„Budapest-Belgrád vasút” változatai közötti eltérés
Laci (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
Laci (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| (Egy közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva) | |||
| 3. sor: | 3. sor: | ||
A beruházás értéke 590 MFt, amit mi fizetünk kínai hitelből, és a kínaiak azt is elvárják, hogy tőlük vegyünk mozdonyokat és vasúti kocsikat. A kínaiak nem fektetnek be semmit, csak a hitelt adják, és a vasúton szállított áru mennyiségét sem garantálják. |
A beruházás értéke 590 MFt, amit mi fizetünk kínai hitelből, és a kínaiak azt is elvárják, hogy tőlük vegyünk mozdonyokat és vasúti kocsikat. A kínaiak nem fektetnek be semmit, csak a hitelt adják, és a vasúton szállított áru mennyiségét sem garantálják. |
||
A Budapest Belgrád vasútvonalat felújító kínai cég a szerb kormányzatok hathatós segítségével több, mint 18 millió dollárral károsította meg a szerb költségvetést, ezért 2025. augusztus elején a szerb szervezett bűnözés elleni különleges ügyészség utasítására 6 embert letartóztattak, köztük a volt építésügyi minisztert.<ref>[https://www.facebook.com/kancz.geopolitika/posts/pfbid02znVyQTYScRmfizpM1nhrksSh3V47LhaxNQTNYXmt2BFmku72QngApzMj1sgKDUMdl Facebook/Káncz Csaba geopolitikai jegyzetei] 2025. augusztus 2.</ref> {{vél|És nálunk?}} |
A Budapest Belgrád vasútvonalat felújító kínai cég a szerb kormányzatok hathatós segítségével több, mint 18 millió dollárral károsította meg a szerb költségvetést, ezért 2025. augusztus elején a szerb szervezett bűnözés elleni különleges ügyészség utasítására 6 embert letartóztattak, köztük a volt építésügyi minisztert és a felújítást végző cég vezetőjét.<ref>[https://www.facebook.com/kancz.geopolitika/posts/pfbid02znVyQTYScRmfizpM1nhrksSh3V47LhaxNQTNYXmt2BFmku72QngApzMj1sgKDUMdl Facebook/Káncz Csaba geopolitikai jegyzetei] 2025. augusztus 2.</ref> {{vél|És nálunk?}} |
||
A megvalósítási tanulmány 1 MFt-be került, és 2017-ben a kormány titkosította, mert az anyag semmilyen kimutatható hasznot nem tudott érvként felhozni a kínai áruk könnyebb ideszállítását célzó beruházás mellett. |
A megvalósítási tanulmány 1 MFt-be került, és 2017-ben a kormány titkosította, mert az anyag semmilyen kimutatható hasznot nem tudott érvként felhozni a kínai áruk könnyebb ideszállítását célzó beruházás mellett. |
||
A Belgrád és Szabadka közötti részen a szerbek 2025. október 8-án indították el a forgalmat. A magyar szakasz 2026 első félévében várható, ellentmondóak a nyilatkozatok az időpontról. A Keleti pályaudvaron két peron magasságát 25 cm-rel meg kell emelni 300 mFt-ért, mert a kínai kocsikon nincs lépcső.<ref>{{CitWeb|url=https://hvg.hu/gazdasag/20260106_keleti-palyaudvar-peron-atepites-MAV-kinai-vonat-lepcso-akadalymentes-vasut|tit=MÁV: Későn szóltak a szerbek, hogy a kínai vonaton nincs lépcső, át kell építeni a peront a Keletiben|aut=Sztojcsev Iván|date=2026-01-06}}</ref> |
|||
Ráadásul a kormány Triesztben kikötőt tervez építeni, ami a Budapest-Belgrád vasútvonalat leértékeli, mivel a selyemút utolsó állomása a görög Pireusz, mert onnan Görögországon, Észak-Macedónián át kell vasúton a szerbiai Belgrádig vergődni, míg az olasz Trieszt jóval közelebb van Európához. Ráadásul a román {{hulink|Konstanca}} is közelebb van tengeri úton, honnan a Dunán lehet tovább szállítani az árut.<ref>{{CitWeb|url=https://24.hu/kulfold/2019/07/03/trieszt-magyar-kikoto/|tit=Trieszt mint magyar kikötő? Inkább lesz kínai|aut=Szegő Iván Miklós|date=2019-07-03}}</ref> |
