [https://www.portfolio.hu/gazdasag/20191007/milyen-munkaerohiany-terkepen-mutatjuk-hol-oriasi-a-munkanelkuliseg-magyarorszagon-403101?utm_source=index.hu&utm_medium=doboz&utm_campaign=link Portfolio.hu] ]]
  
[[Fájl:Lakonepesseggkimunkanelkuliseg2-327989.jpg|bélyegkép|jobbra|750px|Munkanélküliség a lakónépesség arányában. Forrás: [https://www.portfolio.hu/gazdasag/20191007/milyen-munkaerohiany-terkepen-mutatjuk-hol-oriasi-a-munkanelkuliseg-magyarorszagon-403101?utm_source=index.hu&utm_medium=doboz&utm_campaign=link Portfolio.hu] ]]
  +
  +
2021 augusztusában az álláskeresés átlagos ideje 14,7 hónap,<ref>{{CitWeb|url=https://merce.hu/2021/08/08/146-honapba-telik-atlagosan-munkat-talalni-magyarorszagon/|tit=14,6 hónapba telik átlagosan munkát találni Magyarországon|aut=Juhász Vanessza|date=2021-08-08}}</ref> 2022-ben 16 hónap. A nyilvántartásba vett munkanélkülieknek a 40%-a nem kap ellátást.<ref>{{CitWeb|url=https://www.szabadeuropa.hu/a/ujra-egyensulyhianyokat-lat-a-magyar-gazdasagban-az-europai-bizottsag/32425923.html?nocache=1|tit=Újra egyensúlyhiányt lát a magyar gazdaságban az Európai Bizottság|aut=Gyévai Zoltán|date=2023-05-24}}</ref>
   
 
2020. decemberben a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat regiszterében 290,7 ezer álláskereső szerepelt, ami több mint 55,8 ezer fős növekedés az előző év azonos időszakához képest, így 2019. decemberhez képest az álláskeresők száma 23,8%-kal nőtt. Ebből 149,9 ezer álláskereső volt jogosult pénzbeli ellátásra, akiknek 52,2 százaléka álláskeresési ellátásban, 47,8%-a pedig szociális jellegű támogatásban részesült. Az álláskeresők 48,4%-a, 140,8 ezer fő semmilyen pénzbeli támogatást nem kapott a tárgyhónapban.<ref>{{CitWeb|url=http://muon.hu/140-000-munkanelkuli-egy-filler-tamogatast-sem-kap-az-allamtol-300-ezren-keresnek-munkat/|tit=140.000 munkanélküli egy fillér támogatást sem kap az államtól, 300 ezren keresnek munkát|date=2021-01-02}}</ref>
  
2020. decemberben a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat regiszterében 290,7 ezer álláskereső szerepelt, ami több mint 55,8 ezer fős növekedés az előző év azonos időszakához képest, így 2019. decemberhez képest az álláskeresők száma 23,8%-kal nőtt. Ebből 149,9 ezer álláskereső volt jogosult pénzbeli ellátásra, akiknek 52,2 százaléka álláskeresési ellátásban, 47,8%-a pedig szociális jellegű támogatásban részesült. Az álláskeresők 48,4%-a, 140,8 ezer fő semmilyen pénzbeli támogatást nem kapott a tárgyhónapban.<ref>{{CitWeb|url=http://muon.hu/140-000-munkanelkuli-egy-filler-tamogatast-sem-kap-az-allamtol-300-ezren-keresnek-munkat/|tit=140.000 munkanélküli egy fillér támogatást sem kap az államtól, 300 ezren keresnek munkát|date=2021-01-02}}</ref>
10. sor: 53. sor:
   
 
2008 és 2019 között a mezőgazdaságban 50e, az iparban 200e, a szolgáltatásokban 400e-rel nőtt a foglalkoztatottság. Összesen 3,7M-ről 4,5M-re.<ref>{{CitWeb|url=https://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_qlf005c.html|tit=2.1.7.2. A foglalkoztatottak száma nemzetgazdasági ágak, ágazatok szerint, nemenként|accd=2020-11-18}}</ref> A foglalkoztatottság már 1998 óta nő folyamatosan, kivéve a gazdasági világválság éveit (2007–2010).<ref>{{CitWeb|url=https://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_qlf006.html|tit=2.1.6. A foglalkoztatottak száma korcsoportok szerint, nemenként|accd=2020-11-18}}</ref>
  
