Önkormányzat

2024-ben egyre jobban hiányoznak az EU-pénzek, és egyre több botrány derül ki vidéki EU-s pályázatokkal kapcsolatban – különösen azokon a településeken, amit a fidesz elveszített a júniusi választásokon.

• a település nem érdekelt a visszaélések felderítésében, mert akkor tőle kérik vissza a fideszes polgármesterek által ellopott EU-s pénzeket
• a dolognak az a látszata, hogy amint leváltják a fideszes polgármestert, a falu pénzügyi bajba kerül. Bezzeg, amíg a fidesz vezette a települést…
• az EU-s pénzek visszakérése és a pénzügyi csőd ahhoz vezethet, hogy 2029-ben visszatérhet a fideszes vezetés.

A fidesz sem bánja a települések csődjét, mert valószínűleg az önkormányzati rendszer teljes átszervezéséről gondolkodik.

A kormány a koronavírus elleni védekezés ürügyén ahhoz egyáltalán nem tartozó rendeleteket hoz. Miközben az egész világon a kormány támogatja az önkormányzatokat, nálunk éppen fordított a helyzet.

A 2020. december 24-i pénzeső kapcsán Magyar Önkormányzatok Szövetsége tiltakozik az ellen, hogy diszkriminálják az ellenzéki önkormányzatokat. Gémesi György, a MÖSZ elnöke azt is közölte: elvárja a miniszterelnöktől, hogy az önkormányzatoknak járó támogatások ügyében is tekintse „laboratóriumnak” Ausztriát, ahol az osztrák kormány már 2,5 milliárd euróval támogatta a helyhatóságok járvány- és válság elleni védekezését.

A 25 ezer főnél kisebb városokat a kormány teljes egészében kompenzálni fogja. De akkor mi értelme volt az elvonásnak? Nem lett volna egyszerűbb az adó kormányzati feléről lemondani? A 25 ezer főnél nagyobb megyei jogú városok közül 12 fideszest egyenként 1,38 MFt-vel kompenzáltak. A 25 ezer főnél nagyobb nem megyei jogú vagy ellenzéki vezetésű városok nem kaptak semmit.

Átláthatóság

2022 első felében a korrupció ellen küzdő civil szervezetek értékelték 30 városi és kerületi önkormányzat átláthatóságát. A két legjobb a IX. és a XI. kerület lett. A legnagyobb javulást a VIII. kerület mutatta. Átlag felett volt a kormánypárti irányítású Székesfehérvár.

A két legrosszabb eredményt az V. kerület és Hódmezővásárhely érte el.

Iparűzési adó

Az iparűzési adóból 830 MFt folyt be 2020-ban, az előző év alapján. Ennek a felét engedi el a kormányrendelet a kis- és középvállalkozóknak. Országos szinten ez kb. 150 MFt bevételkiesést okoz az önkormányzatoknak a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége szerint. A vállalatoknak ugyanakkor nem sok segítséget jelent, mivel az adójuk ½%-át engedték el.

A kormány 2020. december 19-én a felére csökkentette az iparűzési adót a 25 ezer főnél nagyobb településeken, ahol 2019 őszén az ellenzék aratott győzelmeket. Ez az önkormányzatok legfőbb bevétele volt, miközben a kisvállalkozások számára elhanyagolható, néhány százalékos adó. Budapest számára ez 15–20 MFt bevételcsökkenést jelent 2021-ben. Ezzel a fidesz-szavazók sem értenek egyet, de persze őket sem kérdezte meg senki. A csökkentés 2021. elején lép hatályba.

A december 19-i iparűzési megszorítás után szenteste egyedi intézkedéssel 23 megyei jogú város közül 16 kapott jelentős összegeket, köztük mind a 12 fideszes vezetésű, továbbá a kormánypárti támogatással független polgármesterű Békéscsaba. A három ellenzéki megyei jogú támogatott:

• Eger 600 millió az egri vár fejlesztésére
• Miskolc 700 millió önkormányzati feladatok ellátására
• Salgótarján 400 millió városüzemeltetési és fejlesztési feladatokra.

A főváros 23 kerületéből a rendeletben mindössze kettőnek jutott támogatás: a XVI.-at fideszes, a XXIII. kerületet kormánypárti támogatással független polgármester vezeti.

A kisebb településeknél is a fideszes, vagy a kormánypárt támogatásával független polgármester által vezetettek voltak előnyben, az ellenzékiek lényegében azt kapták, amit tavaly a kormány ígért: semmit.

Az érintett önkormányzatok egy része tiltakozása jeléül december 23-án 19 órától egy estére lekapcsolták településeiken a díszkivilágításokat.

Hódmezővásárhely megyei jogú város, az adó elengedése 600 mFt bevételkiesést okozott.

Baja 25 ezer fő fölötti, 9 MFt-s a költségvetése, ebből 700 mFt-t vontak el a fenti megszorítások.