Ráadásul a kormány Triesztben kikötőt tervez építeni, ami a Budapest-Belgrád vasútvonalat leértékeli, mivel a selyemút utolsó állomása a görög Pireusz, mert onnan Görögországon, Észak-Macedónián át kell vasúton a szerbiai Belgrádig vergődni, míg az olasz Trieszt jóval közelebb van Európához. Ráadásul a román {{hulink|Konstanca}} is közelebb van tengeri úton, honnan a Dunán lehet tovább szállítani az árut.<ref>{{CitWeb|url=https://24.hu/kulfold/2019/07/03/trieszt-magyar-kikoto/|tit=Trieszt mint magyar kikötő? Inkább lesz kínai|aut=Szegő Iván Miklós|date=2019-07-03}}</ref> |
||
A lap jelenlegi, 2026. január 6., 21:29-kori változata
A kínai selyemúthoz kapcsolódó vasútvonal. Magyarországon zöldmezős beruházásként épül túlárazottan, a magyar vasútvonaltól függetlenül, magyar településeket elkerülve (azzal az ürüggyel, hogy az áru gyorsabban jusson célba).
A beruházás értéke 590 MFt, amit mi fizetünk kínai hitelből, és a kínaiak azt is elvárják, hogy tőlük vegyünk mozdonyokat és vasúti kocsikat. A kínaiak nem fektetnek be semmit, csak a hitelt adják, és a vasúton szállított áru mennyiségét sem garantálják.
A Budapest Belgrád vasútvonalat felújító kínai cég a szerb kormányzatok hathatós segítségével több, mint 18 millió dollárral károsította meg a szerb költségvetést, ezért 2025. augusztus elején a szerb szervezett bűnözés elleni különleges ügyészség utasítására 6 embert letartóztattak, köztük a volt építésügyi minisztert és a felújítást végző cég vezetőjét.[1] És nálunk?
A megvalósítási tanulmány 1 MFt-be került, és 2017-ben a kormány titkosította, mert az anyag semmilyen kimutatható hasznot nem tudott érvként felhozni a kínai áruk könnyebb ideszállítását célzó beruházás mellett.
A Belgrád és Szabadka közötti részen a szerbek 2025. október 8-án indították el a forgalmat. A magyar szakasz 2026 első félévében várható, ellentmondóak a nyilatkozatok az időpontról. A Keleti pályaudvaron két peron magasságát 25 cm-rel meg kell emelni 300 mFt-ért, mert a kínai kocsikon nincs lépcső.[2]
Ráadásul a kormány Triesztben kikötőt tervez építeni, ami a Budapest-Belgrád vasútvonalat leértékeli, mivel a selyemút utolsó állomása a görög Pireusz, mert onnan Görögországon, Észak-Macedónián át kell vasúton a szerbiai Belgrádig vergődni, míg az olasz Trieszt jóval közelebb van Európához. Ráadásul a román Konstanca is közelebb van tengeri úton, honnan a Dunán lehet tovább szállítani az árut.[3]
A trieszti beruházás áll és úgy halad.
Jegyzetek
- ↑ Facebook/Káncz Csaba geopolitikai jegyzetei 2025. augusztus 2.
- ↑ Sztojcsev Iván: MÁV: Későn szóltak a szerbek, hogy a kínai vonaton nincs lépcső, át kell építeni a peront a Keletiben. hvg.hu (2026. jan. 6.)
- ↑ Szegő Iván Miklós: Trieszt mint magyar kikötő? Inkább lesz kínai. 24.hu (2019. júl. 3.)
Forrás
- Káncz Csaba: Kína korrupt gigaberuházásai Kampalától Budapestig – áldozatul esett országok sora. privatbankar.hu (2019. aug. 15.) Uganda csak példa, a cikk második fele a Budapest-Belgrádról szól.