2008 és 2019 között a mezőgazdaságban 50e, az iparban 200e, a szolgáltatásokban 400e-rel nőtt a foglalkoztatottság. Összesen 3,7M-ről 4,5M-re.<ref>{{CitWeb|url=https://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_qlf005c.html|tit=2.1.7.2. A foglalkoztatottak száma nemzetgazdasági ágak, ágazatok szerint, nemenként|accd=2020-11-18}}</ref> A foglalkoztatottság már 1998 óta nő folyamatosan, kivéve a gazdasági világválság éveit (2007–2010).<ref>{{CitWeb|url=https://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_qlf006.html|tit=2.1.6. A foglalkoztatottak száma korcsoportok szerint, nemenként|accd=2020-11-18}}</ref>
−  
⚫
__TOC__
  
 
{{clear}}
  
{{clear}}
   
  +
=== A munkanélküliség definíciója ===
⚫
== Munkanélküliség ==
  
 
[[Fájl:Munkanélküli 2020. október.png|bélyegkép|jobbra|500px|Forrás: Portfólió]]
  
[[Fájl:Munkanélküli 2020. október.png|bélyegkép|jobbra|500px|Forrás: Portfólió]]
   
27. sor: 68. sor:
   
 
[[Fájl:Munkanélküli segély hossza.png|jobbra|750px]]
  
[[Fájl:Munkanélküli segély hossza.png|jobbra|750px]]
  +
  +
2021 végén az ellenzék népszavazást kezdett a munkanélküli járulék hosszának 9 hónapra növelése érdekében.<ref>[https://menjunktovabb.hu/ Aláírásgyűjtő helyek]</ref>
  +
  +
== Minimálbér ==
  +
2023. december 1. napjától a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) havi bruttó összege 266 800 forintra (232,000 forintról), a garantált bérminimum havi bruttó összege 326 000 forintra emelkedett (296,400 forintról).
  +
  +
2022. október közepén az összege bruttó 200 ezer forint (nettó 133 ezer forint).
  +
  +
Az EU 2025-re kötelező szabályokat ír elő a minimálbérre azokban az országokban, ahol már van ilyen. A magyar minimálbér 2022. októberben több szempontból sem felel meg az EU előírásainak.<ref>{{CitWeb|url=https://www.lakmusz.hu/jonnek-az-uj-eu-s-szabalyok-a-minimalberre-de-mi-lesz-a-magyar-fizetesekkel/?lang=hu|tit=Jönnek az új eu-s szabályok a minimálbérre, de mi lesz a magyar fizetésekkel?|aut=Teczár Szilárd|date=2022-10-11}}</ref>
  +
  +
== Ingázás ==
  +
Európa egyik legnagyobb ingázó közössége az Ausztriába járó nyugat-dunántúli magyaroké.<ref>{{CitWeb|tit=Európa egyik legnagyobb ingázó közössége az Ausztriába járó nyugat-dunántúli magyaroké|url=https://g7.hu/kozelet/20230309/europa-egyik-legnagyobb-ingazo-kozossege-az-ausztriaba-jaro-nyugat-dunantuli-magyaroke/|aut=Bucsky Péter|date=2023-03-09}}</ref> Csak Ausztriában 120 ezer magyar dolgozik regisztráltan.<ref>{{jegyz}} {{youtube|rRO4fyjEs5E|A svéd "harcokkal" nagyot bukhat hazánk|aut=Róna Péter|aut2=Teplán István|date=2023-09-22}}</ref>
  +
  +
== Munkaerő-helyzet a covid után ==
  +
[[Fájl:Külföldi vendégmunkások száma.jpg|jobbra|600px]]
  +
  +
{{forr1|{{CitWeb|url=https://www.napi.hu/gazdasag/munkaerohiany-cegek-munkavallalok-allas.772137.html|tit=Csak egy gyógyír létezik a munkaerőhiány kezelésére, de ennek aligha örülnek a cégek|aut=Nagy Kristóf|date=2023-06-04}}}}
  +
  +
Nemcsak nálunk, de Nyugat-Európában is jellemző változások történtek a covid alatt. A munkavállalók igényesebbek lettek nemcsak a fizetés, de a munkakörülmények (home office) és az egészségügyi kockázat iránt is. A reálkeresetek Nyugaton is csökkennek.
  +
  +
Egyszerre van jelen a munkanélküliség és a munkaerőhiány, és ez nemcsak a végzettségtől függ. Magyarországon félmillió inaktív munkavállaló van, akik nem akarnak dolgozni.
  +
  +
Jellemző munkaerőhiány:
  +
* egészségügyi szakdolgozó
  +
* bolti eladó
  +
* vendéglátós
  +
* sofőr
  +
* idénymunkás
  +
* fizikai dolgozók (szak- és segédmunkások).
  +
  +
Nálunk az üres álláshelyek száma 2019-ben azonos volt a köz- és versenyszférában (2,7 ill. 2,5%). 2023-ban ez már 3,6 ill. 2,4%.
  +
  +
== Fogalmak ==
  +
{{forr1|[https://www.hrportal.hu/jelentese/feher-es-kek-galleros-munka.html fehér és kék galléros munka]}}
  +
  +
; rózsaszín galléros munka: azokat a munkákat takarja, ahol a nők vannak többségben.
  +
; kékgalléros munka: fizikai munkakörök (szak-, betanított- és segédmunkások)
  +
; fehérgalléros munka: szellemi munkakörök (pl. könyvek, állami bürokraták, reklámszakemberek, stb.).
   