Egyéb önkormányzati sarc

A kormány az önkormányzatoktól

• Átütemezte a gépjárműadót, ezért az később folyik be
• Megemelte a szolidaritási hozzájárulást, Budapest esetén pl. 10 MFt-ről 35-re
• Elvette a reklámadót (még 2019-ben)
• Elvette az idegenforgalmi adót.
• Ingyenessé tette a parkolást, ami nehezíti a közlekedést a szabálytalanul parkoló autók miatt, rontja a levegőt, és bevételkiesést okoz a fővárosnak. Vidéki nagyvárosok is tiltakoznak ellene – többek között Győr fideszes polgármestere.
• Extra feladatokat ró rájuk, de annak anyagi fedezetét nem minden esetben biztosítja. Ilyen pl. a tömegközlekedésben a járatok sűrítése. Budapest két menetben már korábban sűrítette a járatait, ennek ellenére a kormányhivatal – vezetője a választáson leváltott IV. kerületi volt fideszes polgármester – újabb sűrítést akar.
• megtiltotta az adóemelést, amivel a kieső bevételeket pótolhatnák
• szolidaritási járulékot szedett be tőlük.

A kormány jelentősen megemelte az önkormányzatokra, különösen a Budapestre kivetett adókat, és megtiltotta az önkormányzatoknak, hogy adót emeljenek. Ezzel alkotmányellenes helyzetet teremtett, hiszen az önkormányzatoknak december 1-ig el kell fogadniuk a következő évi költségvetésüket, és az adóemelést tiltó rendelet csak december 3-án jelent meg. A VII. kerületi önkormányzat ezért az Alkotmánybírósághoz fordul, és a tiltás ellenére megemeli az adókat.

A 2022-es választás után Cser-Palkovics András, Székesfehérvár fideszes polgármestere azt mondta, már most alulfinanszírozott az önkormányzati rendszer.

Érdekképviselet

A kormány és az önkormányzatok közötti együttműködés fóruma az Önkormányzatok Nemzeti Együttműködési Tanácsa.

A koronavírusra hivatkozva a kormány több esetben olyan intézkedéseket hozott, melyek az önkormányzatok bevételeit csökkentették. Budapest bevételei a kerületekkel együtt 2020-ban és várhatóan 2021-ben is 80 MFt-vel csökkennek.

Ez ügyben 2021. január 14-én egyeztetést tartottak, de az önkormányzatok nem kaptak választ rá, hogyan fogja a kormány kompenzálni a bevételkieséseiket, miközben az oltás kapcsán számít az önkormányzati fenntartású körzeti orvosi rendelőkre is.

„	A megbeszélésen teljesen világossá vált, hogy a kormánynak nincs terve az önkormányzatokat hátrányos helyzetbe hozó intézkedések kompenzálására. Holott a nehéz helyzetbe került településeken él a magyar lakosság fele	”
– Karácsony Gergely

„	A kormány semmit nem kínál az elvonásokért cserébe, és két részre osztotta a magyarokat: elsődleges (kormánypárti) és másodlagos (ellenzéki) polgárokra.	”
– Karácsony Gergely

Forrás

• Németh Péter: A kifosztás nem áll le. hirklikk.hu (2021. feb. 1.) A megmaradt orvosi rendelőket akarja elvenni a kormány az önkormányzatoktól, miközben a központi kézbe kerültek rosszabbul működnek, mint korábban.
• 2005/2020. (XII. 24.) Korm. határozat a Gazdaságvédelmi programok előirányzatból, a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalékból történő, valamint fejezetek közötti és fejezeten belüli előirányzat-átcsoportosításokról, kötelezettségvállalás engedélyezéséről, továbbá a 2021. évi központi költségvetés végrehajtása érdekében szükséges intézkedésekről és egyes kormányhatározatok módosításáról. net.jogtar.hu (2020. dec. 24.)
• Kiss Soma Ábrahám: Karácsony alkalmából a kormány milliárdokkal segíti a kormánypárti önkormányzatokat az adóelvonás után. merce.hu (2020. dec. 24.)
• Varga Zsófia: Itt a 2024-es költségvetési kitekintés: még évekig sarcoltatná az önkormányzatokat a kormány. merce.hu (2020. jún. 6.)
• Bucsky Péter: Teljesen kiszolgáltatottá teszi az ellenzéki városokat Orbán Viktor bejelentése. g7.hu (2020. dec. 22.)
• Oros Bence: Orbán diktátorként kivezettette az ellenzéki polgármestert! pestibulvar.hu (2021. jan. 7.)

Adatok:

• A helységek betűrendes névsora a helység lapján: KSH-kód, járás székhely, közös önkormányzati hivatal székhelye, távhívó körzetszám, népesség (idősorosan), lakásszám (idősorosan). A lista letölthető xls-ben.