„Kormányzati vegzálás” változatai közötti eltérés
Laci (vitalap | szerkesztései) |
Laci (vitalap | szerkesztései) |
||
| 8. sor: | 8. sor: | ||
Egy ország alkotmánya azokat a szabályokat tartalmazza, amikkel az ország lakosságának túlnyomó része egyetért. Az alaptörvénynek nevezett szörnyűség <em>nem alkotmány</em>. Meg sem próbáltak róla egyeztetni. Beleírták, ami nekik tetszett. |
Egy ország alkotmánya azokat a szabályokat tartalmazza, amikkel az ország lakosságának túlnyomó része egyetért. Az alaptörvénynek nevezett szörnyűség <em>nem alkotmány</em>. Meg sem próbáltak róla egyeztetni. Beleírták, ami nekik tetszett. |
||
| − | + | Alkotmány készítéséhez felhatalmazás kell. Nagyobb, mint a hatalomhoz, hiszen a lakosság <em>túlnyomó</em> részének kell egyetértenie vele, egyébként nem érzik magukat szabadnak. A jogokat korlátozni csak mások jogai miatt, érdekütközés esetén szabad. Ez a liberális demokrácia lényege. |
|
| + | Demokráciában a hatalom is alá van vetve a törvényeknek. Demokráciában az alkotmány azt szabályozza, mit tehet meg a hatalom a rend érdekében anélkül, hogy a szabadságot túlságosan korlátozná. |
||
| ⚫ | |||
| + | |||
| ⚫ | A rendszerváltáskor kialakult konszenzusos alkotmány az összes parlamenti képviselő ⅔-ához kötötte a felhatalmazást. 1989-ben senki sem számított rá, hogy egy többpárti országban a kormánypártok meg tudnak szerezni ennyi szavazatot. Pedig már 1994-ben ez történt: az MSZP–SZDSZ koalíciónak megvolt a ⅔-os többsége. |
||
=== Kereszténység === |
=== Kereszténység === |
||
A lap 2018. november 9., 23:27-kori változata
Ez a szócikk azokról az ügyekről szól, amikor a kormány a hatalmával visszaélve a polgárai politikai szabadságát korlátozza.
A kormány elsődleges feladata az érdekegyeztetés (lenne) a cégek és a lakosság között az ország minden fontos kérdésében. Ettől nemzet a nemzet, ettől érezzük egy közösség tagjának magunkat.
Az Orbán-kormány fejében meg sem fordul ez a lehetőség. Számukra a hatalom öncél, és a saját gazdagodásukat szolgálja. Érdeket egyeztetni legfeljebb akkor hajlandók, ha az ő érdekük kerül veszélybe.
Alaptörvény
Egy ország alkotmánya azokat a szabályokat tartalmazza, amikkel az ország lakosságának túlnyomó része egyetért. Az alaptörvénynek nevezett szörnyűség nem alkotmány. Meg sem próbáltak róla egyeztetni. Beleírták, ami nekik tetszett.
Alkotmány készítéséhez felhatalmazás kell. Nagyobb, mint a hatalomhoz, hiszen a lakosság túlnyomó részének kell egyetértenie vele, egyébként nem érzik magukat szabadnak. A jogokat korlátozni csak mások jogai miatt, érdekütközés esetén szabad. Ez a liberális demokrácia lényege.
Demokráciában a hatalom is alá van vetve a törvényeknek. Demokráciában az alkotmány azt szabályozza, mit tehet meg a hatalom a rend érdekében anélkül, hogy a szabadságot túlságosan korlátozná.
A rendszerváltáskor kialakult konszenzusos alkotmány az összes parlamenti képviselő ⅔-ához kötötte a felhatalmazást. 1989-ben senki sem számított rá, hogy egy többpárti országban a kormánypártok meg tudnak szerezni ennyi szavazatot. Pedig már 1994-ben ez történt: az MSZP–SZDSZ koalíciónak megvolt a ⅔-os többsége.
Kereszténység
Az alaptörvény eredetileg a szent koronából akarta levezetni a felhatalmazást. A helyzet paradox voltát jól mutatja, hogy ez ellen éppen az egyházak tiltakoztak.