 
== Jegyzetek ==
  
== Jegyzetek ==
32. sor: 111. sor:
   
 
== Forrás ==
  
== Forrás ==
  +
* {{CitWeb|url=https://hvg.hu/360/20230321_vendegmunkasok_belso_vandorlas_iparositas_munkaerohiany_munkanelkuliseg_idegenellenesseg|tit=Hét ábrán mutatjuk, miért nem működik a magyar gazdaság vendégmunkások nélkül|aut=Sztojcsev Iván|date=2023-03-21}}
  +
* {{CitWeb|url=https://www.napi.hu/gazdasag/uzemi-tanacs-munkahely.768350.html|tit=Brüsszel a magyar munkavállalók oldalára áll, és új eszközt ad a kezükbe|misc=Az üzemi tanácsoknak ad jogokat|aut=Nagy Kristóf|date=2023-03-07}}
 
* {{CitWeb|url=https://www.facebook.com/groups/1439367586242884/permalink/1688992431280397/|tit=A kormány hazudozásai a munkanélküliségről az első hullám után|date=2020-12-19}}
  
* {{CitWeb|url=https://www.facebook.com/groups/1439367586242884/permalink/1688992431280397/|tit=A kormány hazudozásai a munkanélküliségről az első hullám után|date=2020-12-19}}
 
* {{CitWeb|url=https://nepszava.hu/3100894_munkanelkuliseg-jatek-a-szamokkal|tit=Munkanélküliség: játék a számokkal|aut=Varga Dóra|date=2020-11-27}}
  
* {{CitWeb|url=https://nepszava.hu/3100894_munkanelkuliseg-jatek-a-szamokkal|tit=Munkanélküliség: játék a számokkal|aut=Varga Dóra|date=2020-11-27}}
46. sor: 127. sor:
 
* {{CitWeb|url=http://azonnali.hu/cikk/20181213_legyen_vegre_az_orszag_azoke_akik_nem_szeretnek_dolgozni|tit=Legyen végre az ország azoké, akik nem szeretnek dolgozni!|aut=Fekő Ádám|date=2018-12-13}}
  
* {{CitWeb|url=http://azonnali.hu/cikk/20181213_legyen_vegre_az_orszag_azoke_akik_nem_szeretnek_dolgozni|tit=Legyen végre az ország azoké, akik nem szeretnek dolgozni!|aut=Fekő Ádám|date=2018-12-13}}
   
  +
== Kapcsolódó lapok ==
⚫
[[Kategória:Rabszolgatörvény]]
  
  +
* [[termelékenység]]
  +
  ⚫
[[Kategória:Gazdaság]]

A lap jelenlegi, 2024. október 1., 22:09-kori változata

A reálbérek alakulása
Reálkereset 15-22.jpg Reálkereset2 15-22.jpg

A fenti reálbár-adatok tükrében nem meglepő, hogy 2022 utolsó hónapjaiban az élelmiszerfogyasztás akkora zuhanást mutatott, amire 2009–2010 óta nem volt példa.

