„Kormányzati vegzálás” változatai közötti eltérés

Innen: Politika
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
7. sor: 7. sor:
 
== Alaptörvény ==
 
== Alaptörvény ==
 
Egy ország alkotmánya azokat a szabályokat tartalmazza, amikkel az ország lakosságának túlnyomó része egyetért. Az alaptörvénynek nevezett szörnyűség <em>nem alkotmány</em>. Meg sem próbáltak róla egyeztetni. Beleírták, ami nekik tetszett.
 
Egy ország alkotmánya azokat a szabályokat tartalmazza, amikkel az ország lakosságának túlnyomó része egyetért. Az alaptörvénynek nevezett szörnyűség <em>nem alkotmány</em>. Meg sem próbáltak róla egyeztetni. Beleírták, ami nekik tetszett.
 
Az alaptörvény nem alkotmány, hanem az ország gyarmati sorba taszítása. Az emberek túlnyomó többsége nem szabad a saját szülőföldjén.
 
   
 
Alaptörvény készítéséhez felhatalmazás kell. Nagyobb, mint a hatalomhoz, hiszen a lakosság <em>túlnyomó</em> részének kell egyetértenie vele, egyébként nem érzik magukat szabadnak.
 
Alaptörvény készítéséhez felhatalmazás kell. Nagyobb, mint a hatalomhoz, hiszen a lakosság <em>túlnyomó</em> részének kell egyetértenie vele, egyébként nem érzik magukat szabadnak.
  +
  +
A rendszerváltáskor kialakult konszenzusos alkotmány az összes parlamenti képviselő ⅔-ához kötötte a felhatalmazást. 1989-ben senki sem számított rá, hogy egy többpárti országban egy párt meg tud szerezni ennyi szavazatot.
   
 
=== Kereszténység ===
 
=== Kereszténység ===

A lap 2018. november 9., 23:18-kori változata

Ez a szócikk azokról az ügyekről szól, amikor a kormány a hatalmával visszaélve a polgárai politikai szabadságát korlátozza.

A kormány elsődleges feladata az érdekegyeztetés (lenne) a cégek és a lakosság között az ország minden fontos kérdésében. Ettől nemzet a nemzet, ettől érezzük egy közösség tagjának magunkat.

Az Orbán-kormány fejében meg sem fordul ez a lehetőség. Számukra a hatalom öncél, és a saját gazdagodásukat szolgálja. Érdeket egyeztetni legfeljebb akkor hajlandók, ha az ő érdekük kerül veszélybe.

Alaptörvény

Egy ország alkotmánya azokat a szabályokat tartalmazza, amikkel az ország lakosságának túlnyomó része egyetért. Az alaptörvénynek nevezett szörnyűség nem alkotmány. Meg sem próbáltak róla egyeztetni. Beleírták, ami nekik tetszett.

Alaptörvény készítéséhez felhatalmazás kell. Nagyobb, mint a hatalomhoz, hiszen a lakosság túlnyomó részének kell egyetértenie vele, egyébként nem érzik magukat szabadnak.

A rendszerváltáskor kialakult konszenzusos alkotmány az összes parlamenti képviselő ⅔-ához kötötte a felhatalmazást. 1989-ben senki sem számított rá, hogy egy többpárti országban egy párt meg tud szerezni ennyi szavazatot.

Kereszténység

Az alaptörvény eredetileg a szent koronából akarta levezetni a felhatalmazást. A helyzet paradox voltát jól mutatja, hogy ez ellen éppen az egyházak tiltakoztak.