2023. első negyedévében 15,6%-kal csökkentek a reálbérek Magyarországon az OECD mérése szerint. A nominálbér kb. 10%-kal nőtt 25%-os infláció mellett. Az OECD átlaga 3.8%-os csökkenés. [1]

A családok nagy része már eddig is felélte a havi jövedelmét, megtakarításokra nem futotta.[2]

Az alacsony életszínvonal oka, hogy a GDP-ben a munka részesedése 42%, míg Németországban 68. Ebből következik az alacsony fogyasztás. Ez is azt mutatja, hogy a GDP nem a jólétet méri.[3]

2023. december 1-től a minimálbér 266,800 Ft, a legalább középiskolai végzettséget igénylő munkakörökben 326,000 Ft.[4]

Átlagbérek és a miniszterelnökök fizetése Magyarországon és az EU-ban
EU átlagbérek21.png EU miniszterelnöki bérek22.png


Átlagkereset

EU átlagbérek.png

2010-ben a magyar átlagkereset még a lettet és a litvánt is előzte. Az uniós átlagtól (EU27) 2013-ban 14 732 euróval maradt el a magyar éves nettó átlagkereset – a különbség 2022-ben nagyobb, 15 381 euró volt.[5]

Munkaidő

Magyarországra is kezd begyűrűzni a 4 napos munkahét (bár a köztisztviselőknél törvény írja elő az ellenkezőjét), miközben a keleti országokban növelik. Dél-Koreában pl. 2018-ban csökkentették le heti 68 óráról 52 órára, és most 69 órára akarják visszaemelni. Még ennél is több a munkaidő Mexikóban és Costa Ricában. Dél-Korea után Oroszország és Görögország következik.[6]

2023. december 1-től a minimálbér 266,800 Ft, legalább középiskolai végzettséget igénylő munkakörökben 326,000 Ft.

Vendégmunkások

2024 elején 120 ezer vendégmunkás dolgozik Magyarországon. Legnagyobb részük ukrán (40 ezer), szerb, vietnami (16 ezer), fülöp-szigeteki (10 ezer).

A magyar munkaerőtartalék 40%-a Északelet-Magyarországon lakik, ¼-ük sohasem vagy legalább 8 éve nem dolgozott. 60%-uknak nincs érettségije, 36%-uknak csak általános iskolai végzettsége van.[7]

Munkanélküliség

Munkanélküliség a lakónépesség arányában. Forrás: Portfolio.hu

2021 augusztusában az álláskeresés átlagos ideje 14,7 hónap,[8] 2022-ben 16 hónap. A nyilvántartásba vett munkanélkülieknek a 40%-a nem kap ellátást.[9]

2020. decemberben a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat regiszterében 290,7 ezer álláskereső szerepelt, ami több mint 55,8 ezer fős növekedés az előző év azonos időszakához képest, így 2019. decemberhez képest az álláskeresők száma 23,8%-kal nőtt. Ebből 149,9 ezer álláskereső volt jogosult pénzbeli ellátásra, akiknek 52,2 százaléka álláskeresési ellátásban, 47,8%-a pedig szociális jellegű támogatásban részesült. Az álláskeresők 48,4%-a, 140,8 ezer fő semmilyen pénzbeli támogatást nem kapott a tárgyhónapban.[10]

A munkanélküliek számának megállapítása nem egyszerű, mert a KSH és a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat között komoly eltérés van. 2020. november végén az utóbbi 100 ezerrel több munkanélkülit mutat. Az októberi adatokat addig egyik szervezet sem közölte, amíg meg nem jöttek a novemberi jobb adatok.

2019. november 13-án a szociális dolgozók sztrájkba léptek – volna, ha a kormány tárgyal velük a minimális szolgáltatásról. De az államtitkárnak halaszthatatlan fontos dolga akadt a megbeszélt időben, így a sztrájk elmaradt. November 30-ra tüntetést hirdettek,[11] januárban lesz sztrájk. Nem lett.

Magyarországon az aktív dolgozók száma 4,5 millió, a munkanélküliek száma 173 ezer (3,7%). 133 ezren dolgoztak közmunkában, 108 ezer ember dolgozott külföldön.[12] A Magyarországon dolgozó ukrán vendégmunkások száma 2019 novemberében a KSH adatai szerint 44 ezer.[13]

2008 és 2019 között a mezőgazdaságban 50e, az iparban 200e, a szolgáltatásokban 400e-rel nőtt a foglalkoztatottság. Összesen 3,7M-ről 4,5M-re.[14] A foglalkoztatottság már 1998 óta nő folyamatosan, kivéve a gazdasági világválság éveit (2007–2010).[15]

A munkanélküliség definíciója

Forrás: Portfólió

Az ILO-definíció szerint nem tekinthetőek munkanélkülinek azok, akik – elsősorban a megváltozott körülmények miatt – nem kerestek aktívan munkát és/vagy nem tudtak volna 2 héten belül munkába állni. A KSH mindig ezt az adatot publikálja.

A járvány időszakában a KSH az állásvesztőket – módszertani okokból – nem a munkanélküliek táborába sorolja, hanem az inaktívak közé. Így nem is jelennek meg a munkanélküliek között, mert egyrészt a korlátozó intézkedések miatt nehézkesen tudnak állást keresni, másrészt nem is biztos, hogy azonnal munkába tudnak állni. Vagyis: a hivatalos munkanélküliségi adatok egyáltalán nem tükrözik a gazdaság és a munkaerőpiac állapotát.

Az önbevallásos adatokat a KSH hónapokkal később közli, bár neki a rendelkezésére áll. A júniusi adatokat pl. októberben közölte.

2020. július második felében a munkanélküliek száma 376 300 (8.3%).[16]

Munkanélküli segély hossza.png

2021 végén az ellenzék népszavazást kezdett a munkanélküli járulék hosszának 9 hónapra növelése érdekében.[17]

Minimálbér

2023. december 1. napjától a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) havi bruttó összege 266 800 forintra (232,000 forintról), a garantált bérminimum havi bruttó összege 326 000 forintra emelkedett (296,400 forintról).

2022. október közepén az összege bruttó 200 ezer forint (nettó 133 ezer forint).

Az EU 2025-re kötelező szabályokat ír elő a minimálbérre azokban az országokban, ahol már van ilyen. A magyar minimálbér 2022. októberben több szempontból sem felel meg az EU előírásainak.[18]

Ingázás

Európa egyik legnagyobb ingázó közössége az Ausztriába járó nyugat-dunántúli magyaroké.[19] Csak Ausztriában 120 ezer magyar dolgozik regisztráltan.[20]

Munkaerő-helyzet a covid után

Külföldi vendégmunkások száma.jpg
Forr1.jpgAz alábbiak elsődleges forrása: Nagy Kristóf: Csak egy gyógyír létezik a munkaerőhiány kezelésére, de ennek aligha örülnek a cégek. www.napi.hu (2023. jún. 4.)

Nemcsak nálunk, de Nyugat-Európában is jellemző változások történtek a covid alatt. A munkavállalók igényesebbek lettek nemcsak a fizetés, de a munkakörülmények (home office) és az egészségügyi kockázat iránt is. A reálkeresetek Nyugaton is csökkennek.

Egyszerre van jelen a munkanélküliség és a munkaerőhiány, és ez nemcsak a végzettségtől függ. Magyarországon félmillió inaktív munkavállaló van, akik nem akarnak dolgozni.

Jellemző munkaerőhiány:

  • egészségügyi szakdolgozó
  • bolti eladó
  • vendéglátós
  • sofőr
  • idénymunkás
  • fizikai dolgozók (szak- és segédmunkások).

Nálunk az üres álláshelyek száma 2019-ben azonos volt a köz- és versenyszférában (2,7 ill. 2,5%). 2023-ban ez már 3,6 ill. 2,4%.

Fogalmak

Forr1.jpgAz alábbiak elsődleges forrása: fehér és kék galléros munka
rózsaszín galléros munka
azokat a munkákat takarja, ahol a nők vannak többségben.
kékgalléros munka
fizikai munkakörök (szak-, betanított- és segédmunkások)
fehérgalléros munka
szellemi munkakörök (pl. könyvek, állami bürokraták, reklámszakemberek, stb.).

Jegyzetek

  1. ↑ Molnár Réka: OECD-jelentés: Magyarországon csökkentek leginkább a reálbérek. telex.hu (2023. júl. 12.)
  2. ↑ Romlani fog az életszínvonal, nem csak idén, de valószínűleg jövőre is. Riporter: Rónai Egon YouTube (2023. júl. 16.) (videó)
  3. ↑ 📝 Róna Péter: Közösen tette tönkre a magyar gazdaságot a bal és jobboldal? Riporter: Valet Vitéz YouTube (2023. szept. 30.) (videó)
  4. ↑ Hivatalosan is aláírták a minimálbér és garantált bérminimum-emelésről szóló megállapodást, íme a számok. hvg.hu (2023. nov. 20.)
  5. ↑ Kovács Gábor: A Fidesz migrációs fordulata után tarthatatlan a forint leértékelődésére építő politika. hvg.hu (2023. máj. 22.)
  6. ↑ Keleten annyival nő a munkaidő, amennyivel a Nyugaton csökken. www.napi.hu (2023. márc. 15.)
  7. ↑ Foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár: 120 ezer vendégmunkás van Magyarországon, 16 ezren vietnámiak. hvg.hu (2024. jan. 8.)
  8. ↑ Juhász Vanessza: 14,6 hónapba telik átlagosan munkát találni Magyarországon. merce.hu (2021. aug. 8.)
  9. ↑ Gyévai Zoltán: Újra egyensúlyhiányt lát a magyar gazdaságban az Európai Bizottság. www.szabadeuropa.hu (2023. máj. 24.)
  10. ↑ 140.000 munkanélküli egy fillér támogatást sem kap az államtól, 300 ezren keresnek munkát. muon.hu (2021. jan. 2.)
  11. ↑ Gulyás Erika: Jogszerű a novemberi szociális sztrájk. nepszava.hu (2019. okt. 11.)
  12. ↑ Több mint 4 millió magyar dolgozik hazánkban. www.atv.hu (2018. nov. 28.)
  13. ↑ Szurovecz Illés: Majdnem 44 ezer ukrán vendégmunkás dolgozik Magyarországon. 444.hu (2019. nov. 5.)
  14. ↑ 2.1.7.2. A foglalkoztatottak száma nemzetgazdasági ágak, ágazatok szerint, nemenként. www.ksh.hu (Hozzáférés: 2020. nov. 18.)
  15. ↑ 2.1.6. A foglalkoztatottak száma korcsoportok szerint, nemenként. www.ksh.hu (Hozzáférés: 2020. nov. 18.)
  16. ↑ Akire még Orbán Viktor is hallgat: email aHangtól 2020. július 22.
  17. ↑ Aláírásgyűjtő helyek
  18. ↑ Teczár Szilárd: Jönnek az új eu-s szabályok a minimálbérre, de mi lesz a magyar fizetésekkel? www.lakmusz.hu (2022. okt. 11.)
  19. ↑ Bucsky Péter: Európa egyik legnagyobb ingázó közössége az Ausztriába járó nyugat-dunántúli magyaroké. g7.hu (2023. márc. 9.)
  20. ↑ 📝 Róna Péter – Teplán István: A svéd "harcokkal" nagyot bukhat hazánk. YouTube (2023. szept. 22.) (videó)

Forrás

További információk

Kapcsolódó lapok

A lap eredeti címe: „https://www.gyimesilaszlo.hu/politika/wiki/index.php?title=Munka&oldid=33703”